Képviselőházi választások kezdődtek Csehországban
A cseh parlament alsóházának 200 képviselői mandátumáért 31 párt és mozgalom több mint 7500 jelöltje verseng.
A voksolás hagyományosan kétnapos. A 14 800 választóhelyiség pénteken délután kettőtől este tízig, szombaton reggel nyolctól délután kettőig lesz nyitva. A mintegy 8 millió cseh választópolgárnak nagyjából 60-65 százalékát várják az urnákhoz. A voksolás első eredményeit szombat estére ígéri a Cseh Statisztikai Hivatal.
A választások nagy esélyese az ANO mozgalom
Az utóbbi három év minden felmérése az Andrej Babiš szlovák számazású milliárdos által vezetett ANO (IGEN - eredeti teljes neve: Akce nespokojených obèanu - Elégedetlen Polgárok Akciója) mozgalmat hozta ki a választás győztesének. A második helyen többnyire a Cseh Szociáldemokrata Párt (ÈSSD), míg a harmadikon Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSÈM) végzett.
A legutolsó közvélemény-kutatások eredményeinek összegzése alapján a prágai sajtó szerint nyolc pártnak van esélye bejutni a parlamentbe. A kommentátorok úgy vélik: legkevesebb öt, legfeljebb 12 párt és mozgalom szerezhet képviselői mandátumokat.
Biztos képviselőházi mandátumokra négy tömörülés számíthat: az ANO, a legutóbbi győztes ÈSSD, az állampárti múlttal rendelkező KSÈM és a a korábban többször is kormányzó Polgári Demokratikus Párt (ODS).
Az ötszázalékos parlamenti küszöböt nagy valószínűséggel átlépi még a Tomio Okamura vezette bevándorlásellenenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) mozgalom, a TOP 09 párt, a Kalózpárt és a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ÈSL).
Az ANO támogatottsága az utóbbi időben átlagban 25-27 százalék, a ÈSSD-é 13-14 százalék, a kommunistáké 11-12 százalék, míg a polgári demokratáké 8-9 százalék körül mozgott. A választásokat közvetlenül megelőző hetekben az ANO népszerűsége mérsékelten csökkent, míg a Kalózpárté és az SPD-é mérsékelten emelkedett.
Felmérések azt mutatják, hogy ha mindhárom eddigi koalíciós párt bejutna a parlamentbe, akkor valószínűleg meglenne az újabb kormányalakításhoz szükséges többsége, de most már az ANO vezetésével. Kérdéses, van-e erre igény, illetve meg tudnak-e egyezni a pártok. A szociáldemokraták és a kereszténydemokraták ugyanis azt hangoztatják, számukra Babiš mint kormányfő elfogadhatatlan.
Más vélemények szerint az ANO a kommunisták és az SPD nyílt vagy háttérbeli támogatásával alakíthatna kormányt. Babiš személyét azonban a kommunisták is bírálják. A kampányban Andrej Babiš kizárta, hogy a jövőben együttműködhetne a KSÈM-el vagy az SPD-vel. A meghatározó jobboldali pártok - ODS, TOP 09 - viszont azt zárták ki, hogy belépnének egy olyan kormányba, amelynek miniszterelnöke Babiš lenne. Egy másfajta alternatíva, az ANO nélküli valamiféle széles koalíciós kormány jelenleg nem tűnik reálisnak.
Babiš lehet a következő cseh miniszterelnök?
Andrej Babiš nem titkolja, hogy miniszterelnök szeretne lenni. Miloš Zeman államfő, akit Babiš szövetségesének tartanak, már ki is jelentette hogy a választások győztesének jelöltjét bízza meg kormányalakítással. Szerinte az sem akadály, hogy az ANO elnöke ellen büntetőeljárás folyik.
Prágai megfigyelők úgy vélik: a kampányban elhangzott nyilatkozatok urnazáráskor általában elveszítik érvényességüket, és végül a választás konkrét eredménye fogja meghatározni, ki is alakíthat majd új kormányt. Többségi vélemény, hogy nehéz és bonyolult kormányalakítási tárgyalásokra kell számítani.
Az előző, 2013 októberében megtartott előrehozott képviselőházi választást a Cseh Szociáldemokrata Párt (ÈSSD-20,45 százalék) nyerte az ANO (18,65 százalék), illetve Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSÈM-14,91 százalék) előtt. A parlamentbe akkor hét párt és mozgalom jutott be. Koalíciós kormányt a ÈSSD, az ANO és a KDU-ÈSL alakított.
