Kemény nap vár Magyarországra
José Manuel Barroso mellett Orbán Viktor találkozik majd Herman Van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, Martin Schulzcal, az Európai Parlament új, szocialista párti elnökével, valamint Wilfried Martensszel, az Európai Néppárt vezetőjével is.
José Manuel Barroso múlt kedden Strasbourgban jelentette be, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen az Európai Bizottság. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítanak. Barroso egyúttal jelezte azt is, hogy Orbán Viktor január 24-én Brüsszelbe látogat, tárgyalásukon pedig az említett témákról esik majd szó.
Pia Ahrenkilde Hansen, Barroso egyik szóvivője hétfői szokásos napi sajtótájékoztatóján, kérdésekre válaszolva kifejtette: azt reméli az Európai Bizottság, hogy José Manuel Durao Barroso elnöknél kedden teendő látogatásán Orbán Viktor miniszterelnök megerősíti a kormány készségét arra, hogy közösen dolgozzanak a bizottság által az uniós és a magyar jogi szabályozás összhangjával kapcsolatban felvetett problémák orvoslásán.
A magyarországi médiahelyzetről is tanácskozik szerdai brüsszeli ülésén az a magas szintű munkacsoport, amelyet Neelie Kroes európai bizottsági alelnök hozott létre tavaly októberben, hogy áttekintse a médiaszabadság és a médiapluralizmus európai uniós helyzetét. A munkacsoport ülésén a magyar médiapluralizmus általános helyzete, illetve a médiatörvény egyes rendelkezéseit alkotmányellenesnek minősítő tavaly december 19-i alkotmánybírósági döntés mellett várhatóan szóba kerül a magyar rádiós frekvenciák pályáztatásának gyakorlata, a Klubrádió ügye.
Kroes a múlt héten Navracsics Tibor miniszterelnök-helyetteshez, közigazgatási és igazságügyi miniszterhez írt levelében erősítette meg a médiapluralizmus és -szabadság magyarországi helyzetével kapcsolatos aggodalmait. Kroes "erőteljesen sürgette", hogy a magyar kormány hajtsa végre a szóban forgó alkotmánybírósági döntést, amelynek értelmében az újságírók azonnali érvénnyel titokban tarthatják forrásaikat. Május 31-ig kell végrehajtania a parlamentnek az egyéb változtatásokat, beleértve annak a kötelezettségnek az eltörlését, hogy a nyomtatott és az online médiának engedélyt kell kérnie a nyilatkozótól az általa tett nyilatkozatok közzétételére.
A rádiófrekvenciák engedélyezését illetően Kroes megállapította: a nemzeti kormányok az uniós jog értelmében jogosultak ugyan megfogalmazni az engedélyezés közérdekű feltételeit, de az odaítélési folyamatnak objektívnek, átláthatónak, diszkriminációtól mentesnek és arányosnak kell lennie. Felhívta a figyelmet arra, hogy az EU nem korlátozza a kiadható engedélyek számát, a választás a magyar kormányé. A bizottsági alelnök hisz abban, hogy minél több versenylehetőséget kell nyitni, és a levélben "bátorította" a magyar hatóságokat további rádiós műsorszórási engedélyek kiadására.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa hetekkel ezelőtt konzultációt kezdeményezett a munkacsoporttal annak érdekében, hogy annak tagjai még soros ülésük előtt "első kézből, a leghitelesebben tájékozódhassanak az őket érdeklő kérdésekben". Az NMHH a kérdéses témákban tájékoztató anyagokkal is segítette a munkacsoportot, abban bízva, hogy a hiteles információkkal sikerül eloszlatni az aggodalmakat.
"Ugyanakkor a hatóság a mai napig egyetlen konkrét kérdést sem kapott a munkacsoport részéről" - közölte a múlt szerdán az NMHH.
Az euróövezeti miniszterek találkozóját követően kedden a teljes EU 27 pénzügyminisztere tart formális tanácsülést. Annak egyik témája a Magyarország ellen túlzott államháztartási hiány miatt folyó eljárás folytatására tett európai bizottsági javaslat. A miniszterek meghallgatják az Európai Bizottság javaslatát, amely szerint - mint azt Olli Rehn pénzügyi felelős január 11-én bejelentette - egyelőre nincsenek meg a feltételei annak, hogy lezárják a 2004 óta folyó procedúrát. Ha a miniszterek - mint az ilyen esetek többségében lenni szokott - egyetértenek a brüsszeli bizottsággal, a miniszteri tanács a közeljövőben várhatóan újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára a hiány leszorítására.
Az uniós végrehajtó szerv azt állapította meg, hogy "Magyarország nem tett megfelelő előrelépést túlzott hiánya időben és fenntartható módon történő kiigazítása érdekében", ezért "az Európai Bizottság a túlzott hiány esetén követendő eljárás következő szakaszának elindítására tesz javaslatot". A bizottság szerint "bár Magyarország 2011-ben hivatalosan betartotta a GDP 3 százalékában meghatározott referenciaértéket, ez csupán a GDP körülbelül 10 százalékát kitevő egyszeri intézkedéseknek köszönhető. A költségvetési eredmény azonban az alapjául szolgáló strukturális egyenleg súlyos romlását leplezi.
Az államháztartási hiány 2012-ben is csak egyszeri bevételeknek köszönhetően marad a GDP 3 százalékában meghatározott küszöbérték alatt, 2013-ban még a makrogazdasági forgatókönyvben bekövetkező romlással összefüggő esetleges negatív hatások és az emelkedő kötvényhozamok figyelembevétele nélkül is eléri a GDP 3,25 százalékát." Rehn biztos az értékelést ismertetve azt is hangsúlyozta: a Magyarország elleni eljárás "nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége".
Napirenden lesz a keddi miniszteri ülésen a Belgium, Ciprus, Málta és Lengyelország elleni deficiteljárás is. Az Európai Bizottság az ő esetükben úgy ítélte meg, hogy nincs szükség további lépésekre az eljárásban, de továbbra is szorosan nyomon kell követni a költségvetés alakulását.
