Két éve szabadult el a terror Brüsszelben
Két éve, 2016. március 22-én összehangolt terrortámadást szenvedett el Brüsszel. Három robbantásos merényletet hajtottak végre terroristák: az első két robbanás nyolc óra körül történt a Zaventem repülőtéren, a harmadik merénylet a Maelbeek metróállomáson, kilenc óra után tizenegy perccel. A három támadásnak összesen harminckét halálos áldozata volt, és több százan megsebesültek, köztük két magyar is. A támadásokat az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára.
Az Európai Unió fővárosában azóta terrorkészültség van, de az iszlamista radikalizáció elleni küzdelemben egy kérdést elfelejtettek feltenni: mit érnek a törvények, ha léteznek olyan városrészek, ahol mit sem számít a jogállamiság?
Mindössze húsz perc alatt lehet elérni Brüsszel uniós negyedéhez a bevándorlók lakta Molenbeekből, ahová egyre több újságíró és politikus látogat el a radikális iszlám jellegzetességeit kutatva. Ma reggel tíztől az európai tisztviselők itt tartották meg „Két évvel a brüsszeli támadások után – A dzsihadista radikalizáció veszélyei Európában és a kontinensen túl” elnevezésű konferenciájukat, ahol a harminckét emberéletet követelő iszlám terrorra és a robbantások áldozataira emlékeznek.
Míg az uniós politikusok a dzsihadista veszélyek létezéséről diskurálnak, a belga fővárosban ezek az ellentétek napi szinten torkollanak erőszakos incidensekbe. Egyre szélesebb szakadék alakul ki a muzulmán bevándorlók és a helyi lakosok között, és legyen szó társadalmi, pénzügyi vagy vallási különbségekről, a belga hatóságok a kudarc beismerése mellett kézzelfogható megoldást még mindig nem találtak.
