Kedvezően értékelte a választások óta eltelt egy évet Pásztor István
SZABADKA. Az egy évvel ezelőtti előre hozott szerbiai választások után megkötött koalíciós szerződés legnagyobb eredménye a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) szempontjából az, hogy beigazolódott: a koalíció lehetővé teszi a VMSZ számára az aktív politikai részvételt a Szerbia számára gyökeres átalakításokat hozó években – így értékelte Pásztor István, a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke a választások óta eltelt egy évet.
A legnagyobb megnyugvást az jelenti, hogy a stratégiai állásfoglalások az utóbbi egy évben visszaigazolódtak - fogalmazott Pásztor István.
Aleksandar Vucic kormányátalakításra vonatkozó kijelentéseivel kapcsolatban Pásztor István úgy fogalmazott: az átalakítás érinti a VMSZ államtitkárait is, mert mindenkinek el kell számolnia a rábízott feladatokkal.
A koalíciós szerződés aláírásakor még úgy tűnt, hamarosan megnyílnak az európai uniós tárgyalási fejezetek Belgrád és Brüsszel között, ez azonban azóta sem történt meg. A VMSZ elnöke szerint azonban az ezeket előkészítő tárgyalásokban előkerültek olyan témák is – a Vajdaság helyzetére, a kisebbségek jogaira, a jogbiztonságra vonatkozók-, amelyek a vajdasági magyarságot az utóbbi évtizedekben foglalkoztatták.
A Vajdaságra vonatkozó ügyek a belpolitikai csatározások miatt nem tudtak teljes mértékben megvalósulni, így a tartomány hatásköreiről és finanszírozásáról szóló törvények eddig nem kerülhettek napirendre.
A magyar-szerb kapcsolatok szempontjából az utóbbi egy év egyik legfontosabb lépése az volt, hogy a szerb kormány eltörölte három vajdasági település – Mozsor, Zsablya és Csúrog – lakosainak hetven évvel ezelőtt kimondott kollektív bűnösségét. „Ameddig ez a kormányrendelet nem volt meg, addig folyamatos számonkérésnek a pergőtüzében voltunk, azt követően, hogy megszületett a kormányrendelet – igaz, hogy több mint 70 évet vártunk rá -, onnantól kezdve kevesebbet emlegetik” - fogalmazott némileg rosszallóan Pásztor István. Hozzátette: „a politika sok mindenről szól, ezekről a szimbolikus lépésekről, a nagyon fontos erkölcsi kérdésekről is, politikai kérdésekről, a múlt lezárásáról, de ennek a koalíciós megállapodásnak talán a legnagyobb részét azok a mára és holnapra vonatkozó ügyek teszik ki, amelyek a mindennapjainkat kell, hogy megváltoztassák”.
Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a magyar-szerb megbékélési folyamat szempontjából fontos 1941-1948-as időszakot vizsgáló akadémiai történész vegyes bizottság munkája az idén lezárulhat. Ezt követően azonban még évtizedekig fog tartani a közös múlt feltárása.
A legfontosabb feladatoknak a továbbiakban is a vajdasági magyarság szempontjából kiemelt jelentőségű projekteket nevezte, ide sorolva a határon átnyúló megállapodásokat, a Baja-Bácsalmás-Szabadka-Szeged-, valamint a Belgrád-Budapest-vasútvonal kiépítését, új határátkelők nyitását, a regionális fejlesztéseket és a gazdasági fejlesztéseket.
Aleksandar Vucic kormányátalakításra vonatkozó kijelentéseivel kapcsolatban Pásztor István úgy fogalmazott: az átalakítás érinti a VMSZ államtitkárait is, mert mindenkinek el kell számolnia a rábízott feladatokkal.
A koalíciós szerződés aláírásakor még úgy tűnt, hamarosan megnyílnak az európai uniós tárgyalási fejezetek Belgrád és Brüsszel között, ez azonban azóta sem történt meg. A VMSZ elnöke szerint azonban az ezeket előkészítő tárgyalásokban előkerültek olyan témák is – a Vajdaság helyzetére, a kisebbségek jogaira, a jogbiztonságra vonatkozók-, amelyek a vajdasági magyarságot az utóbbi évtizedekben foglalkoztatták.
A Vajdaságra vonatkozó ügyek a belpolitikai csatározások miatt nem tudtak teljes mértékben megvalósulni, így a tartomány hatásköreiről és finanszírozásáról szóló törvények eddig nem kerülhettek napirendre.
A magyar-szerb kapcsolatok szempontjából az utóbbi egy év egyik legfontosabb lépése az volt, hogy a szerb kormány eltörölte három vajdasági település – Mozsor, Zsablya és Csúrog – lakosainak hetven évvel ezelőtt kimondott kollektív bűnösségét. „Ameddig ez a kormányrendelet nem volt meg, addig folyamatos számonkérésnek a pergőtüzében voltunk, azt követően, hogy megszületett a kormányrendelet – igaz, hogy több mint 70 évet vártunk rá -, onnantól kezdve kevesebbet emlegetik” - fogalmazott némileg rosszallóan Pásztor István. Hozzátette: „a politika sok mindenről szól, ezekről a szimbolikus lépésekről, a nagyon fontos erkölcsi kérdésekről is, politikai kérdésekről, a múlt lezárásáról, de ennek a koalíciós megállapodásnak talán a legnagyobb részét azok a mára és holnapra vonatkozó ügyek teszik ki, amelyek a mindennapjainkat kell, hogy megváltoztassák”.
Ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a magyar-szerb megbékélési folyamat szempontjából fontos 1941-1948-as időszakot vizsgáló akadémiai történész vegyes bizottság munkája az idén lezárulhat. Ezt követően azonban még évtizedekig fog tartani a közös múlt feltárása.
A legfontosabb feladatoknak a továbbiakban is a vajdasági magyarság szempontjából kiemelt jelentőségű projekteket nevezte, ide sorolva a határon átnyúló megállapodásokat, a Baja-Bácsalmás-Szabadka-Szeged-, valamint a Belgrád-Budapest-vasútvonal kiépítését, új határátkelők nyitását, a regionális fejlesztéseket és a gazdasági fejlesztéseket.
Forrás
MTI
