Kérdésessé válhat az orosz szankciók megújítása

Az Európai Unió 2014 júliusában döntött úgy, hogy a Krím félsziget elcsatolásáért és a kelet-ukrajnai konfliktus kirobbantásában játszott szerepéért büntetőintézkedésekkel sújtja Oroszországot, s ezeket 2015 folyamán kétszer is meghosszabbította.

"Tudatában vagyunk annak, hogy az EU-n belül erősödőben van a szankciók meghosszabbításával szembeni ellenállás" - idézte a BNS litván hírügynökség Steinmeiert, aki szerint "a tavalyinál sokkal nehezebb lesz közös álláspontot találni a kérdésben."

Németország szeretné fenntartani a büntetőintézkedéseket, ameddig végre nem hajtják a csaknem 10 ezer emberéletet követelő kelet-ukrajnai konfliktust lezárásáról Oroszország és Ukrajna között született minszki békeegyezmény megállapodásait - nyomatékosította a német diplomácia vezetője.

"Egy dolog biztos: nem hunyhatunk szemet a Krím félsziget nemzetközi jogba ütköző orosz bekebelezése, illetve Kelet-Ukrajna destabilizálása fölött" - tette hozzá. "A szankciók nem öncélúak" - hangsúlyozta.

Steinmeier ugyanakkor a BNS-nek jelezte: újra kell indítani a Nyugat és Oroszország közötti párbeszédet, hogy helyreálljon az elveszett bizalom, amelyre nagy szükség van a szíriai és líbiai konfliktusok kezeléséhez.

A szankciók csak a 28 uniós tagállam egyhangú döntésével maradhatnak továbbra is érvényben. A múlt héten diplomaták és tisztségviselők azt nyilatkozták, hogy ha csak küzdelmek árán és rövid távra is, de jó esély van azok megújítására.

Az orosz bank-, védelmi és energiaszektort érintő büntetőintézkedések júliusban lejáró érvényességének meghosszabbítását a többi között Magyarország, Franciaország, Olaszország, Görögország, Ciprus és Bulgária ellenzi. A tagállamok valószínűleg még a júliusi varsói NATO-csúcstalálkozó előtt döntenek a kérdésben.

Steinmeier csütörtökön a szomszédos Lettország fővárosába, Rigába is ellátogat.