Karnyújtásra a költségvetési unió?

A lap szerint Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság és Mario Draghi az Európai Központi Bank elnöke illetve Jean-Claude Juncker, az Eurócsoport vezetője naponta egyeztet telefonon. A megbeszélések célja, hogy a valutaunió mellett és az egységes pénzügyi kormányzás bevezetése után politikai egység is létrejöjjön Európa országai között.

Franciaország és Olaszország azt szeretné, ha a tagok külön-külön felhalmozott adósságáért a közösség együtt vállalna garanciát, mégpedig a tagországi államkötvények helyébe lépő közös euroövezeti kötvénnyel. Ebbe azonban az eurozóna legerősebb állama, Németország nem egyezik bele.

A tervet valószínűleg csak ősszel hozzák nyilvánosságra, a hírek szerint azonban a lényeg a költségvetési unió lesz. Az elképzelés szerint a tagországok szabadon rendelkezhetnek majd költségvetési bevételeik felett, de ha valamelyik többet szeretne költeni, mint amennyi a bevétele, azt köteles lenne jeleznie az Eurócsoportnak.

Amennyiben rábólintatnak a tervre, akkor a tagországok által közösen garantált kötvényt bocsát ki az Eurócsoport a javaslat finanszírozására. A Bundesbank elnöke a reformcsomagról azt mondta: mindez a nemzeti szuverenitás csökkentésével jár, alkotmánymódosítást és népszavazást igényel.

Szűcs Anita, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének adjunktusa az m1 Az Este című műsorában elmondta: a politikai unió gondolata nem újdonság, hiszen már az ’50-es évektől többször felmerült, újszerű azonban, hogy egy politikus, így Angela Merkel határozottan egyetért egy ilyen bejelentéssel. Hozzátette: a fiskális unió csupán az első lépése a politikai uniónak, mert ezt a válságot máshogyan nem lehet kezelni.

Fejérdy Gergely, a Magyar Külügyi Intézet munkatársa a műsorban szintén kiemelte: a politikai unióval kapcsolatos munkafolyamatok már többször kiszivárogtak, azonban fontos látni, hogy Európa rájött: a válságot nem csak gazdasági, hanem politikai szinten kell oldani. Hozzátette: ez azonban óriási kérdéseket vet fel, így szuverenitás, valamint a demokrácia deficit problematikája is felmerül. „Az Európai Bizottság hiába kap egyre több jogosítványt, a egyes tagállamok választóiban felmerülhet a kérdés, hogy hogyan lehet olyan szervezet a főszereplő, amely nincs megválasztva” – fogalmazott a szakértő hozzátéve, nyilvánvaló, hogy a tervek abba az irányba is fognak hatni, hogy választható legyen a bizottság.

Szűcs Anita a műsorban kifejtette: a német gazdaságpolitikai logika a megszorításokkal stabilizálná a gazdaságot, de ez - mint fogalmazott - nem elég. „ Ehhez jönnek a különböző javaslatok, amelynek kulcsa a francia Francois Hollande-féle növekedés; ő felvetette - nem először - hogy a monetáris unió mellett a gazdasági unió alapjait is meg kell alkotni" - emelte ki.

Mint mondta, az eurókötvényeket a németek nem teljes egészében utasítják el, szerintük erről csak akkor lehet szó, ha az adós államok tartják a fiskális szigort. A franciák szerint ezt növekedésélénkítő lépések nélkül nem lehet megvalósítani. Szerinte erre lehetne példa Hollande terve, a projektkötvény vagy a bankunió, a transzferunió, valamint a strukturális alapok növelése.

Fejérdy Gergely szerint vitatottak az Európai Központi Bank működésével kapcsolatos kérdések, Hollande-nak erre is lenne néhány reformjavaslata, de az elképzelésről egyelőre konkrétumokat nem tudni. Kiemelte, eltérő a német és a francia elképzelés: míg Németország szeretné először az intézményreformokat végrehajtani, addig Franciaország szeretné a fent említett intézkedéseket bevezetni, és intézményi szinten is módosítani.

Szűcs Anita szerint a franciák azt szeretnék, hogy az Európai Központi Bank jegybankként működjön, Németország viszont az árszínvonal tartást preferálja; a franciák feltőkésítenék az Európai Központi Bankot, és monetáris könnyítéseket hajtanának végre állampapír felvásárlásokkal - fejtette ki.

Szűcs Anita azt mondta: elsősorban gazdasági szempontok szorítanak egy államot a szuverenitás átadására. Az államok növekedéshez forrást két helyről vehetnek, belülről vagy kívülről. Ha belülről jut forráshoz egy ország, az átstrukturálással jár, ha pedig kívülről, akkor ezeket a külső forrásokat kellene európai szinten megoldani - emelte ki a szakértő.