Kétnyelvűségi körkép... vagy kórkép?

Nemrég egy névtelen feljelentő azt kifogásolta, hogy a komáromi Duna Menti Múzeum tábláin a magyar változatú intézménynév mellett a helységnév nem szlovákul, Komárnoként, hanem magyarul, Komáromként szerepel. 

"A kormányhivatal kisebbségi hivatala értesített, hogy a mi álláspontunk helyes és a kulturális minisztérium helytelenül járt el az ügyünkben, tehát helytelenül utasít bennünket táblacserére, és természetesen maradhat a Komárom felirat is a múzeum megnevezésében" - nyiltkozta portálunknak Csütörtöky József igazgató.

A Duna menti város polgármesteri hivatalában a dokumentumok nagy részének van magyar nyelvű változata is. Az alpolgármester szerint ez értelemszerű és természetes kötelezettség.

Keszegh Béla alpolgármester úgy véli, vizuálisan is érzékelnie kell a komáromi lakosoknak, hogy a város kétnyelvű. "Ezeket az impulzusokat feliratokban, hivatalos megjelenésekben látni kell, hogy a következő generációk ebben nőjjenek fel, ezt tartsák természetesenek."

Egyre kevesebb az olyan kirakat Dél-Szlovákia jelentős, magyar többségű városaiban, ahol ne jelenne meg a magyar, vagy emellett még a német és az angol felirat is. Fontos szerepe volt ebben a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért Mozgalomnak is, amely rendszeresen közzétette a közösségi hálón a táblaállító, feliratkészítő partizánakcióikon készült videóikat.

Orosz Örs bizakodó, mert szerinte a változás érezhető, egyre kevésbé jellemző ugyanis, hogy egy induló vállalkozás - legyen magyar, vagy szlovák tulajdonú - , csak egy nyelven kommunikáljon. "Szülőfalumban, Dunamocson, ahol ez megtörtént egy szlovák beruházó megjelenése által, ott az önkormányzat határozatban szólította fel a hiány pótlására, sikerrel!  Annyi ilyen történet van, hogy már sokszor bele se kerülnek a hírekbe, de ma már azt mondhatjuk, sok pozitív példa van" - mondja a Kétnyelvű Dél-Szlovákiáért Mozgalom alapítója.

A bősi Mészáros Alfréd étteremtulajdonos viszont azt mondja, a törvény ugyan megengedi a kétnyelvűséget, csak sajnos sokan nem élnek vele. "A lakosság nagy része nem él ezzel a lehetőségével, pedig ez nagyon fontos számunkra, mert mástól ne kívánjuk, hogy magyarul tüntesse fel a feliratokat, ha mi, saját magunk nem fogjuk magyarul kirakni ezeket a táblákat, információkat ". Eszerint az éttermet és panziót működtető vállalkozó szerint hasznos, ugyanakkor sokan nem látják be, hogy a kétnyelvűség üzleti tőke.

Van azonban egy következő gond. "Szeretnénk kicserélni a törvény által előírt információs táblákat, amiket nem lehet beszerezni, úgy kell elkészíttetni" - figyelmeztet a vállalkozó.

Mészáros Alfréd pályázni fog, a grafikus bérére és az anyagköltségre, hogy a törvény által megszabott feliratokat magyar változatban is elkészíttesse.

Az érthető Dél-Szlovákiáért címmel hirdet pályázatot a Rákóczi Szövetség szlovákiai vállalkozások és civil szervezetek részére, a magyar nyelvhasználat előmozdításáért. A pályázat célja, hogy anyagi és nyelvi támogatást nyújtson  kétnyelvű cégtábla, kirakat és gépjármű felirat, étlap, termékleírás, címke, kulturális, sport és egyéb területek feliratainak költségeihez. A szövegek fordításához ingyenes szolgáltatást biztosít a Rákóczi Szövetség minden kérelmezőnek. A kezdeményezésnél a szövetség nyelvi, szakmai partnere a Pro Civis Polgári Társulás. 

Õry Péter, a társulás elnöke úgy véli, van-e még e téren munka. "Mindaddig, amíg a vállalkozók nem döbbennek rá, hogy a kétnyelvűség piaci helyzeti előnyt jelent számukra, hiszen meg tudja szólítani azt a vásárlót, aki magyarul beszél, akár a honi magyar közösség tagját, de akár a külföldi magyar vásárlót is, addig nehéz előrelépni. Nehéz rendet rakni a fejekben. Tehát nem érzelmi, hanem üzleti céllal is meg kell fontolnia azt, hogy vajon kétnyelvűek-e a feliratok. Fordított példát nem egyet látunk, hiszen ha mondjuk Győr irányában elindulunk, akkor láthatjuk, hogy az ablakgyártó szlovákul is hirdeti a termékét Magyarországon - mondja tapasztalatait Õry Péter, a Pro Civis Polgári Társulás elnöke.

A kétnyelvű feliratok elkészítésére 1000 euró értékben nyújthatnak be pályázatot az igénylők. Õry Péter koordinátor, a polgári társulás elnöke azt mondja: nagy az érdeklődés, hiszen az előző pályázati keretösszeget az utolsó fillérig kimerítették a szlovákiai vállalkozók.