Kárpát-medencei óvodafejlesztési program - szakmai képzéseket tartottak

Képzési programok Budapesten és a Felvidéken

„Felvidéki képzéssorozatunk előzményeként októberben 24 felvidéki óvónőt Budapestre küldhettünk, ők teljesen önkéntes alapon négyfajta képzésen vettek részt a Duna Palotában azzal a céllal, hogy az anyaországban szerzett új ismereteiket hazahozzák a Felvidékre. Majd novemberben a magyarországi mentoraik segítségével négy általunk biztosított helyszínen: Búcson (Néptánc-módszertan), Dunaszerdahelyen (Cselekvő-felfedező tevékenység szervezésének módszertana az óvodában), Rimaszombatban (óvodai projektpedagógia) és legutoljára Komáromban (A korai intervenció kérdései és néhány területe) gyakorlati foglalkozások, műhelymunkák során adták tovább hozzávetőleg száz kolléganőjüknek újkeletű tudásukat. A hazai továbbképzések valamennyi  résztvevőjének ingyenes ismeretgyarapítást, elszállásolást és étkezést tettünk lehetővé“ – mondta el a Hírek.sk-nak Fekete Irén.

Az egyes képzések lényegét ismertetve rámutatott, hogy a Cselekvő-felfedező tevékenység szervezésének módszertana az óvodában című továbbképzési program általános óvodapedagógiai kérdések közös, több szempontú végiggondolására építkezett, így valamennyi óvodapedagógus számára hasznosítható tudást nyújthatott. "Komplex módon, az utóbbi évek tudományos eredményeinek alapján értelmeztük újra az óvodapedagógia alapfogalmait, hangsúlyozva a módszertani kultúra szükséges és lehetséges újdonságait. Mivel fő célunk a módszertani kultúra megújulásának elősegítése volt, gyakorlatorientált továbbképzésünkön az egyes témák feldolgozása során alkalmazott módszerekkel is mintát kívántunk nyújtani. Kiemelt szerepet szántunk a tematikus csoportos beszélgetésnek, a vitának, a kooperatív tanulási formáknak, továbbá a probléma alapú tanulásnak és a projekt módszernek“ – magyarázta a szakember a tájainkon először Dunaszerdahelyen megvalósított képzés célkitűzéseit.

A Rimaszombatban bemutatott Óvodai projektpedagógia című képzésről kifejtette, hogy annak célja az óvodai nevelésben értelmezett projektpedagógiai szemlélet és módszertan megalapozása volt. "A képzés során szerzett tudás (ismeret és képességek) adaptálhatóságát kívántuk biztosítani.“

Az első ízben Búcson prezentált Néptánc módszertan-képzésről fontosnak tartotta elmondani, hogy az a népi játék, néptánc és néphagyomány témakörben tartalmát tekintve hiánypótló.

„Olyan elméleti és gyakorlati ismeretek kerültek átadásra, melyek azonnal használható tudásként jelennek meg. Mindemellett pedig korszerű pedagógiai módszerekkel és eszköztárral került átadásra a 44 játék, mondóka, tíz dal, és két dialektusról különböző táncanyagok. A különböző tematikai egységek egymásra épülve jelentek meg a programban. Először megismerkedhettünk a népi játékok és a néptánc definícióival, fogalmi hátterével, készség- és képességfejlesztő eszköztárával, illetve ismeretközvetítő lehetőségével. Azután számos játékon keresztül ismerhettük meg azokat a formai, tartalmi sajátosságokat, melyek során a játékok átadási módjainak legmegfelelőbb formáit tártuk fel. Ilyen a korosztályi sajátosság, valamint az egyéni készség és képességszint is"- mutatott rá Fekete Irén.

A képzésben résztvevők az elsajátított népi játékokkal és különböző mozgásos, táncalapozó feladatokkal olyan mélységben sajátították el a motívumokat és komplett táncokat, melyek lehetőséget adnak az egyén önkifejezésére, improvizatív tudást biztosítva a táncos élmény megjelenítésére. "Ezekhez az ismeretanyagokhoz kapcsolódtak a folklór különböző területével kapcsolatos ismeretek. Például a népi ének, ehhez kapcsolódva a különböző ünnepkörök és azok énekes szokásanyagának átadása, valamint alapfokú ismeretek biztosítása a különböző tájegységekről és azok sajátosságairól“.

Komáromban pedig az elmúlt hét végén A korai intervenció kérdései és néhány területe címmel zajlott az az ismeretgyarapítás, amelyről megtudtuk, hogy a képzés során a résztvevők megismerték a korai intervenció korszerű szemléleti keretét, elveit, értékeit.

„Betekintést kaptak a családok erősítésének módszerébe, hogy felismerjék a fejlődés szempontjából komoly kockázatot jelentő hátrányos helyzeteket és a sajátos nevelési igényeket. Interaktív előadás és gyakorlatok során a képzés áttekintette a társas-, érzelmi kompetencia korai fejlődésben betöltött szerepét és fejlesztésének lehetőségeit óvodai környezetben. Rövid módszertani segédletet kaptak a családközpontú munka erősítéséhez“ – vázolta a fontos tudnivalókat.

Portálunk kérdésére, hogy az említett 4 témakörben más helyszíneken további képzések is várhatók-e, Fekete Irén leszögezte: „Ha ez egyes régiókból az említett 4 témakör iránt további érdeklődés mutatkozik, akkor a jövőben a budapesti tudásgyarapításon részt vett 24 óvónő-előadónk szívesen az érdeklődők rendelkezésére áll“.

Az SZMPSZ komáromi központi irodavezetője azt is elmondta, hogy a  Kárpát-medencei óvodafejlesztési program első ütemének további központi programelemei is voltak.  

Létrejön a Kárpát-medencei virtuális óvoda

„Az említett négy budapesti képzésen és a négy felvidéki regionális képzésen kívül októberben Budapesten prevenciós szakemberek és gyermekpszichológusok képzése is folyt. Előzőleg szeptemberben pedig két gyermekorvosi konferenciát rendeztek, amelyeken külhoni magyar gyermekorvosok vettek részt. Ugyancsak az óvodafejlesztési program keretében minden Kárpát-medencei magyar óvodában létrehozunk egy-egy magyar sarkot, mely majd olyan magyar könyveket és fejlesztőjátékokat tartalmaz, amelyek hozzájárulnak az oktatás minőségének javításához, valamint a magyar kultúrához kapcsolódó ismeretek és kötődés elsajátításához. Ezt minden magyar óvoda és minden magyar óvodai csoport megkapja, amely kitöltötte az SZMPSZ által korábban kiküldött elektronikus kérdőívet. Emellett létrejön a Kárpát-medencei virtuális óvoda, azaz hamarosan elkészül a Kárpát-medencei óvodafejlesztési program honlapja“ – sorolta a már megvalósult, illetve hamarosan megvalósuló központi programelemeket.

Fekete Irénnek meggyőződése, hogy a vázolt óvodaprogrammal is összhangban minden magyar családba születő kisgyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget, hogy az anyanyelvén művelődhessen. „Nem lehet mindegy az, hogy milyen a magyar nevelési nyelvű óvodáink felszereltsége, infrastruktúrája és az sem, hogy azokban megfelelően szakképzett, hivatásuk magaslatán levő óvónők nevelik-e a kicsiket. Sokuknak ugyanis több nemzedék képviselői köszönhetik azt, hogy segítségükkel alapvető ismereteket szereztek a világról“. Végül az SZMPSZ és az óvónők nevében is köszönetet mondott a magyar kormánynak, illetve a Nemzetpolitikai Államtitkárságának mindennemű támogatásért, főként azért, hogy lehetővé tették a továbbképzések megvalósulását.