Kiemelt támogatást élvez a Duna-stratégia
BUDAPEST. Budapesten rendezték meg a Duna-medencei vidékfejlesztési fórumot. A térségek közötti különbségeket enyhítheti a most formálódó Duna-stratégia.
Az Európai Unión belül a nagy nyugati országok által befizetett felzárkóztatási támogatások haszonélvezői éppen a befizető államok vállalatai, amelyekhez a kohéziós pénzek hatvan százaléka áramlik vissza. Az aránytalanságok enyhítéséről is szó volt a Duna-medencei vidékfejlesztési és kohéziós fórumon.
A Duna meghatározó gazdasági erejű – ezért hozták létre az érintett országok a Duna-stratégiát. Ám amikor a folyóról van szó, nemcsak a mederszabályozás és a vízminőség lényeges kérdés. Tíz országban tárgyalták ezekben a napokban a Dunával összefüggésben az unió közös agrárpolitikáját és a vidékfejlesztését.
A héten Budapesten rendezett szakmai tanácskozás egyik résztvevője, Szilvássy István, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke a Vasárnapi újságban emlékeztetett rá: a Duna-stratégiában érintett nyolc országból két állam nettó befizető az EU-ban, a másik hat pedig a kohéziós alapból részesedők közé tartozik. A befizetők szeretnék csökkenteni a felzárkóztatásra szánt forrásokat, ez azonban azzal veszélyezteti a Duna-stratégiát, hogy az csak kommunikációs játékká válik, céljait nem lehet végrehajtani. Nem lehet megengedni, hogy a szegényebb államok, amelyek munkaerőt adnak a Nyugatnak, külső körbe szoruljanak, és két- vagy háromsebességes Európai Unió legyen a jövőben. A legkisebb falunak is lehetőséget kell biztosítani a fejlődésre – ebből nem lehet engedni – tette hozzá Szilvássy István.
A Duna-medence 85 százaléka vidékies térség, ami eddig nem jelent meg igazából a stratégiában, ezért a budapesti tanácskozáson kiemelten erről volt szó. Mint a területfejlesztő szövetség vezetője elmondta, a Duna-medence vidékfejlesztési és tájgazdálkodási klaszterét kívánják létrehozni. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a Duna-stratégia valószínű, a területi együttműködési programokon keresztül fog jelentős összegeket kapni – nyilatkozta Szilvássy István, a szervezet elnöke. Mácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője pedig azt mondta a Vasárnapi újságban, hogy bár nagy projektek is vannak benne, a stratégia a kisebb, mezőgazdaság és erdészet által meghatározott vidéki térségek együttműködéseként is értelmezhető.
Dobó Róbert, a szerbiai Magyarkanizsai Vállalkozók Szövetségének szóvivője a Kossuth Rádió vasárnap reggeli műsorában elmondta, számukra a legnagyobb probléma, hogy a gazdaság a korábbi embargók és háborúk miatt nehéz helyzetben van, magas a munkanélküliség. Éppen ezért minden lehetőséget ki kell használniuk a kapcsolatépítésre, ezáltal a külföldi beruházások élénkítésére. A Duna-stratégia lehetőséget biztosít a partnerek megtalálására, a közös gazdasági projektekre. A folyót turisztikai célokra és szállítmányozásra is jól ki lehet használni – tette hozzá a szerbiai szervezet munkatársa.
A Duna meghatározó gazdasági erejű – ezért hozták létre az érintett országok a Duna-stratégiát. Ám amikor a folyóról van szó, nemcsak a mederszabályozás és a vízminőség lényeges kérdés. Tíz országban tárgyalták ezekben a napokban a Dunával összefüggésben az unió közös agrárpolitikáját és a vidékfejlesztését.
A héten Budapesten rendezett szakmai tanácskozás egyik résztvevője, Szilvássy István, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetségének elnöke a Vasárnapi újságban emlékeztetett rá: a Duna-stratégiában érintett nyolc országból két állam nettó befizető az EU-ban, a másik hat pedig a kohéziós alapból részesedők közé tartozik. A befizetők szeretnék csökkenteni a felzárkóztatásra szánt forrásokat, ez azonban azzal veszélyezteti a Duna-stratégiát, hogy az csak kommunikációs játékká válik, céljait nem lehet végrehajtani. Nem lehet megengedni, hogy a szegényebb államok, amelyek munkaerőt adnak a Nyugatnak, külső körbe szoruljanak, és két- vagy háromsebességes Európai Unió legyen a jövőben. A legkisebb falunak is lehetőséget kell biztosítani a fejlődésre – ebből nem lehet engedni – tette hozzá Szilvássy István.
A Duna-medence 85 százaléka vidékies térség, ami eddig nem jelent meg igazából a stratégiában, ezért a budapesti tanácskozáson kiemelten erről volt szó. Mint a területfejlesztő szövetség vezetője elmondta, a Duna-medence vidékfejlesztési és tájgazdálkodási klaszterét kívánják létrehozni. A 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban a Duna-stratégia valószínű, a területi együttműködési programokon keresztül fog jelentős összegeket kapni – nyilatkozta Szilvássy István, a szervezet elnöke. Mácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője pedig azt mondta a Vasárnapi újságban, hogy bár nagy projektek is vannak benne, a stratégia a kisebb, mezőgazdaság és erdészet által meghatározott vidéki térségek együttműködéseként is értelmezhető.
Dobó Róbert, a szerbiai Magyarkanizsai Vállalkozók Szövetségének szóvivője a Kossuth Rádió vasárnap reggeli műsorában elmondta, számukra a legnagyobb probléma, hogy a gazdaság a korábbi embargók és háborúk miatt nehéz helyzetben van, magas a munkanélküliség. Éppen ezért minden lehetőséget ki kell használniuk a kapcsolatépítésre, ezáltal a külföldi beruházások élénkítésére. A Duna-stratégia lehetőséget biztosít a partnerek megtalálására, a közös gazdasági projektekre. A folyót turisztikai célokra és szállítmányozásra is jól ki lehet használni – tette hozzá a szerbiai szervezet munkatársa.
Forrás
hirado.hu, Kossuth Rádió
