2017. október 1., 18:21

Katalán népszavazás - Számos sérültje van a rendőri akciónak

BARCELONA, MADRID. Rohamrendőrök zárták el a bejáratot több szavazóhelyiségnél Katalóniában vasárnap reggel, és próbálják eltávolítani az ott összegyűlt tömeget, hogy megakadályozzák az alkotmánybíróság által felfüggesztett voksolást. A katalán kormány adatai szerint 337 ember sérült meg vasárnap délutánig.
201710010804370.kat01.jpg
Galéria
+5 kép a galériában

Már órákkal a kezdés előtt gyülekeztek a szavazni akarók

Már órákkal a népszavazás 9.00 órai kedzete előtt sorakozni kezdtek a szavazni akarók vasárnap hajnalban a szavazóhelyiségnek kijelölt épületeknél Katalóniában.

"Korán keltem, mert a hazámnak szüksége van rám" - hangoztatta a Reuters brit hírügynökségnek Eulalia Espinal I Tarro helyi nyugdíjas, aki mintegy századmagával kezdett sorba állni vasárnap hajnalban az egyik iskola előtt.

Ezzel párhuzamosan a spanyol rendőrség is nagy erőkkel vonult Katalóniába; még napkelte előtt mintegy 100 rendőrfurgon indult el Barcelona kikötőjéből.

A spanyol kormány alkotmánybírósághoz fordult a Katalóniában kiírt függetlenségi népszavazás miatt, a taláros testület pedig - akárcsak a korábbi hasonló kezdeményezésnél - alkotmányellenesnek nyilvánította a referendumot, és felfüggesztette a népszavazást. Spanyolország egysége az ország alkotmánya értelmében megbonthatatlan.

A spanyol kormányzat minden eszközzel fellépett, hogy megakadályozza a törvénytelen referendum megrendezését. Katalán vezetőket vettek őrizetbe, házkutatásokat tartottak, elfoglalták a helyi kormányzat kommunikációs és informatikai központját, felszámolták a szavazatszámláló és -egyesítő rendszert.

Katalónia Spanyolország egyik legfejlettebb térsége, a katalán gazdaság mérete meghaladja Portugáliáét. Felmérések szerint a 7,5 millió lakosú autonóm tartományban élők többsége nem akar független Katalóniában élni; csak 40 százalék támogatja az elszakadást, de a többség támogatja, hogy népszavazást tartsanak a kérdésről.

Korábban a katalán vezetők arról beszéltek, hogy ha a többség az elszakadásra szavaz, akkor 48 órán belül kikiáltják Katalónia függetlenségét, de mostanra elismerték, hogy Madridnak valószínűleg sikerül ellehetetlenítenie a referendumot, melynek eredménye így aligha lehet irányadó.

Nem valószínű egyébként az sem, hogy Katalónia függetlenségét akárcsak egyetlen uniós tagállam is elismerné, annak ellenére, hogy a katalán vezetés abban bízik, hogy a terület függetlenként is az Európai Unió tagja lehet.

Bizonytalan, hogy miként tartják meg a voksolást

Bizonytalan, hogy miként rendezik meg ma Katalóniában a függetlenségről szóló referendumot, miután a spanyol hatóságok kiiktatták a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét.

A spanyol csendőrök bírói felhatalmazással szombaton elfoglalták a katalán kormány kommunikációs központját, és megszüntették a több mint 2300 szavazóhelyiség távközlési kapcsolatát, az online szavazás lehetőségét. Ez a szoftver szolgálta volna a szavazatszámlálást és annak megosztását is. A spanyol belügyminisztérium tájékoztatása szerint ráadásul a katalán kormány által kijelölt szavazóhelyiségek többségét a hatóságok lezárták.

Jordi Turull katalán kormányszóvivő viszont az intézkedést követően is állította: lesz népszavazás.

A referendumot a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette, és így az ország törvényei szerint megrendezése illegális. A spanyol kormány hetek óta minden törvény adta eszközét bevetette, hogy megakadályozza a szavazást.

Madrid szerint a katalán kormány nem képviseli a katalánok többségének álláspontját.

Carles Puigdemont katalán vezető viszont azt mondta, hogy ha a függetlenségre adott igen szavazatok többségben lesznek, akkor 48 órán belül rendkívüli parlamenti ülésen kinyilvánítják az elszakadást Spanyolországtól.

Katalán kormány: bárki bárhol szavazhat

Bárki, aki szerepel a választójogi névjegyzékben, bármelyik nyitva lévő szavazóhelyiségben voksolhat az önrendelkezési népszavazáson - jelentette be a katalán kormányszóvivő vasárnapi nemzetközi sajtótájékoztatóján Barcelonában.

Jordi Turull elmondta: nem minden kijelölt szavazóhelyiség tud kinyitni ezen a napon, viszont a katalán kormány biztosítani kívánja mindenki számára, hogy szavazhasson.

Kialakítottak egy olyan elektronikus rendszert, amelyben a működő szavazókörökben ellenőrizni lehet, hogy a szavazó szerepel-e a választójogi névjegyzékben - tette hozzá. A bejelentés előzménye, hogy a spanyol kormány szombaton kiiktatta a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét.

A politikus szerint a népszavazást nem tudják elképzeléseik szerint megrendezni, de igyekeznek megoldásokat találni az akadályokra. "Referendum B" - így nevezte a szóvivő a népszavazást.

Mint mondta, mivel a spanyol hatóságok elkobozták a borítékokat, nem tudták kellő számban pótolni őket, ezért ebben az esetben elfogadják a boríték nélkül a szavazóurnába dobott, félbe hajtott szavazólapokat is.

"Mindent megtettek, hogy ledöntsék az online rendszert. Lefoglaltak 1,5 millió borítékot, és 9 millió szavazólapot, de még így sem tudják megakadályozni, hogy ez megvalósuljon" - hangsúlyozta Raül Romevera, a katalán kormány külügyi tanácsosa a sajtótájékoztatón.

A politikusok - akik tájékoztatójukat katalánul, spanyolul és angolul tartották - elmondták: érvényesnek tekintik továbbá azokat a szavazólapokat is, amelyeket a választók a hivatalos formátum szerint maguk nyomtattak ki és otthonról hoztak.

Egy akadémikusokból álló héttagú testület hitelesti majd a szavazás szabályosságát, és felsorolták a többségében jogtudósokból álló csoport neveit.

A feladatra eredetileg kijelölt úgynevezett választási szindikátust korábban feloszlatták, mert a spanyol alkotmánybíróság napi 12 ezer eurós büntetést szabott ki rájuk, amennyiben folytatják az illegális népszavazás előkészítését.

Katalóniában, az eredetileg kijelölt több mint 2300 szavazóhelyiségből, úgy tudni, 163 iskola van nyitva, ahova a szülők, gyerekek tanárok lényegében beköltöztek a hétvégére.

Az iskolák bejáratánál vasárnap reggel több száz fős tömegek várakoznak arra, hogy 9.00 órakor megkezdhessék a szavazást.

Noha a katalán rendőröknek utasításuk van, hogy kiürítsék és lezárják az épületeket, ez eddig nem történt meg. Viszont helyiek az internetes közösségi oldalakon folyamatosan osztják meg a voksolásra készen álló, berendezett szavazóhelyiségekről készült a fényképeket.

Rohamrendőrök zárták el a bejáratot több szavazóhelyiségnél

Rohamrendőrök zárták el a bejáratot több szavazóhelyiségnél Katalóniában vasárnap reggel, és próbálják eltávolítani az ott összegyűlt tömeget, hogy megakadályozzák az alkotmánybíróság által felfüggesztett voksolást.

A spanyol rendőrség és csendőrség néhány helyen erőszakot alkalmazva lépett fel, mivel a felszólítás ellenére az emberek nem hagyták el a helyszínt, és voltak, akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket.

A Sant Julia de Ramis nevű település sportcsarnoka előtt - amely Carles Puigdemont katalán elnök kijelölt szavazóköre - az akció közben többeket félrelöktek vagy a földre nyomtak.

Miután hátrább szorították az embereket a bejárattól, rendőri kordont vontak az épület elé. A bejáratnál parkol egy traktor is, amelyet a referendum támogatói állítottak oda, az esemény biztosítására. A hatóságok odabent megkezdték a szavazásra előkészített urnák, szórólapok összegyűjtését.

Feszült volt a helyzet a barcelonai Ramón Llull nevű iskola előtt is. A rendőrök pajzsaikkal igyekeztek hátrább szorítani az embereket. A tömeg többször is nekifeszült a rendőrsorfalnak, majd feltartott kézzel skandálta: "az utca mindig a miénk marad". A két oldal egy ideig farkasszemet nézett egymással, de a szembenállás rövid idő után megszűnt.

Néhány szavazóhelyiségnél viszont meg tudták kezdeni a voksolást reggel 9 órakor, de a hatóságok sorra járják az intézményeket, és igyekeznek véget vetni a referendumnak.

A rendőri intézkedés után szavazni kezdtek egy iskolában

A rendőri intézkedés fejezése és a hatóságok távozása után szavazni kezdtek a Barcelona melletti Sabadell kijelölt iskolájában vasárnap délelőtt a spanyol alkotmánybíróság által felfüggesztett katalán függetlenségi népszavazáson.

Még másfél órával korábban az iskola bejárata előtt a földre ülve tiltakoztak a referendum támogatói, a rendőrség egyenként vezette el őket, volt, akit elcipeltek.

Az épület bezárt üvegajtaját ezután kalapáccsal törték be, majd megkezdték az intézkedést odabent, a szavazásra előkészített urnák, szórólapok megkeresését és összegyűjtését, miközben az emberek odakint az utcán tiltakoznak.

Miután a rendőrök távoztak, önkéntesek jelentek meg, akik pillanatok alatt berendezték a szavazóhelyiséget az aulában, és elkezdődött a voksolás.

A szavazókörök 73 százalékában megkezdődött a szavazás

A szavazókörök 73 százalékában megkezdődött a szavazás a katalán önrendelkezési referendumon - közölte Jordi Turull katalán kormányszóvivő vasárnap tartott sajtótájékoztatóján Barcelonában.

"Kérjük a nemzetközi közösséget, hogy nézze figyelmesen az alapvető jogok megsértését és megerőszakolását, amelyet elszenvedünk Katalóniában. Ez nem Spanyolország belső problémája, hanem az egész Európai Unióé. Európai polgárok vagyunk" - jelentette ki.

A politikus követelte, hogy mondjon le Enric Millo, a spanyol kormány katalóniai megbízottja "olyan erőszak miatt, amely a Franco-rezsimre emlékeztet".

"Kénytelenek voltunk megtenni, amit nem akartunk megtenni" - mondta nem sokkal hamarabbi sajtótájékoztatóján Enric Millo.

Millo bírálta a katalán rendőröket, amiért nem akadályozták meg az iskolák kinyitását, véleménye szerint a szakmaiságot megelőzte a politika. Rendkívüli felelőtlenségnek nevezte a gyerekek és idősek veszélybe sodrását egy olyan helyzetben, amikor tudni lehetett, hogy a hatóságoknak parancsa van a voksolás megakadályozásra.

Kérte az állampolgárok megértését is, mondván, az intézkedés nem a személyek ellen irányul, hanem a választási anyagok begyűjtésére. "A világtörténelemben először fordult elő, hogy 45 perccel a választás előtt változtatják meg a választás feltételeit azzal, hogy eredményt tudjanak felmutatni" - hangsúlyozta Millo.

Carles Puigdemont katalán elnök vasárnap délelőtt szavazott a Girona tartományban fekvő Cornella de Terri településen, néhány kilométerre attól a helyszíntől, a Sant Julia de Ramis nevű településtől, ahol az eredeti tervek szerint leadta volna voksát. Spanyol rohamrendőrök kora délelőtt erő alkalmazásával hatoltak be a Sant Julia de Ramis sportcsarnokában felállított szavazókörbe, és elvitték a szavazólapokat és az -urnákat.

A katalán kormány 2315 helyszínen, 6249 szavazókörben ígérte a voksolás megrendezését. A választói névjegyzékbe 5,34 millió embert vettek fel, a voksolás lebonyolításában pedig 7235 önkéntes működik közre.

A spanyol belügyminisztérium korábbi közlése szerint a legtöbb szavazóhelyiséget előre lezárták a hatóságok. Nem hivatalos információk szerint 163 iskolát foglaltak el még pénteken szülők, gyerekek, tanárok azzal a céllal, hogy nyitva tartsák a szavazásig.

Több sérültje van a rendőri akciónak

Katalán egészségügyi források szerint 38 ember sérült meg az alkotmányellenes és betiltott függetlenségi referendum elleni rendőri intézkedések során vasárnap.

A tájékoztatás szerint hárman súlyos sérülést szenvedtek, kilenc embert kellett kórházba szállítani.

A spanyol sajtóban sorra jelennek meg a vérző fejű emberekről készült fényképek. A komolyabb összecsapások Barcelona belvárosában történtek, miután a rohamrendőrök kiszorították embereket a Ramon Llull iskola bejárata elől, ahol szavazni akartak az önrendelkezési népszavazáson.

Carles Puigdemont katalán elnök közlése szerint a rendőrség gumilövedékekkel lőtt szavazni akaró emberekre Barcelonában. Ezt indokolatlan és igazolhatatlan erőszaknak minősítette.

Hangsúlyozta: a "rendőri brutalitás" mindent elmond, a spanyol kormányt ez a "szégyen" örökökre elkíséri, szemben azon emberek képével, akik méltóságot tanúsítottak a rendőri erőszakkal szemben. A katalán elnök felhívta a figyelmet arra: így sem tudták megakadályozni, hogy az emberek szavazzanak.

A politikus Sant Julia de Ramis nevű településen nyilatkozott a sajtónak ahol spanyol rendőrök és csendőrök pár órával korábban több embert a földre nyomtak vagy a földre löktek, mivel a felszólítás ellenére nem hagyták el a helyszínt, és voltak, akik ellenálltak, amikor el akarták vezetni őket.

Az eredeti tervek szerint itt kellett volna szavaznia a katalán elnöknek, aki végül egy másik településen adta le voksát.

A katalán kormány több tagja is tudott szavazni, annak ellenére, hogy a spanyol belügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint a szavazóhelyiségek többsége le van zárva. A katalán kormány azt közölte a több mint hatezer szavazókör 73 százaléka működik.

Órák óta áll a sorban szavazásra várva egy iskola előtt Barcelona polgármestere, Ada Colau, aki az eseményeket úgy kommentálta Twitter-üzenetében: "Gyáva a miniszterelnök, aki elárasztotta rendőrökkel a városunkat". A városvezető többször hangsúlyozta: ő maga nem ért egyet a népszavazás céljával, a szavazólapot ezért üresen vagy érvénytelen szavazattal adja majd be.

A rendőrök folyamatosan járják a különböző szavazóhelyiségeket, emiatt az egyik helyszínen mintegy 20 percre a magyar közmédia stábja a szavazókkal együtt beszorult az egyik barcelonai belvárosi iskolába.

Beszámolójuk szerint miközben zajlott a szavazás, egyszer csak kiabálni kezdtek kintről, hogy jönnek a rendőrök. A szavazóurnákat, szavazólapokat az önkéntesek pillanatok alatt összepakolták és elrejtették, az ajtókat pedig bezárták. Eközben az emberek kint leültek a bejárat elé, jelezve, hogy békésen akarnak demonstrálni, és azt skandálták: "Szavazunk!", "Az utca mindig a miénk marad!". A rohamrendőrök végül nem mentek be a szavazóhelyiségbe, hanem elhagyták a helyszínt, a szavazás pedig tovább folytatódott.

Több spanyol városban is tüntettek a spanyolok egysége mellett

Több spanyol városban tüntettek a spanyolok egysége mellett vasárnap, miközben Katalóniában rendőri intézkedések közepette tart a betiltott függetlenségi népszavazás.

Zaragozában a helyi rendőrség adatai szerint mintegy hatezer ember vonult utcára spanyol zászlókat lobogtatva, és azt kiabálva: "Spanyolország az Katalónia, Katalónia az Spanyolország".

A résztvevők követelték a katalán függetlenségi politikusok bebörtönzését, és tiltakozásukat fejezték ki amiatt is, hogy vannak olyan spanyolok, akik nem tudják spanyol nyelven taníttatni a gyerekeiket Spanyolország egyik régiójában. (Katalóniában az oktatás fő nyelve a katalán, de a szülők igényt tarthatnak emellett részleges spanyol nyelvű képzésre.)

Spanyolország fővárosában százak tüntettek, és nemzeti zászlókat lengetve követelték az alkotmány betartását. Állásfoglalásuk szerint a függetlenségi népszavazást nem lehet megtartani, mert ahogy mondták: "Katalónia az Spanyolország is".

"Egységes Spanyolország, sosem lesz legyőzött" - skandálták egyebek mellett a tüntetők, akik a Plaza Mayorról átvonultak a város főterének számító Puerta del Solra, és követelték a katalán elnök lemondását.

Már szombaton délután is ezrek vonultak utcákra szerte Spanyolországban, hogy tiltakozzanak a népszavazás ellen.

Katalán kormány: 337 ember sérült meg

A katalán kormány adatai szerint 337 ember sérült meg vasárnap délutánig a rendőri akciókban, amelyekkel igyekeztek megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett önrendelkezési népszavazást Katalóniában.

"Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt" - jelentette ki Jordi Turull katalán kormányszóvivő, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének.

Turull arra kérte a sérülteket, hogy tegyenek feljelentést.

A spanyol kormány szerint a hatóságok fellépése arányos, a katalán vezetés szerint nem

A spanyol kormány szerint a hatóságok arányosan léptek fel Katalóniában az illegális önrendelkezési népszavazás megakadályozására, míg a katalán kormány ennek éppen ellenkezőjét gondolja - derült ki  a két kormány képviselőinek vasárnapi sajtótájékoztatóin.

Nem történt népszavazás, sem ahhoz hasonló - jelentette ki Soraya Sáenz de Santamaría spanyol miniszterelnök-helyettes Madridban. Úgy fogalmazott, hogy a biztonsági erők teljesítették az igazságszolgáltatás rendelkezéseit és "arányosan cselekedtek". Ennek a "bohózatnak" a folytatása nem vezet sehova - mondta és felszólította a katalán vezetést annak "azonnali" befejezésére.

Hangsúlyozta, hogy Spanyolország egy konszolidált és erős demokrácia, amelyben az állampolgárok jogai és kötelezettségei felette állnak "kormányaik vágyainak". Világos, hogy kié a felelőség a kialakult helyzetért - mondta.

"Felelősnek tartjuk Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt és Juan Ignacio Zoido spanyol belügyminisztert a Katalóniában történtek miatt" - jelentette ki Jordi Turull katalán kormányszóvivő Barcelonában, aki szerint a spanyol rendőrök és csendőrök fellépése nem felel meg az arányosság elvének.

Adataik szerint 337 ember sérült meg a rendőri akciókban, amelyekkel igyekeztek megakadályozni az alkotmánybíróság által felfüggesztett önrendelkezési népszavazást. Arra kérte a sérülteket, hogy tegyenek feljelentést.

A spanyol belügyminisztérium tájékoztatása szerint kilenc rendőr és két csendőr szenvedett sérülést az összecsapásokban, amelyek nemcsak Barcelonában zajlottak, hanem más városokban, például Tarragonában és Lleidában is.

A belügyminisztérium egy videofelvételt is közzétett, amelyen az látszik, hogy a csendőröket dobálja egy mintegy húsz főből álló csoport.

Barcelona belvárosában egy ponton a referendum védelmezőinek csoportja barikádot is emelt, amelyhez egy építkezésen hagyott anyagokat, egyebek mellett cementes zsákokat használt fel.

Jordi Turull sajtótájékoztatóján arról is beszélt, hogy a katalán kormány információi szerint a szavazásra kijelölt iskolák 96 százalékában lehet voksolni és újságírói kérdésre a választási részvételt 50 százalékosnak mondta. A katalán vezetés szerint a voksolás eredménye jelen körülmények között is érvényes lesz.

Eközben a sajtóban beszámolók jelentek meg arról, hogy vannak helyek, ahol a választásra jogosultság ellenőrzése nélkül gyűjtik az urnákba a szavazatokat.

Miután a spanyol kormány kiiktatta a szavazás számítógépes rendszerének szoftverét, a katalán kormány egy mobiltelefonos applikációt hozott létre, amelyen keresztül ellenőrizni lehet a szavazási jogosultságot a szavazóhelyiségekben. Sajtóhírek szerint azonban ennek működésével is voltak problémák már a nap folyamán.

A magyar közmédia helyszíni tudósítójának az egyik barcelonai szavazóhelyiségben a szavazást lebonyolító önkéntesek azt mondták: az applikációval ellenőrzik a választói névjegyzéket, majd egy füzetbe felírják a megjelentek adatait és a nap végén ellenőrzik, hogy annyi szavazat van-e a dobozban, mint ahány név szerepel a lapokon.

201710010804370.kat01.jpg
Galéria
+5 kép a galériában
Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.