2015. november 26., 09:29

Kerry az Ankarával való párbeszédre bátorította Lavrovot

WASHINGTON, MOSZKVA. Nyugalomra szólította fel telefonon Szergej Lavrov orosz külügyminisztert egy nappal az orosz harci gép Törökország általi lelövése után John Kerry, az amerikai diplomácia vezetője, aki egyúttal párbeszédet sürgetett Moszkva és Ankara között.

A washingtoni külügyminisztérium szerdán kiadott szűkszavú közleménye szerint Kerry részvétét fejezte ki Lavrovnak a Törökországgal történt incidensben elszenvedett vesztéségért.

Az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta: egyik oldalnak sem szabad megengednie, hogy ez az incidens kiélezze a feszültséget a két ország között vagy Szíriában. Kerry kiemelte annak fontosságát, hogy a szíriai diplomáciai rendezés irányában elért haladás töretlen maradjon.

Lavrov az orosz külügyminisztérium közleménye szerint az incidenst a Moszkva és Washington közötti repülésbiztonsági megállapodás durva megsértésének nevezte.

Az Egyesült Államok és Oroszország légiereje párhuzamos, nem egyeztetett műveleteket végez a szíriai légtérben.

Orosz pilóta: lehet, hogy megsértette a gép a török légteret, de nem szándékosan

Ajdar Tljauberdin nyugalmazott orosz pilóta az M1 aktuális csatornán szerda este azt mondta: lehetséges, hogy megsértette a török légteret a kedden lelőtt orosz vadászgép, de biztos, hogy nem szándékosan.

A pilóta arról beszélt, elképzelhető, hogy véletlenül megsértette a török légteret az orosz gép, mivel nagyon nagy sebességgel repült és ismeretlen volt a terület a pilóták számára, mivel először repültek fölé. Hozzátette: nem hiszi, hogy felderítést végeztek volna.

Arra a kérdésre, hogy tudott-e volna védekezni a támadás ellen a Szu-24-es, Ajdar Tljauberdin úgy válaszolt: elvileg igen, de mint Vlagyimir Putyin orosz elnök is mondta, "hátba támadtak bennünket".

Kedden a török légierő lelőtt egy orosz harci gépet, amely Ankara szerint megsértette az ország légterét a szíriai határnál. Moszkva szerint viszont a gép végig Szíria légterében haladt.

A Krím megszakítja a kereskedelmi kapcsolatokat Törökországgal

A Krím félsziget felfüggeszti gazdasági, kereskedelmi és közlekedési kapcsolatait Törökországgal, beleértve a tengeri hajózást is - jelentette be szerdán Szerhij Akszjonov, a Moszkva által törvénytelenül elcsatolt ukrán terület oroszbarát vezetője.

A krími politikus így reagált arra, hogy előző nap a török légierő lelőtt egy orosz harci gépet, amely Ankara szerint megsértette az ország légterét a szíriai határnál. Moszkva szerint viszont a gép végig Szíria légterében haladt.

"Egyértelműen az a véleményünk, hogy a krímieknek részt kell venniük a török élelmiszerek és egyéb termékek bojkottjában" - szögezte le Akszjonov ukrán és orosz hírforrások szerint azt követően, hogy megbeszélést folytatott Makszim Topilin orosz munkaügyi és népjóléti miniszterrel.

Felszólította a félsziget lakóit, hogy ne utazzanak Törökországba. "Nem azért, mert veszélyes lenne számukra odautazni, hanem azért, mert jelenleg ez az állam ellenséges érzelmeket mutat Oroszországgal szemben. Most nem kívánunk török üzletemberekkel együttműködni, és nincs kétségem afelől, hogy a krímiek támogatnak ebben minket" - hangoztatta Akszjonov.

A török termékek bojkottjára felszólító vezetők közül az UNIAN ukrán hírügynökség idézte Gennagyij Onyiscsenkót, az orosz fogyasztóvédelmi hatóság volt vezetőjét, aki szerint "minden megvásárolt török paradicsom befektetés egy újabb légvédelmi rakétába".    

Törökország szoros kapcsolatokat ápol a félszigeten élő nagy létszámú krími tatár kisebbséggel. Ankara határozottan kiáll a krími tatárok jogaiért, és több ízben leszögezte, hogy nem ismeri el a félsziget Oroszországhoz csatolását.  

Az ukrán élelmiszerek és termékek már két hónapja nem kaphatók a megszállt félsziget üzleteiben, azóta, hogy a krími tatárok kezdeményezésére önkéntesek blokád alá vették a dél-ukrajnai Herszon megyéből a félszigetre vezető közutakat, és nem engedik be az áruszállító kamionokat. Az ukrán kormány a héten hivatalosan is elrendelte a Krím blokádját közúton, vasúton és tengeren egyaránt.

A múlt hét végén az ukrán áramszolgáltatás is leállt a félsziget felé, miután ismeretlenek megrongálták a vezetékeket. Orosz jelentések szerint a Krímben szigorú áramkorlátozásokat vezettek be, a városokban nincs közvilágítás. Egy krími hírportál ugyanakkor közzétett egy videofelvételt arról, hogy a teljes sötétségbe burkolózott krími főváros, Szimferopol központjában egyetlen fényfolt látható: egy óriásplakát Vlagyimir Putyin orosz elnök fényképével, amelynek kivilágítását nem kapcsolták le, miközben az áramhiány miatt az iskolákban szünetel a tanítás, és a kórházakban sem minden osztályon van áram.

A krími hatóságok szerdai közlése szerint jelenleg 803 lakott település van áram nélkül, a kimaradás csaknem egymillió lakost érint. Több töltőállomásnál elfogyott a benzin, ahol kapható, ott pedig az eddiginél magasabb áron lehet hozzájutni. Jelentősen megcsappant a készlet dízel üzemanyagból is, amellyel az áramgenerátorokat működtetik a félszigeten.

Szakértő: nem nagyon lesz geopolitikai következménye a gép lelövésének

Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő szerint nem nagyon lesz geopolitikai következménye annak, hogy Törökország kedden lelőtt egy orosz vadászgépet. Tálas Péter ezt az álláspontját a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában csütörtökön azzal indokolta, hogy a két országot szoros gazdasági kapcsolat fűzi össze, amelyre mindkét félnek szüksége van.

Hozzátette, szakértők egyébként is számítottak az incidensre, hiszen voltak előzményei. A törökök többször jelezték Oroszországnak, hogy nem szeretnék, ha megsértené a határait, valamint ide sorolható az az eset is, amikor Törökország lelőtt egy drónt, amely állítólag Oroszországé volt - fűzte hozzá.

Tálas Péter úgy vélte, a gép lelövése egyfajta figyelmeztetés volt Oroszországnak, hogy bizonyos határokat érdemes betartani.

A szakértő jól megfontolt török lépésnek nevezte az esetet, hiszen Törökország a NATO tagországaként számíthatott arra, hogy a szervezet az ő oldalára áll majd az eset után.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.