Kivégezték a minszki metrórobbantás elitéltjeit
MOSZKVA. A minszki metrórobbantás miatt elítélt két fiatalember kivégzése elsietett lépés volt - vélekedtek a Kommerszant című orosz lapnak nyilatkozó politikusok és szakértők; az Izvesztyija interjút közölt hétfőn az egyik kivégzett édesanyjával.
A tekintélyes moszkvai üzleti-politikai napilap, a Kommerszant hétfői számában Mihail Barsevszkij, az orosz kormány legfelsőbb bírósági képviselője azt feltételezi, a fehérorosz elnök attól tartott, kiderül, hogy a vádlottak nem önként tettek beismerő vallomást. Szerinte az egész ügy "bűzlik": a bíróság ítélete és a végrehajtás is elsietettnek tűnik.
Andrej Iszajev, a kormányzó Egységes Oroszország (JeR) egyik magas rangú tisztségviselője szintén úgy foglalt állást, hogy helyesebb lett volna a halálos ítéletet életfogytiglanra változtatni.
A Kommerszant emlékeztet rá, hogy Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes nemrég kiállt Minszk mellett. Leonyid Szluckij, a duma Független Államok Közösségével foglalkozó bizottságának elnöke a lap kérdésére válaszolva előrebocsátotta ugyan, hogy a fehérorosz hatóságoknak nem kellett volna elsietniük a halálos ítéletek végrehajtását, mindazonáltal kijelentette: "még ha nem is mindenben egyezik álláspontunk (Minszkkel), konstruktív támogatást kell egymásnak nyújtanunk".
Olga Abramova fehérorosz politológus az ügy hátteréről a Kommerszantnak azt mondta: Alekszandr Lukasenka elnöknek nincs különösebb szüksége arra, hogy rendezze kapcsolatait az Európai Unióval, amely ezt felajánlotta az államfőnek cserébe a metrórobbantás miatt kiszabott két halálos ítélet végrehajtásának felfüggesztéséért. Amíg olcsó földgáz és kőolaj formájában támogatásban részesül Oroszországtól, addig nem tartja fontosnak a nyugati tőkeinjekciót - tette hozzá.
A minszki metróhálózat legforgalmasabb állomásán tavaly áprilisban bekövetkezett robbantásnak 15 halálos áldozata és több mint 200 sebesültje volt. A merénylet után nem sokkal a fehérorosz hatóságok őrizetbe vettek két 25 éves fiatalembert, s a kormány "belső és külső ellenségeinek" tulajdonították a merényletet. A két vádlott - jogvédő szervezetek szerint erőszak hatására - beismerte a bűncselekményt, ám a bíróság semmilyen indítékot nem tudott megállapítani. A tárgyalás során az ügyészségnek egyetlen tárgyi bizonyítékkal sem sikerült alátámasztania a vádpontot. A két vádlott egyike, Vladiszlav Kovaljov a per során visszavonta vallomását, társa, Dmitrij Konovalov azonban kitartott mellette.
Az Izvesztyija című orosz lap hétfőn interjút közölt Kovaljov édesanyjával. Ljubov Kovaljova utoljára március 11-én, vasárnap láthatta fiát, de nem tudta, hogy az lesz az utolsó alkalom. Fia kivégzéséről március 16-án kapott értesítést.
Az anya már korábban a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz folyamodott az ítélet miatt, mert meggyőződése, hogy fia nem követhette el a merényletet. Mint ahogy az Izvesztyijának elmondta: a vizsgálat során nem vették figyelembe vallomását, fiát pedig fenyegetéssel kényszerítették, hogy tegyen vallomást társa ellen. Az anya abban reménykedik, kiadják fia holttestét, hogy eltemethesse.
A novemberben kihirdetett halálos ítéletek hallatán számos kormány és sok jogvédő szervezet tiltakozott. A német kormány legutóbb pénteken óva intette a minszki vezetést az ítélet végrehajtásától. A fehérorosz állami televízió két nappal korábban jelentette be, hogy Lukasenka elnök elutasította a két halálraítélt kegyelmi kérvényét. A kivégzések hírére szombaton este Moszkvában többen mécseseket és virágokat vittek a fehérorosz nagykövetség elé.
A Nyugat-Európától egyre inkább elszigetelődő Fehéroroszország az utolsó európai állam, amely még alkalmazza a halálbüntetést. A kivégzetteket névtelen sírba temetik, és hozzátartozóikat nem tájékoztatják a sír helyéről.
Andrej Iszajev, a kormányzó Egységes Oroszország (JeR) egyik magas rangú tisztségviselője szintén úgy foglalt állást, hogy helyesebb lett volna a halálos ítéletet életfogytiglanra változtatni.
A Kommerszant emlékeztet rá, hogy Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes nemrég kiállt Minszk mellett. Leonyid Szluckij, a duma Független Államok Közösségével foglalkozó bizottságának elnöke a lap kérdésére válaszolva előrebocsátotta ugyan, hogy a fehérorosz hatóságoknak nem kellett volna elsietniük a halálos ítéletek végrehajtását, mindazonáltal kijelentette: "még ha nem is mindenben egyezik álláspontunk (Minszkkel), konstruktív támogatást kell egymásnak nyújtanunk".
Olga Abramova fehérorosz politológus az ügy hátteréről a Kommerszantnak azt mondta: Alekszandr Lukasenka elnöknek nincs különösebb szüksége arra, hogy rendezze kapcsolatait az Európai Unióval, amely ezt felajánlotta az államfőnek cserébe a metrórobbantás miatt kiszabott két halálos ítélet végrehajtásának felfüggesztéséért. Amíg olcsó földgáz és kőolaj formájában támogatásban részesül Oroszországtól, addig nem tartja fontosnak a nyugati tőkeinjekciót - tette hozzá.
A minszki metróhálózat legforgalmasabb állomásán tavaly áprilisban bekövetkezett robbantásnak 15 halálos áldozata és több mint 200 sebesültje volt. A merénylet után nem sokkal a fehérorosz hatóságok őrizetbe vettek két 25 éves fiatalembert, s a kormány "belső és külső ellenségeinek" tulajdonították a merényletet. A két vádlott - jogvédő szervezetek szerint erőszak hatására - beismerte a bűncselekményt, ám a bíróság semmilyen indítékot nem tudott megállapítani. A tárgyalás során az ügyészségnek egyetlen tárgyi bizonyítékkal sem sikerült alátámasztania a vádpontot. A két vádlott egyike, Vladiszlav Kovaljov a per során visszavonta vallomását, társa, Dmitrij Konovalov azonban kitartott mellette.
Az Izvesztyija című orosz lap hétfőn interjút közölt Kovaljov édesanyjával. Ljubov Kovaljova utoljára március 11-én, vasárnap láthatta fiát, de nem tudta, hogy az lesz az utolsó alkalom. Fia kivégzéséről március 16-án kapott értesítést.
Az anya már korábban a strasbourgi Emberi Jogi Bírósághoz folyamodott az ítélet miatt, mert meggyőződése, hogy fia nem követhette el a merényletet. Mint ahogy az Izvesztyijának elmondta: a vizsgálat során nem vették figyelembe vallomását, fiát pedig fenyegetéssel kényszerítették, hogy tegyen vallomást társa ellen. Az anya abban reménykedik, kiadják fia holttestét, hogy eltemethesse.
A novemberben kihirdetett halálos ítéletek hallatán számos kormány és sok jogvédő szervezet tiltakozott. A német kormány legutóbb pénteken óva intette a minszki vezetést az ítélet végrehajtásától. A fehérorosz állami televízió két nappal korábban jelentette be, hogy Lukasenka elnök elutasította a két halálraítélt kegyelmi kérvényét. A kivégzések hírére szombaton este Moszkvában többen mécseseket és virágokat vittek a fehérorosz nagykövetség elé.
A Nyugat-Európától egyre inkább elszigetelődő Fehéroroszország az utolsó európai állam, amely még alkalmazza a halálbüntetést. A kivégzetteket névtelen sírba temetik, és hozzátartozóikat nem tájékoztatják a sír helyéről.
Forrás
MTI
