Kiújult a vita a génmódosított élelmiszerekről
PÁRIZS. A kutatók patkányokon végeztek kísérleteket, amelyeket egész életükön át génmódosított kukoricával etettek. A hím patkányok fele, a nőstények 70 százaléka pusztult el idő előtt.
A kutatók patkányokon végeztek kísérleteket, amelyeket egész életükön át génmódosított kukoricával etettek. A hím patkányok fele, a nőstények 70 százaléka pusztult el idő előtt.
Francia kutatók szerint daganatok alakultak ki és károsodtak a belső szervei azoknak a patkányoknak, amelyeket egész életükben génmódosított kukoricával etettek, vagy kapcsolatba kerültek a Roundup nevű gyomirtóval. A kísérleti hím patkányok fele, a nőstények 70 százaléka pusztult el idő előtt.
A kutatás vezetőjét korábban a génmódosított növények előállításának kritikusaként ismerték meg, ami a szakértők egy részét kétkedésre késztette - az eredmények már a tanulmány ismertetésekor újabb vitát indítottak a génmódosított növények biztonságosságáról.
A két éve zajló kísérlet eredményeit múlt héten kapta fel a sajtó. A Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet főosztályvezetője szerint ennek oka, hogy a közvélemény nem volt kellően tájékozott ebben az ügyben. Darvas Béla a Kossuth Rádiónak elmondta: a kutatók egy nemzetközileg jegyzett folyóiratban publikálták eredményeiket, amelyek mellbevágóak. A szakemberek 200 patkányt vontak be a kísérletekbe, az állatokat 8 hetes korukban kezdték génmódosított kukoricával etetni.
A növényt előállító cégnek 90 napos kísérleteket kell elvégezniük ahhoz, hogy engedélyt kapjanak. A kutatók ugyanakkor azt vizsgálták, hogy az idős korban megjelenő betegségekre milyen hatással van az etetés, igaz, olyan patkánytörzzsel dolgoztak, amely érzékeny a tumorképződésre – hangsúlyozta Darvas Béla.
A patkányok jelentős részén 6-700 nap elteltével emlődaganatok nőttek. A tápok koncentrációja azonban nem befolyásolta a tumorok méretét és megjelenését. A 11 százalékos táppal etetett patkányok között jelentősen nőtt azok száma, amelyeknél daganatot figyeltek meg, de a 22 százalékos tápot fogyasztó állatok esetében ez az adat nem változott.
Az eredmények ugyanakkor számos szakértőt nem győztek meg. Egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a kísérleti protokoll szerinti minimum állatszámot használták; csoportonként 10 darabot.
Darvas Béla kiemelte: hiányoznak az egyes kísérleti variánsra az ismétlésszámok, és sokan vitatják az adatok kiértékelésénél használt statisztikai eljárásokat is.
Francia kutatók szerint daganatok alakultak ki és károsodtak a belső szervei azoknak a patkányoknak, amelyeket egész életükben génmódosított kukoricával etettek, vagy kapcsolatba kerültek a Roundup nevű gyomirtóval. A kísérleti hím patkányok fele, a nőstények 70 százaléka pusztult el idő előtt.
A kutatás vezetőjét korábban a génmódosított növények előállításának kritikusaként ismerték meg, ami a szakértők egy részét kétkedésre késztette - az eredmények már a tanulmány ismertetésekor újabb vitát indítottak a génmódosított növények biztonságosságáról.
A két éve zajló kísérlet eredményeit múlt héten kapta fel a sajtó. A Központi Környezet- és Élelmiszer-tudományi Kutatóintézet főosztályvezetője szerint ennek oka, hogy a közvélemény nem volt kellően tájékozott ebben az ügyben. Darvas Béla a Kossuth Rádiónak elmondta: a kutatók egy nemzetközileg jegyzett folyóiratban publikálták eredményeiket, amelyek mellbevágóak. A szakemberek 200 patkányt vontak be a kísérletekbe, az állatokat 8 hetes korukban kezdték génmódosított kukoricával etetni.
A növényt előállító cégnek 90 napos kísérleteket kell elvégezniük ahhoz, hogy engedélyt kapjanak. A kutatók ugyanakkor azt vizsgálták, hogy az idős korban megjelenő betegségekre milyen hatással van az etetés, igaz, olyan patkánytörzzsel dolgoztak, amely érzékeny a tumorképződésre – hangsúlyozta Darvas Béla.
A patkányok jelentős részén 6-700 nap elteltével emlődaganatok nőttek. A tápok koncentrációja azonban nem befolyásolta a tumorok méretét és megjelenését. A 11 százalékos táppal etetett patkányok között jelentősen nőtt azok száma, amelyeknél daganatot figyeltek meg, de a 22 százalékos tápot fogyasztó állatok esetében ez az adat nem változott.
Az eredmények ugyanakkor számos szakértőt nem győztek meg. Egyebek mellett azt kifogásolják, hogy a kísérleti protokoll szerinti minimum állatszámot használták; csoportonként 10 darabot.
Darvas Béla kiemelte: hiányoznak az egyes kísérleti variánsra az ismétlésszámok, és sokan vitatják az adatok kiértékelésénél használt statisztikai eljárásokat is.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
