Ki volt valójában Islam Karimov?

Szombaton temették el a 78 éves korában elhunyt üzbég elnököt. Islam Karimov állapotáról és halálának lehetőségéről először lánya posztolt az egyik közösségi oldalon, nem kellett volna. Szombat reggel aztán a kormány és a parlament közös közleményében tudatta a hírt.

A legrosszabbak legrosszabbjai című, diktátorokat rangsoroló listáján a hetedik helyet foglalta el Islam Karimov elnök.

Közép-Ázsia legnépesebb országa 27 millió ember otthona. Üzbegisztán hatalmas szénhidrogén készletekkel rendelkezik, gazdasága mégsem fejlődik, a külföldi beruházásokat elriasztja a korrupció. Területe ötször nagyobb Magyarországénál. 1991-ig a Szovjetunió tagja volt, azóta többpárti demokrácia – elvileg. Választások vannak, léteznek ellenjelöltek is, ám valódi esélyük egyáltalán nincsen. Islam Karimov volt az ország első és eddigi egyetlen elnöke 1991 óta.

Szinte semmit nem tudni róla

Múltjáról igen keveset tudni. Árvaházban nőtt fel, ez biztos, de élete későbbi eseményeiről sokan tartják úgy, hogy egy megálmodott múlt részletei. Épp oly zavaros az elnök élettörténete, ahogyan a halála körüli események és hírek is azok voltak.

"Szeptemberben már elterjedt a hír, hogy Moszkvában gyógykezelik, ám ezt az orosz kormány cáfolta. Most kiderült, súlyos agyvérzése volt" – mondta a Kossuth Rádió Napközben című műsorában Kun Miklós történész.

Művezetőből elnök

Karimov 1991-ben az üzbég kommunista párt utolsó főtitkára volt. Művezető is volt, majd párttitkárrá vált – így kapaszkodott fel küzdelmek árán a hatalom csúcsaira.

Elnökként kényszermunkatáborokat tartott fenn, cenzúrázta a médiát, felszámolta az ellenzéket és civilek százait végeztette ki, akik tüntettek ellene. Még saját lányát is bebörtönöztette, mikor ellene beszélt.

Lánya meg akarta buktatni

Két lánya, Lola és Gulnara Karimova között már a 2010-es években is javában folyt az utódlási harc.

Gulnara a kezében tartotta a médiát és a hadsereggel is felvette a kapcsolatot, már készült édesapja megbuktatására.

A kisebbik lányt, Lolát a biztonsági szolgálat emberei gyakorlatilag izolálták, miután kiadta közleményét apja haláláról – az utód tehát valószínűleg nem a családból érkezik majd.

Két részre szakadt ország

Az ország lényegében két nagy csoportból áll: a szekuláris városi lakosok és a fanatikus vidéki üzbég muzulmánok.

Az Al-Kaida helyi szervezete – amely nagyjából 7 ezer tagot számlált – szétesőben volt, miután 3 ezer ember Szíriába ment harcolni az Iszlám Állam, valamint az ottani Al-Kaida oldalán, 3 ezer ember pedig, mint migráns Moszkvába távozott.

"Karimov számára külön veszélyt jelentett ez, hiszen milliós számban élnek üzbégek Afganisztánban, közülük pedig sokan átálltak az Iszlám Állam zászlaja alá" – magyarázta Kun Miklós.

Karimov keményen lecsapott az iszlám fundamentalistákra is, mert attól tartott, hogy destabilizálhatják az országot.

Az elnök mindig vigyázott, nehogy túlságosan is elterjedjen a vallás, amelyből esetleg egy olyan utódjelölt léphet a nyílt színre, aki vidéken népszerűségnek örvend. A titkosügynökök éppen ezért folyamatosan ellenőrizték, ki imádkozik ötször egy nap, ki tart radikális szervezetek által publikált könyveket, ki terjeszt Afganisztánban kiadott röplapokat.

Karimov híve lesz az utód

Sokan azt mondják, három jelölt már Karimov halálos ágyánál küzdött a hatalomért: Shavkat Mirziyayev miniszterelnök, aki Moszkva-barát politikus hírében áll, az inkább nyugatos Rusztam Azimov miniszterlenök-helyettes, valamint a hatalom igazi birtokosa, Rusztam Inojatov  72 éves titkosrendőrfőnök.

"Bárki kerül most hatalomra, az biztos, hogy Karimov híve" – állapította meg Kun Miklós.