Kihívások és küzdelmek

MENYHÁRT JÓZSEF – a Magyar Közösség Pártja elnöke

Mi az, amit az elért eredmények közül különösen fontosnak tart a 2016-os évben?

A Magyar Közösség Pártja szempontjából azt, hogy többhónapos átmeneti időszak után újra lendületet kapott a párt: sikerült újragondolni a járási irodák működését, részben új témákat megnyitni, amelyek fontosak számunkra. Magamra vetítve a kérdést, azt emelném ki, hogy a párt vezetését zökkenőmentesen tudtam átvenni, és a júniusi vállalásomnak megfelelően munkatársaimmal együtt azóta is a felvidéki magyarok felemelkedéséért tudok dolgozni. 

Milyen kihívásoknak nem sikerült megfelelni?

Ahhoz, hogy az MKP a mai kornak megfelelő, aktív, cselekvő párt lehessen, elengedhetetlen belső szabályrendszerének megújítása. E folyamatnak még nagyon az elején járunk. Szerettem volna végiglátogatni valamennyi magyarok által lakott régiót, hogy személyesen tapasztaljam meg az ottani problémákat. Bár nagyon sok helyen megfordultam, a szoros munkarend miatt nem jutottam el mindenhova. Ezeket az utakat jövőre mindenképpen megejtem. Az elnöki látogatások tapasztalatait összesítjük, hogy a valós problémákra keressünk válaszokat: a következő kiszállásal már megoldási javaslatokkal érkezünk.

Milyen elvárásokkal tekint a jövő évre?

2017-ben folytatódik a stratégiai tervezés, és az annak végrehajtásához szükséges regionális központok kialakítása. A jelenlegi kormánykoalíció háza tájáról egyre-másra érkeznek az egymásnak is ellentmondó hírek. 2017-ben megyei választásokra készülünk, nem kívánjuk feladni a magyarlakta régiókban meglévő dominanciánkat. Arra készülünk, hogy növeljük megyei képviselőink számát.

Ön mit tenne a felvidéki magyarok képzeletbeli karácsonyfája alá?

Hitet. Hitet az Örökkévalóban, és hitet önmagunkban, hogy végre ne csak azt kérjük, ami korábban nehéz, esetenként hibás kompromisszumok árán hozott törvények szerint jár, de képesek legyünk kikövetelni azt is, ami ahhoz szükséges, hogy unokáink is magyarok maradhassanak Szlovákiában. Mi építjük ezt az országot: itt az ideje, hogy közösségként bennünket is hagyjanak építkezni!

ÕRY PÉTER – a Magyar Közösség Pártja Országos Tanácsának elnöke, Csallóközcsütörtök polgármestere

Mi az, amit az elért eredmények közül különösen fontosnak tart a 2016-os évben?

Hosszú elemzéseknek lehetne a 2016-os évet alávetni, hiszen a márciusi parlamenti választásokon kívül a nemzetközi politika színterén is számos változásokra került sor. Bizonyára voltak olyanok, akik a Magyar Közösség Pártjának megszűnését várták az év tavaszát követően, ezért személy szerint fontosnak tartom, hogy sikerült a közösség érdekeit szem előtt tartva stabilan tartani a pártot.

Az eredmények tekintetében nehezebben meghatározhatóak a konkrétumok, hiszen számos „aprónak értelmezett” lépésben jutottunk előre. Ilyen például közösségünk helyzetét és az önigazgatás szükségességét bemutató Quo Vadis Magyarok Szlovákiában című kiadványunk, mely angol nyelven is elkészült és az ENSZ Kisebbségügyi Fórumán is helyet kapott. Az anyag kapcsolódik a Pro Civisben végzett tevékenységhez is, ezért szeretném kiemelni, hogy a nyelvhasználat területén kiemelkedő sikernek tartom a februárban bemutatott www.torvenytar.sk oldalt, ahol közel 80 szlovák törvényt érhetnek el magyar nyelven az érdeklődők.

A nemzetközi „porondon” maradva fontos eredménynek tartom azt is, hogy a V4-ek közös politikai fellépésüknek köszönhetően javították térségünk EU-s tárgyalási pozícióit. Ez közép- és hosszú távon az itt élők megítélését illetően, gazdasági és érvényesülési lehetőség.

Az ősz eredményei közül kiemelném a magyar-magyar párbeszédet, mely kezdeményezés keretében sikerült közösségünk választott képviselőit, a pártokat és a szakmai szervezetek egy asztalhoz ültetnünk. Tudomásom szerint ilyen jellegű kezdeményezésre ez idáig nem került sor. A párbeszéddel kapcsolatosan viszont tisztán kell látni, hogy a valós sikerességét akkor lehet lemérni, ha a zárónyilatkozatban megfogalmazott célokat sikerül megvalósítani. Más kérdés, hogy – talán sokan azt gondolják – a párbeszéd egyúttal a társadalmi szereplők kritikai hangvételének teljes elnémítását jelenti a regnáló kormányzattal szemben, ami számomra egy felfoghatatlan jelenség.

További eredményekről lehet beszámolni akkor is, ha a közösségünket érintő jogi kérdéseket vizsgáljuk meg. Ezekben az esetekben lehet eredményként felfogni a közlekedésügyi kétnyelvűség kidolgozását vagy akár a közmédiában a sugárzási arányok be nem tartatására tett kezdeményezésünket is. Mindkét esetben konstruktívan szólaltunk meg, hiszen letettük a megfelelő megoldási javaslatokat az érintett minisztériumok asztalára, más kérdés, hogy „túl nagy a csend” ezekben az ügyekben..

Milyen kihívásoknak nem sikerült megfelelni?

Pár nappal karácsony előtt talán kijelenthetem, hogy Csongor fiam és Csenge lányom „játékfelkéréseit” nem tudtam eléggé intenzíven teljesíteni.

A politika és társadalom viszonylatában bizonyára sok ügyet említhetnénk, hiszen az állandó változások új és új kihívásokat hoznak. Az év legkellemetlenebb megoldatlan ügyének annak a petíciónak a kormányzat általi lesöprését érzem, amelyet 80 000 ember írt alá. Azt gondolom, hogy ekkora tömegnek a véleményét nem lehet a szőnyeg alá söpörni.

Milyen elvárásokkal tekint a jövő évre?

Bizakodó vagyok a 2017-es évet tekintve. Remélem, hogy sikerül olyan újításokat végrehajtanunk, melyekkel közösségünk jövőjét biztosítani tudjuk. Vannak folyamatban lévő céljaink, programjaink, de illetlenség lenne részemről ezeket bemutatni. Természetesen eljön ennek is az ideje.

Ön mit tenne a felvidéki magyarok képzeletbeli karácsonyfája alá?

Egy szóban: szeretet. Bővebben összetartozást, nyugalmat, fejlődést, valamint a valós önigazgatást.

BÁRDOS GYULA – az idén Európai Polgári Díjjal kitüntetett Csemadok elnöke

Mi az, amit az elért eredmények közül különösen fontosnak tart a 2016-os évben?

Szövetségünk, a Csemadok szempontjából az év kiemelkedő, s egyben legjelentősebb eseménye az Európai Polgári Díj odaítélése volt. Az Európai Parlament dísztermében, kollégáimmal együtt örülhettünk a nagyszerű elismerésnek, hiszen első ízben kapta meg a legmagasabb civil díjat egy számbeli kisebbségben élő nemzeti közösség képviselője. Felemelő érzés volt látni a kivetítőn, anyanyelvünkön is, a méltatást, valamint magyarul hallani szövetségünk nevét a parlament alelnökétől. Ez az elismerés a korábbi és  jelenlegi tagságunk kitartó munkájának a gyümölcse. Köszönet a javaslattevő Csáky Pál képviselő úrnak, illetve a bíráló bizottság tagjainak, de elsősorban valamennyi Csemadok-tagnak.

Milyen kihívásoknak nem sikerült megfelelni?

Sajnos, nem mindenütt talált megértésre a Csemadok Országos Tanácsának nyílt felhívása a márciusi parlamenti választások előtt, s a közösségi összefogás nem volt olyan méretű, hogy erősebb, népesebb magyar csapat került volna a törvényhozásba. Nem tudom, minek kell még bekövetkeznie, hogy végre a közösségi érdek felülírja a pártérdeket. A számokat, a statisztikai mutatókat, az asszimiláció gyors ütemét nem lehet figyelmen kívül hagyni, illetve ügyeskedéssel kijátszani.

Milyen elvárásokkal tekint a jövő évre?

Közösségünk, s így a Csemadok szempontjából is rendkívül fontosnak tartom, hogy szervezzük meg végre magunkat, s olyan erős magyar képviseletünk legyen az általunk lakott megyékben, hogy ne lehessen bennünket a következő öt évben marginalizálni. Hatékony képviselet nélkül ugyanis nagyon nehéz a kultúra és a közművelődés területén jó eredményeket folyamatosan elérni az egyes régiókban. Közösségépítés pedig anyanyelvi kultúra nélkül elképzelhetetlen.

Ön mit tenne a felvidéki magyarok képzeletbeli karácsonyfája alá?

Az lehetne az igazi ajándék, ha az elkövetkező esztendőben jobban odafigyelnénk egymásra, s a szembenállás helyett az összefogásra fókuszálnánk, ami a felvidéki magyarság jövője szempontjából meghatározó fontosságú. Kevesebb magamutogatás, nagyobb alázat és sokkal több szeretet lehetne a képzeletbeli karácsonyfa alatt. Remélem, a Csemadokosok ezen a téren is jó példával szolgának a 2017-es évben!

BERÉNYI JÓZSEF – Nagyszombat megye alelnöke

Mi az, amit az elért eredmények közül különösen fontosnak tart a 2016-os évben?

Mint a Nagyszombati Kerületi Önkormányzat alelnöke, örülök annak, hogy a 2016-os évben sok megyei fenntartású iskola, szociális és kulturális intézményben jelentős felújításokat sikerült végrehajtani. Ezenkívül, elindultak az útfelújítások is. Kitekintve Szlovákiából, nagyon szurkoltam az RMDSZ-nek, hogy bejusson a romániai parlamentbe. Végül, a magyar fociválogatott EB szereplése emlékezetes, üde színfoltja volt az idei évnek.

Milyen kihívásoknak nem sikerült megfelelni?

Gondolom, senki nem lepődik meg azon, ha erre a kérdésre azt válaszolom, az MKP 5% alatti eredménye a parlamenti választásokon. De kudarcnak tartom azt is, hogy Szlovákiában a jobboldali pártok nem tudtak kormányt alakítani. És kudarc Hillary Clinton szereplése is, hiszen ezt az amerikai választást nem Donald Trump nyerte elsősorban, hanem ő veszítette el.

Milyen elvárásokkal tekint a jövő évre?

Megyei alelnökként képviselőtársaimmal együtt szeretném folytatni a hozzánk tartozó intézmények felújítását, modernizációját és az útfelújítást. Remélem, a szlovák kormány is teljesíteni fogja azon vállalásait, amit a magyarokkal kapcsolatban fogalmazott meg. Európai színtéren pedig remélem, születik megoldás az illegális bevándorlás leállítására.

Ön mit tenne a felvidéki magyarok képzeletbeli karácsonyfája alá?

A magyar nyelvhasználat érvényesülését Dél-Szlovákiában, erős magyar képviseletet minden szinten, a jó szlovák-magyar kormányközi kapcsolatból tényleges eredményeket. A Hírek.sk olvasóinak pedig békés, áldott karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új évet kívánok.

KISS BEÁTA – a Magyar Közösség Pártja oktatási és kulturális alelnöke, a Csemadok szórványért felelős elnökségi tagja, a lévai Czeglédi Péter Református Gimnázium igazgatója

Mi az, amit az elért eredmények közül különösen fontosnak tart a 2016-os évben?

A 2016-os évben az MKP annak ellenére, hogy újfent nem került be a parlamentbe, képes volt új erőre kapni. Nagyon fontos tény, hogy a párthoz kötődő közösség továbbra is egységesen áll ki azon értékek mellett, melyek a politizálásunkra jellemzőek. Az MKP oktatási tanácsa dolgozik, véleményezzük a friss információkat, közoktatást érintő javaslatokat.

Eredményként könyvelem el a magyar-magyar párbeszéd előkészítését és a zárónyilatkozatban foglaltak közös elfogadását, mely utat mutat a magyar iskolák jövőjét illetően.

Örömmel tölt el, hogy a 2016-os évben újra picivel emelkedett az első osztályba beíratott gyermekek száma, ez több különböző szervezet erőfeszítésének is köszönhető. A beiratkozási programok ugyan nem mindent eldöntő alkalmak, de mégis hozzájárultak ehhez az eredményhez. Ezért köszönet jár minden civil és egyéb kezdeményezésnek ebben az ügyben.

Milyen kihívásoknak nem sikerült megfelelni?

Iskoláink ügyében érdemi előrelépés nem történt, hiszen – bár módosult a közoktatási törvény a minimális osztálylétszámok ügyében – továbbra sem megoldott intézményeink finanszírozásának kérdése. Sorra kapom azokat a híreket, melyek egy-egy kis iskola megszűnését vizionálják a csökkenő gyermeklétszám és az abból adódó anyagi nehézségek miatt.

Milyen elvárásokkal tekint a jövő évre?

A fentiekből adódóan elsősorban a kis létszámú iskoláink finanszírozása tekintetében  kellene a legjobb megoldást megtalálni és egyéb, iskoláinkat érintő kérdésben is. Várakozással tekintek a formálódó kisebbségi kulturális alap elébe, remélve, hogy beteljesíti azt a küldetést, mellyel jellemzik. Fontos lenne, ha egy ilyen alap valóban önrendelkező és számarányunknak megfelelő módon oldaná majd meg kultúránk finanszírozásának kérdéseit.

Ön mit tenne a felvidéki magyarok képzeletbeli karácsonyfája alá?

Bármennyire is közhelyesnek tűnik, igazi békés, türelmes kegyelmi állapotot szeretnék. Sajnos közösségünk lelkiállapota egyre romlik, egyre inkább atomizálódunk, s a megosztottság már rég nem csak politikai jellegű. Hiszem azt, hogy a krisztusi szeretet az a kapaszkodó, mellyel újra egységessé kovácsolhatjuk nemzetrészünket. Ehhez pedig nem a passzív várakozás útja vezet, hanem az aktív, szeretetteljes cselekvésé. Ennek kívánását, óhaját, ez iránti elköteleződés igényét helyezném a felvidéki magyarság szívére.

NAGY DÁVID – ügyvéd, érsekújvári önkormányzati képviselő

Mi az, amit az elért eredmények közül különösen fontosnak tart a 2016-os évben?

Úgy érzem, hogy egy nagyon eseménydús évet zárunk. Volt részünk közös örömökben és bánatokban is egyaránt. Talán az egyik legfontosabb momentuma a 2016-os évnek az volt, hogy megjelentek a közéletben a fiatalok. Megindult egyfajta megújulási hullám a politikában és a civil szférában is. Az emberek kiábrándulni látszanak az ún. politikai elitből – az évtizedek óta megszokott arcokból, akik képtelenek újat mutatni. Nekünk, fiataloknak van egy nagy előnyünk: hitelesek vagyunk. Nem beszélve arról, hogy nem vonszoljuk magunkkal a múlt sérelmeit. Így kisebb a megosztottság és könnyebb az együttműködés. A magyar-magyar párbeszéd is mutatja, hogy van egyfajta össztársadalmi igény a felvidéki magyar együttműködésre. Ám amíg a régi gárda foggal-körömmel ragaszkodik a pozíciókhoz, ez nehezen fog összejönni. Jó úton haladunk viszont afelé, hogy a felvidéki magyar társadalomnak egy modern és dinamikus képviselete legyen. Egy olyan képviselete, amely megérti korunk emberének igényeit. Ezen az úton kell tovább haladnunk!

Személyes eredményeim közül kiemelném, hogy az idei évet már nős emberként kezdtem és úgy is fejezem be. :)

Milyen kihívásoknak nem sikerült megfelelni?

A kudarcról mindig nehéz beszélni. Fáj, de tanulni kell belőle. A parlamenti választások okozta kudarcélmény akkor tudatosult bennem igazán, amikor megalakult a jelenlegi kormány. Az „i”-re a pont akkor került fel, amikor a parlament nem szavazta meg az állampolgársági törvény módosítását. Itt lett nyilvánvaló, hogy a magyar érdekképviselet nincs biztosítva a törvényhozásban. Az azóta kirobbant számos politikai botrány csak növelte az emberekben a kiábrándultságot és bizalomhiányt a régi politikai garnitúrákkal szemben.

Hiányzik a fiatal generáció képviselete is. Nem sikerült csökkenteni a térségeinkre jellemző munkanélküliség arányát és az elvándorlást. Más országokban már rájöttek arra, hogy mennyire fontos a fiatal párok és a családalapítás támogatása. Nálunk még mindig nincs, aki kiálljon a fiatalok és családok támogatásáért. Ez a jövőnket meghatározó nagy hiányosság.

De hogy önkritikát is gyakoroljak, az MKP-n belül is értek kudarcok – a tisztújítás csak félig mondható sikeresnek. Bár jó irányba indult el a pártvezetés, de még mindig kevés a fiatal az alapszervezetektől kezdve az elnökségig. Így viszont nehezebb lesz a megújulás.

Milyen elvárásokkal tekint a jövő évre?

Az idei év sok esetben megmutatta, hogy kik azok, akik a közösségért szeretnének tenni, illetve, hogy kik azok, akiket önös érdek hajt. Azokkal szeretnék a továbbiakban a felvidéki magyarokért és régióinkért dolgozni, akik az első csoportba tartoznak. Úgy érzem, hogy megtaláltuk egymást. Meg kell teremtenünk az alapokat ahhoz, hogy fiataljaink otthon is tudjanak érvényesülni. A fiatalok szociális helyzetének javítása, a családok gyarapodása és támogatása, a szülőföld attraktivitásának növelése mind-mind célkitűzéseim a jövő évre. Parlamenten kívülről nehéz lesz, viszont nem lehetetlen. Nincs ugyanis lehetetlen, csak tehetetlen. Az utóbbi meg ne legyen politikus.

Ön mit tenne a felvidéki magyarok képzeletbeli karácsonyfája alá?

Kívánok a felvidéki magyaroknak békés ünnepet; hogy megtaláljuk és megértsük egymást családjainkon belül, de a közösségünkben is. Keressük azokat a mozzanatokat, amelyek összekötnek bennünket és ne azokra összpontosítsunk, amelyek szétválasztanak. Kívánom, hogy fiataljaink hazatérjenek és családjaink együtt ünnepeljenek. Kívánom, hogy nemzetünk is együtt ünnepeljen a szebb jövő reményében. A Jóisten áldását kérem Felvidékre és ránk, felvidéki magyarokra! Áldott karácsonyt mindenkinek!

SZEKERES KLAUDIA – ügyvéd, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala mellett működő Jogsegélyszolgálat koordinátora

Mi az, amit az elért eredmények közül különösen fontosnak tart a 2016-os évben?

Nagyon örülök, hogy a Jogsegélyszolgálat közreműködésével végre megszülettek az első magyar nyelvű diplomák a Selye János Egyetemen. Igazi sikerként viszont azt fogom elkönyvelni, ha nem fog kelleni választani a szlovák-magyar vagy szlovák-angol nyelvű verzió között, hanem megoldódik, hogy automatikusan háromnyelvű diplomákat adjanak ki. Megelégedéssel fogadtam a Legfelsőbb Bíróság döntését is, mellyel megszüntette a Fontos Vagy Polgári Szövetség bejegyzését elutasító minisztériumi határozatot, és a belügyminisztérium kénytelen volt felhagyni a nem szlovák nyelvű megnevezések bejegyzését elutasító törvényellenes gyakorlatával.

Milyen kihívásoknak nem sikerült megfelelni?

Nem igazán érzem sikertörténetnek a Kisebbségi Kulturális Alapról szóló törvényjavaslatot előkészítő munkacsoportban végzett munkámat. Több tucat megjegyzést adtunk le a készülő törvényjavaslathoz, melyek többségét figyelmen kívül hagyták, ami számomra azért is érthetetlen, mert naivan azt hittem, hogy ha az ügyben a legnagyobb beleszólással rendelkező három funkcióban magyar emberek vannak (kulturális minisztérium államtitkára, kisebbségi kormánybiztos, romaügyi kormánybiztos), könnyebb lesz az együttműködés. Emiatt sajnos nem tudok túl optimista lenni az alap jövőbeli működését illetően.

Milyen elvárásokkal tekint a jövő évre?

Az elmúlt években sok munkát fektettünk a vasúti kétnyelvűséget szorgalmazó kezdeményezésekbe - sajnos elenyésző eredményekkel - ezért bizakodom, hogy a kormányprogrammal összhangban a jövő évben legalább részben megoldódik a probléma. Kíváncsian várom továbbá, hogyan alakul a kormány elleni perünk a Pered megnevezést elutasító 2013-as kormányhatározat kapcsán, melyet októberben indítottunk három peredi lakos képviseletében. Érvelésünk szerint a határozat nyelvi alapon diszkriminálta a felpereseket (s velük együtt természetesen minden peredi lakost, aki a 2012-es helyi népszavazáson a névváltoztatás mellett szavazott), s belegázolt személyiségi jogaikba, emberi méltóságukba, valamint sértette a közügyek gyakorlására vonatkozó jogukat is. Emiatt a felperesek nyilvános bocsánatkérést követelnek a kormánytól és Pered község névváltoztatási kérelmének jóváhagyását a 2012-es népszavazás eredményeivel összhangban.

Ön mit tenne a felvidéki magyarok képzeletbeli karácsonyfája alá?

Azt hiszem, egy jó adag lelkesedés egészséges önbecsüléssel és megfelelő tudással fűszerezve sok mindent előre tudna mozdítani kis közösségünkben...

(Következő összeállításunkban, december 31-én Kolár Pétert, Juhász Györgyöt, Dániel Erzsébetet, Vadkerti Jimmyt, Nagy Myrtilt és Somogyi Alfrédot kérdezzük.)