Két és fél millióan tüntettek Párizsban a terrorizmus ellen

Párizsban "a tüntetők az eredetileg kijelölt útvonalaknál jóval szélesebb területen vonultak, ezért képtelenség megszámolni őket" - közölte a francia belügyminisztérium.

Korábban a szervezők másfél millióra becsülték a fővárosban a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni szerdai véres merénylet és az azt követő túszejtések 17 áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen résztvevők számát, s a vidéki városokban is több mint egymillióan tüntettek.

A francia televíziók tudósítása szerint a II. világháború végének ünneplése óta nem volt ilyen jelentős tömegmegmozdulás Franciaországban.

A menet élén Francois Hollande államfő oldalán mintegy ötven ország állam- és kormányfője vonult fel. A politikusok egy perc megállással és néma csenddel adóztak az áldozatok emléke előtt.

A politikai vezetők szoros sorfalat alkotva, karöltve, némán mentek, Hollande francia elnökbe balról Angela Merkel német kancellár, jobbról Ibrahim Boubacar Keita mali elnök karolt. Az első sorban volt látható többek között Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke. Mögöttük vonult más államok vezetőinek társaságában Orbán Viktor magyar miniszterelnök, és Robert Fico szlovák kormányfő is. A politikusokat - akik közül többen is üdvözölték a menet menti házak ablakában lévő embereket - hatalmas tapssal fogadta a tömeg.

A menet végeztével a francia államfő egyenként üdvözölte a megjelent külföldi vezetőket, majd elvegyült a tömegben.

A politikusokkal párhuzamosan egy másik útvonalon a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni szerdai véres merénylet és az azt követő túszejtések 17 áldozatának hozzátartozói indultak el. 

A csendes menet a République (Köztársaság) tértől indult és az onnan három kilométerre található Nation (Nemzet) térre érkezett.

Az emberek a tüntetést biztosító rendőrökkel is kezet fogtak, megölelték őket, gratuláltak ahhoz, hogy péntek este befejeződött a Charlie Hebdo című szatirikus lap elleni támadással kezdődött franciaországi terrorcselekmény-sorozat, miután a biztonsági erők két párhuzamos akcióban megölték a merénylet elkövetésével gyanúsított két testvért, valamint a Párizsban egy kóser élelmiszerboltban túszokat ejtő iszlamista fegyverest is, az utóbbi helyszínen azonban négy túsz is meghalt.

A République téren kora délelőtt óta hatalmas tömeg gyűlt össze. Fiatalok és idősek, gyerekek és szüleik, franciák és külföldiek, muzulmánok és zsidók együtt adóztak az áldozatok emléke előtt. Az emberek gyertyákat gyújtottak és virágokat helyeztek el a téren álló, a francia köztársaságot szimbolizáló Marianne szobor lábánál.

Az emberek a Nation (Nemzet) tér felé hömpölygő tömegben "Charlie vagyok, zsidó vagyok, rendőr vagyok" feliratú táblákat tartottak a magasba. Volt aki "Muzulmán vagyok, de nem terrorista", "Charlie Akbar" (Charlie a legnagyobb), "Francia vagyok és nem félek", "A tinta folyjon, ne a vér!", "A szólásszabadságnak nincs vallása" felirattal érkezett, sokan a francia nemzeti zászlót lengették.

A nyugodtan hömpölygő, jó hangulatban megemlékező tömeg rendszeresen a Charlie szót skandálta, és többször spontán módon elénekelte a Marseillaise-t, a francia himnuszt.

Bernard Cazeneuve francia belügyminiszter bejelentése szerint a hatóságok 2200 rendőrt és katonát vetettek be a megmozdulás biztosítására. Rajtuk kívül 5500 rendőrt mozgósítottak a francia fővárosban. Így például mesterlövészek voltak a menet útvonalát szegélyező házak tetőin.

A République tér néhány perc sétára található a Charlie Hebdo szerkesztőségétől, ahol szerdán két dzsihádista lemészárolta a lap teljes vezetőségét és két rendőrt is megöltek. Az utóbbi napok támadásaiban 17-en haltak meg és 20-an sebesültek meg.

Ellenségnek számító politikusok vonultak együtt a terrorizmus ellen

Ellenségnek számító és sokak által bírált politikusok együtt vonultak fel Párizsban a terrorizmus elleni történelmi tiltakozó felvonuláson, amelyen mintegy ötven ország képviseltette magát.

A világ vezető politikusai közös autóbuszban érkeztek a francia elnöki hivatalból, ahol Francois Hollande államfő előzetesen vendégül látta őket.

Néhány méter választotta el egymástól például Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Mahmúd Abbászt, a Palesztin Hatóság elnökét, akik négy éve nem voltak ilyen közel egymáshoz. Az izraeli és palesztin vezető fogta közre egyébként a francia elnökbe karoló Angela Merkel német kancellárt és Ibrahim Boubacar Keita mali elnököt, valamint Donald Tuskot, az Európai Unió elnökét.

Netanjahu és Abbász nem tárgyaltak egymással Párizsban, és a közelség csak szimbolikus volt, miután az izraeli-palesztin párbeszéd már egy ideje zsákutcába jutott, és egyelőre nem is látszik a jele annak, hogy a felek közös tárgyalóasztalhoz ülnek a közeljövőben.

A párizsi rendezvényen egy másik ellenségnek számító politikai párost is együtt láthatott a világ: Petro Porosenko ukrán elnököt és Szergej Lavrov orosz külügyminisztert. Az ukrán elnök egyébként a megemlékezés előtt hazája helyzetről negyedórás megbeszélést folytatott a francia elnöki hivatalban Francois Hollande-dal és Angela Merkellel, az orosz külügyminiszter nem volt jelen a háromoldalú találkozón.

"Nagy megtiszteltetés volt, hogy részt vehettem ezen a meneten" - mondta vasárnap este a német kancellár, aki üdvözölte, hogy "az egész világ támogatta" Franciaországot. "Ez azt mutatja, hogy sokan vallják magukénak a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét" - tette hozzá a francia köztársaság jelszavára utalva.

Néhány nappal a Franciaországban a szólásszabadaság szimbólumának számító Charlie Hebdo szatirikus napilap szerkesztősége ellen elkövetett 12 áldozattal járó merényletet követően ugyanakkor több emberi jogi szervezet, jogvédő egyesület és lap is bírálta, hogy a médiaszabadságot korlátozó országok vezetői is meghívást kaptak a megemlékező felvonulásra.

"Minek a nevében jönnek a sajtszabadságot elnyomó rezsimek képviselői felvonulni Párizsba egy olyan újság emlékére, amely mindig is a véleménynyilvánítás szabadágának legmagasabb koncepcióját védte? " - hangsúlyozta a Riporterek Határok Nélkül nevű nemzetközi újságírószervezet. Andrew Strohlein, a Human Rights Watch európai vezetője pedig a Twitteren "undorító képmutatásnak" nevezte egyes országok vezetőinek a részvételét a menetben.

Több mint egymillióan vonultak utcára a vidéki városokban Franciaországban 

Több mint egymillióan vonultak utcára Franciaország vidéki városaiban vasárnap, hogy a szólásszabadságért és a fanatizmus ellen tüntessenek.

Az AFP becslése szerint 150-200 ezer ember tüntetett az ország harmadik legnagyobb városában, Lyonban, legalább 100 ezren vonultak fel Bordeaux-ban, több mint 60 ezren Rennes-ben és Marseille-ben. Lyonban meg kellett hosszabbítani a menet eredeti útvonalát, hogy mindenki elférjen. Két napon belül már másodszor vonultak utcára Marseille-ben, Franciaország második legnagyobb városában, ahol szombaton is tüntetést tartottak 45 ezer ember részvételével.

Mintegy 60 ezren tiltakoztak Saint-Etienne-ben a Mi mind Charlie vagyunk feliratú fekete transzparens alatt. Hatalmas volt a mozgósítás Perpignanban, ahol a 110 ezer lakosból 40 ezren mentek utcára.

Mintegy 100 ezer fővel a második világháború óta eltelt időszak egyik legnagyobb tüntetését tartották Bordeaux-ban, ahol egy perc néma csenddel is adóztak az áldozatok emlékének.

Ezrek gyűltek össze Strasbourgban, sokan gyermekekkel. Clermont-Ferrand-ban legalább 30 ezren fejezték ki tiltakozásukat a terrorizmus és a fanatizmus ellen, sokan karikaturisták rajzaival a kezükben.

A vasárnapi tüntetéssorozat kora hajnalban kezdődött a Franciaországhoz tartozó csendes-óceáni Új-Kaledónián, ahol négyezren gyűltek össze Nouméában.

                                                                                           frissítve: 19:46