Károly herceg szerint a klímaváltozás a szíriai konfliktus egyik fő oka
Károly walesi herceg, II. Erzsébet királynő legidősebb fia, az Egyesült Királyság majdani uralkodója részt vesz és felszólal a jövő heti párizsi klímacsúcson. Károly, aki a rendezvény kapcsán interjút adott a Sky News brit hírtelevíziónak, kijelentette: a szíriai konfliktus "klasszikus példája" annak, hogy milyen következményekkel járhat, ha egy problémát elhanyagolnak.
"Vagyunk néhányan, akik már huszonvalahány éve megmondtuk, hogy ha (a klímaváltozás) problémáját nem kezeljük, az mind súlyosabb konfliktusokhoz vezet a ritkuló természeti forrásokért, és mind nagyobb nehézségekhez az aszály miatt" - mondta a trónörökös. Hozzátette: a klímaváltozás halmozódó hatásai késztetik vándorlásra az embereket az érintett térségekben.
Károly szerint "igen alapos bizonyítékok" mutatnak arra, hogy a "Szíriában zajló rettenet" egyik fő oka is egy öt-hat évig tartó aszály volt, amely miatt a helyi lakosság óriási tömegeinek kellett elhagyniuk földjeiket, mivel egyszerűen kifogytak a vízkészletek és megsemmisült a termés. A földjeikről elvándorlók egyre nagyobb számban költöztek a szíriai városokba, amelyek már egyébként is "tele voltak iraki menekültekkel", és ez együtt "súlyos nehézségeket okozott" - fejtegette a brit trónörökös, aki igen ritkán ad közvetlen sajtóinterjút, és még ritkábban szólal meg a nyilvánosság előtt aktuálpolitikai kérdésekben.
A hétfő este műsorra tűzött beszélgetésben - amelyből a Sky News előzetes részleteket ismertetett - a walesi herceg határozott igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy van-e közvetlen kapcsolat a klímaváltozás és a konfliktusok, a terrorizmus között. Károly szerint az amerikai védelmi minisztérium is csak elmúlt néhány évben kezdett erre odafigyelni.
A trónörökös szerint a 2008-as pénzügyi összeomlás bankválság volt, ám a világ ma "a természet bankcsődjének nagyon is valós lehetőségével" kénytelen szembenézni.
A brit muszlimok csaknem egyötöde rokonszenvezik a Szíriában harcoló brit dzsihadistákkal
Az elmúlt hónapokban tapasztalható jelentős csökkenés ellenére a brit muszlim lakosságnak még mindig csaknem az egyötöde, mintegy félmillió ember viseltetik valamilyen mértékű rokonszenvvel azok iránt, akik Nagy-Britanniából Szíriába utaznak, és ott a dzsihadista szervezetek, köztük az Iszlám Állam oldalán harcolnak - derül ki a hétfőn ismertetett legújabb felmérésből.
A The Sun című brit tömeglap megbízásából a Survation közvélemény-kutató cég által elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a nagy-britanniai muszlim közösség 5 százaléka "jelentős", 14 százalék pedig "valamelyes" szimpátiát érez a Szíriában harcoló brit dzsihadisták iránt. A felmérés szerint ugyanakkor 71 százalék egyáltalán nem rokonszenvezik velük.
A kutatás eredményeit ismertető cikkében a The Sun is kiemeli, hogy a "riasztó számok" ellenére a brit dzsihadisták támogatottsága csökkenőben van a nagy-britanniai muszlimok körében, különösen a tunéziai és a párizsi merényletek óta. A lappal azonos cégcsoporthoz tartozó Sky News hírtelevízió márciusban megrendelt felmérése még azt mutatta, hogy akkoriban a brit muszlimok 28 százaléka rokonszenvezett a Szíriában harcoló fiatal brit dzshiadistákkal a jelenlegi 19 százalékkal szemben, és 61 százaléknyian - vagyis a mostani aránynál 10 százalékponttal kevesebben - mondták azt, hogy semmiféle szimpátiát nem éreznek irántuk.
Az Iszlám Állam szíriai állasai ellen tervezett brit katonai fellépést azonban a brit muszlimok abszolút többsége, 56 százaléka most is elveti, és csak 19 százaléka támogatja.
A válaszadók 38 százaléka a nyugati külpolitikát, például az iraki háborút tartja az Iszlám Állam által elkövetett terrorcselekmények legfőbb egyedi okának. Hat százalék a muszlimok elszegényedését és a nyugati országokban ellenük megnyilvánuló diszkriminációt nevezte fő tényezőnek, 25 százalékuk szerint ugyanakkor a dzsihadista terror fő oka az, hogy az Iszlám Állam vezetői befolyásuk alá hajtják a hátrányos helyzetű fiatalokat.
A felmérésbe bevontak 76 százaléka egyformán fontosnak tartja brit és muszlim identitását; 17 százalékuk szerint a muszlim, 6 százalékuk szerint a brit önazonosság a fontosabb.
