Kisiskolák megmentése – Elkészült a Nyitra és Vidéke Célalap felmérése
NYITRA. A Nyitra és Vidéke Célalap, a budapesti Rákóczi Szövetség Nyitra-vidéki szervezete az előző hetekben egy kérdőíves felmérést készített a Nyitra-vidéki magyar iskolák vezetői körében. Ezt azzal a céllal tette, hogy felmérje és dokumentálja ezen iskolavezetők álláspontját, továbbá tisztázza, hogy milyen paraméterek mentén lehetne meghatározni a térség központi magyar iskolájának/iskoláinak a helyét.
A felmérés kezdeményezője, dr. Zilizi Zoltán portálunknak elmondta: a Nyitra és Vidéke Célalap fő célja a zoboralji, Nyitra-vidéki magyar iskolahálózat támogatása. Azon munkálkodik, hogy a térségben élő magyar szülők magyar tannyelvű iskolába írassák a gyermekeiket, ezzel azok jövőjét is biztosítsák. A célalap tagjai az érintett iskolák igazgatói illetve képviselői, valamint nem pedagógusok.
„Régóta sokan gondolják azt, hogy szükség van a Nyitra-vidéki ún. központi magyar iskola helyének meghatározására. Eddig azonban eredménytelen próbálkozások voltak a kérdés rendezésére, nem született döntés a térség központi iskolája vagy iskolái helyének kijelöléséről. Erre mielőbb szükség van, amit az időszerű realitások, így az egyre gyengébb beiratkozási eredmények és a jelenlegi korlátozó törvényi háttér is indokolnak. Fel kell készülnünk a még működő helyi magyar iskolai hálózat továbbéltetésének a bebiztosítására!“ – indokolta a felmérés szükségszerűségét a célalap elnöke.
Zilizi sajnálattal tudatta, hogy az érintett iskolák magyar diákjainak a létszámcsökkenése hasonló mértékű, mint a zoboralji magyarság fogyása. „Az itteni magyarság fogyásának az aránya kétszerese volt a tömbben élő magyarság fogyásának. Ez riasztó adat“ – szögezte le.
Azt is elmondta, hogy a kérdőívet valamennyi érintett intézménynek, azaz 4 magyar alsó tagozatnak (Zsérére, Alsóbodokra, Kolonba és Nyitracsehibe) és 3 teljes szervezettségű alapiskolának (Gímesbe, Nagycéténybe és Pogrányba) elküldték. Tájékoztatása szerint azokban összesen közel 170 diák tanul.
„A felmérés konkrét célja felmérni és dokumentálni az iskolavezetők álláspontját a központi iskola helyszínének, formájának és jellegének kérdésében, továbbá tisztázni, majd egységesíteni, hogy milyen paraméterek mentén lehetne meghatározni a központi magyar iskola/iskolák helyét. Arról érdeklődtünk, hogy a kérdőívet kitöltő személy helyileg hol képzeli el a központi iskola indítását, ezt a választását mi mindennel indokolja, s azt milyen – iskolaépület nagyságára, felszereltségére stb. vonatkozó – konkrét adatokkal tudja alátámasztani. Szeretnénk hozzájárulni a konszenzusos és legkevésbé fájó mielőbbi döntés meghozatalához az érintettek, alapvetően az iskolafenntartók és az iskolavezetők, bevonásával“ –mondta Zilizi Zoltán.
A kitöltött kérdőíveket április elsejéig kellett visszajuttatni a célalaphoz. A felmérés kezdeményezője elárulta, hogy egy kivétellel valamennyi említett iskola bekapcsolódott a közös gondolkodásba, s a kapott válaszokat már fel is dolgozták. „Sajnos, a nagycétényi magyar iskola vezetője nem kíván részt venni a felmérésben, illetve a kérdés kapcsán nem kommunikál a kollégákkal. Szerintünk döntésének oka az attól való indokolatlan félelem, hogy ha kifejti álláspontját, az majd automatikusan ezen álláspont védhetetlenségét, kudarcát eredményezi“ – magyarázta.
Majd hangsúlyozta: a célalap hatásköréből eredően nem többet és nem is kevesebbet vállal, mint egyfajta katalizátor szerepét. Háttértámogatást nyújt ahhoz, hogy ez ügyben minél szakszerűbb és felelősségteljesebb döntés születhessen. „A központi iskola helyszínének kérdésében a célalapunk nem dönt. A kiértékelt dokumentum egyrészt szakmai vitaanyagként szolgálhat, amit továbbítottunk a kérdésben illetékes önkormányzatoknak, másrészt az iskolafenntartók felé lenne hivatott letisztult álláspontot, alternatívákat közvetíteni“ – fejtette ki.
Fontosnak tartja, hogy ebben a témában rövid időn belül az érintettek, tehát az iskolavezetők, az önkormányzatok képviselői és optimális esetben a szülők is kommunikáljanak egymással a lehetőségekről, és közösen döntsenek. Úgy véli, hogy a helyzet megnyugtató rendezése a döntés hosszú távú következményeiből adódóan is csak közös elhatározás és meghatalmazás eredménye lehet, amelyet a többi érintett is elfogad, ezáltal hitelesít.
Dr. Zilizi Zoltán végezetül a Hírek.sk-nak elmondta, a célalap jelenleg hasonló felméréssel szólította meg a szülőket, hogy hol és milyennek képzelik el a térség majdani központi iskoláját. „A szülőktől azt is megkérdeztük, véleményük szerint az önkormányzatok és a civil szervezetek miként tudnák támogatni a zoboralji magyar oktatásügyet. Már nekik is szétküldtük a kérdőíveket, válaszaikat április végéig összesítjük” – mondta. „Ugyanakkor még mindig meg kell ragadnunk minden lehetőséget a működő magyar iskolák erősítésére, a beiratkozók számának növelésére“ – fűzte hozzá.
„Régóta sokan gondolják azt, hogy szükség van a Nyitra-vidéki ún. központi magyar iskola helyének meghatározására. Eddig azonban eredménytelen próbálkozások voltak a kérdés rendezésére, nem született döntés a térség központi iskolája vagy iskolái helyének kijelöléséről. Erre mielőbb szükség van, amit az időszerű realitások, így az egyre gyengébb beiratkozási eredmények és a jelenlegi korlátozó törvényi háttér is indokolnak. Fel kell készülnünk a még működő helyi magyar iskolai hálózat továbbéltetésének a bebiztosítására!“ – indokolta a felmérés szükségszerűségét a célalap elnöke.
Zilizi sajnálattal tudatta, hogy az érintett iskolák magyar diákjainak a létszámcsökkenése hasonló mértékű, mint a zoboralji magyarság fogyása. „Az itteni magyarság fogyásának az aránya kétszerese volt a tömbben élő magyarság fogyásának. Ez riasztó adat“ – szögezte le.
Azt is elmondta, hogy a kérdőívet valamennyi érintett intézménynek, azaz 4 magyar alsó tagozatnak (Zsérére, Alsóbodokra, Kolonba és Nyitracsehibe) és 3 teljes szervezettségű alapiskolának (Gímesbe, Nagycéténybe és Pogrányba) elküldték. Tájékoztatása szerint azokban összesen közel 170 diák tanul.
„A felmérés konkrét célja felmérni és dokumentálni az iskolavezetők álláspontját a központi iskola helyszínének, formájának és jellegének kérdésében, továbbá tisztázni, majd egységesíteni, hogy milyen paraméterek mentén lehetne meghatározni a központi magyar iskola/iskolák helyét. Arról érdeklődtünk, hogy a kérdőívet kitöltő személy helyileg hol képzeli el a központi iskola indítását, ezt a választását mi mindennel indokolja, s azt milyen – iskolaépület nagyságára, felszereltségére stb. vonatkozó – konkrét adatokkal tudja alátámasztani. Szeretnénk hozzájárulni a konszenzusos és legkevésbé fájó mielőbbi döntés meghozatalához az érintettek, alapvetően az iskolafenntartók és az iskolavezetők, bevonásával“ –mondta Zilizi Zoltán.
A kitöltött kérdőíveket április elsejéig kellett visszajuttatni a célalaphoz. A felmérés kezdeményezője elárulta, hogy egy kivétellel valamennyi említett iskola bekapcsolódott a közös gondolkodásba, s a kapott válaszokat már fel is dolgozták. „Sajnos, a nagycétényi magyar iskola vezetője nem kíván részt venni a felmérésben, illetve a kérdés kapcsán nem kommunikál a kollégákkal. Szerintünk döntésének oka az attól való indokolatlan félelem, hogy ha kifejti álláspontját, az majd automatikusan ezen álláspont védhetetlenségét, kudarcát eredményezi“ – magyarázta.
Majd hangsúlyozta: a célalap hatásköréből eredően nem többet és nem is kevesebbet vállal, mint egyfajta katalizátor szerepét. Háttértámogatást nyújt ahhoz, hogy ez ügyben minél szakszerűbb és felelősségteljesebb döntés születhessen. „A központi iskola helyszínének kérdésében a célalapunk nem dönt. A kiértékelt dokumentum egyrészt szakmai vitaanyagként szolgálhat, amit továbbítottunk a kérdésben illetékes önkormányzatoknak, másrészt az iskolafenntartók felé lenne hivatott letisztult álláspontot, alternatívákat közvetíteni“ – fejtette ki.
Fontosnak tartja, hogy ebben a témában rövid időn belül az érintettek, tehát az iskolavezetők, az önkormányzatok képviselői és optimális esetben a szülők is kommunikáljanak egymással a lehetőségekről, és közösen döntsenek. Úgy véli, hogy a helyzet megnyugtató rendezése a döntés hosszú távú következményeiből adódóan is csak közös elhatározás és meghatalmazás eredménye lehet, amelyet a többi érintett is elfogad, ezáltal hitelesít.
Dr. Zilizi Zoltán végezetül a Hírek.sk-nak elmondta, a célalap jelenleg hasonló felméréssel szólította meg a szülőket, hogy hol és milyennek képzelik el a térség majdani központi iskoláját. „A szülőktől azt is megkérdeztük, véleményük szerint az önkormányzatok és a civil szervezetek miként tudnák támogatni a zoboralji magyar oktatásügyet. Már nekik is szétküldtük a kérdőíveket, válaszaikat április végéig összesítjük” – mondta. „Ugyanakkor még mindig meg kell ragadnunk minden lehetőséget a működő magyar iskolák erősítésére, a beiratkozók számának növelésére“ – fűzte hozzá.
Forrás
Hírek.sk, - miskó -
