Katalónia gazdasága megsínylené a függetlenséget
"Sokkal kevésbé lenne autonóm és kevesebb szuverenitása lenne, mint most, Spanyolország, az EU, és az euroövezet részeként" - vélte Luis de Guindos.
A spanyol politikus szerint az új államnak saját pénznemet kellene létrehoznia, amely azonnal leértékelődne, szűkülnének a hitelfelvétel lehetőségei, károk érnék a katalán exportot, termékeik 70 százaléka vámköteles lenne. A bankok pedig kikerülnének az Európai Központi Bank védelme alól - tette hozzá.
Egyebek mellett ez utóbbira hivatkozva helyezte át székhelyét Katalóniából Valenciába Spanyolország harmadik legnagyobb pénzintézete a Caixabank is, amely azóta azt is közölte, hogy átköltözteti a bank központját is, és a döntése nem átmeneti időre szól, hanem végleges.
A spanyol kereskedelmi nyilvántartó adatai szerint október 2. óta több mint 1400 vállalat jelentette be, hogy társasági székhelyét átköltözteti az oroszág más területeire Katalóniából.
A spanyol parlamentben Mariano Rajoy spanyol kormányfő arról beszélt, hogy a Katalóniában tervezett intézkedéseik - amelynek részeként feloszlatnák a katalán kormányt és előrehozott helyi parlamenti választásokat írnának ki - célja az is, hogy megállítsák a katalán gazdaság romlását.
A Katalónia függetlenségi törekvéseivel kapcsolatos belpolitikai bizonytalanság hatással van a spanyol gazdaságra is, emiatt korábban a spanyol kormány 2,6 százalékról 2,3 százalékra rontotta a jövő évi gazdasági növekedéssel kapcsolatos előrejelzését.
"Nemkívánatos személy" lett a spanyol király Girona városában
Persona non gratának, azaz nemkívánatos személynek minősítette VI. Fülöp spanyol királyt a katalán Girona város közgyűlése szerdai ülésén.
A függetlenséget támogató Katalán Köztársasági Baloldal (ERC) és Népi Egység (CUP) nevű pártok előterjesztésükben bírálták az uralkodót, amiért nyíltan szembehelyezkedett a katalán "önrendelkezési akarattal".
VI. Fülöp október 3-án televíziós beszédet intézett a nemzethez, amelyben azt mondta, hogy a katalán kormány "ismétlődően, tudatosan és szándékosan" megsértette a törvényeket.
Elfogadhatatlan magatartásukkal veszélybe sodorhatják Katalónia és egész Spanyolország gazdasági és társadalmi stabilitását - hangsúlyozta két nappal az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére megtartott katalán függetlenségi népszavazás után.
A város a spanyol uralkodó mellett nemkívánatos személynek minősítette Enric Millót, a spanyol kormány katalóniai megbízottját is. A határozat valójában politikai állásfoglalás, konkrét jogi következménye nem lesz.
Girona városát 2015 őszéig Carles Puigdemont jelenlegi katalán elnök irányította, aki elnökké választásakor mondott le a polgármesterségről, de családjával jelenleg is ott él.
Nem szólal fel a katalán elnök a spanyol parlament felsőházában
Nem szólal fel Carles Puigdemont katalán elnök a spanyol parlament felsőházában, a szenátusban, hogy érveljen az alkotmány 155-ös cikke alapján Katalóniában tervezett intézkedések ellen.
"A spanyol kormány már eldöntötte a 155-ös cikk alkalmazását" - írta a spanyolországi sajtó szerdán a katalán elnök hivatalára hivatkozva, hogy Carles Puigdemont miért nem jelenik meg a szenátus előtt.
Carme Forcadell, a katalán parlament elnöke ezért csütörtök délutánra hívta össze a katalán parlament rendkívüli ülését, amelyet úgy hirdettek meg, hogy általános vita a spanyol alkotmány 155-ös cikkének alkalmazásáról és lehetséges hatásairól Katalóniában.
A spanyol kormány szombati rendkívüli ülésén döntött arról, hogy törvény és alkotmánysértésre hivatkozva kezdeményezi a katalán kormány feloszlatását és előrehozott parlamenti választások megrendezését Katalóniában. A javaslatról pénteken szavaz a spanyol szenátus.
A felsőház kedden hivatalos levelet küldött a katalán elnöknek, és egyebek mellett arról tájékoztatta, hogy csütörtök késő délután a kormányzati javaslatot megvitató bizottság ülésén, illetve másnap délelőtt a szenátus plenáris ülésén van lehetősége felszólalni.
Jordi Turull katalán kormányszóvivő aznap arról beszélt, hogy az elnöknek szándékában áll élni ezzel a lehetőséggel, de azt is hozzátette, hogy a szenátus az időpontokkal nem könnyíti meg a katalán elnök helyzetét.
A spanyol kormány intézkedéscsomagjáról a katalán parlament ülésével nagyjából egy időben tart vitát a szenátus 27 tagú eseti bizottsága. Az általuk elfogadott intézkedések kerülnek pénteken a szenátus plenáris ülése elé.
A Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt (PP) egymaga rendelkezik az elfogadáshoz szükséges többséggel, de bírja a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) és a Ciudadanos (Állampoglárok) nevű liberális középutas párt támogatását is. Ez a 266 tagú szenátusban összesen 214 szavazatot jelent.
Az intézkedések az elfogadást követően akkor lépnek életbe, ha megjelennek a hivatalos állami közlönyben. Várhatóan szombattól lehetnek hatályosak.
