Kaczynski: a Brexit az európai válság tünete

Jogos a kérdés, hogy az Európai Unió (EU) elhagyásáról döntő brit népszavazás eredménye "kivétel vagy egy tünet-e?" - mondta a Jog és Igazságosság párt elnöke, majd a több nyugat-európai országban jelentkező EU-ellenes mozgalmakra utalva úgy fogalmazott: "a Brexit egy szélesebb jelenség része, amelyet az európai tudat válságának lehet nevezni".

A politikus az uniót ért válságokat sorolva kitért a 2008-as - hatásaiban máig érezhető - gazdasági válságra, az euróövezeti válságra, valamint az Európa északi és déli része között fennálló feszültségekre. Rámutatott az EU-nak a migrációs válsággal szembeni "tanácstalanságára".

Kaczynski szerint az EU-t érő válságokkal szemben "az egyetlen alternatíva a változtatás". A kontinensen az európai alapértékeket felújító "ideológiai ellenforradalmat" sürgette. A kulturális ellenforradalom "arra fog bennünket emlékeztetni, hogy Európa gazdagsága az európai nemzetek kulturális gazdagságában rejlik" - mondta.

A PiS elnöke kiállt az EU-n belüli intézményi változások, az uniós döntéshozatali folyamatok megreformálása mellett is, és szükségesnek nevezte ezekben a nemzetállamok szerepének megerősítését. Lengyelország ezeket a változásokat - átgondolt célokkal és eszközökkel - kezdeményezni szeretné - szögezte le a lengyel politikus.

A beszélgetés gazdasági témákról szóló részében Kaczynski aláhúzta: a globalizáció ellenére a világban továbbra is a nemzeti gazdaságok versenyeznek egymással.

A lengyel gazdaság fő mozgatóerejének a PiS elnöke a lengyelek vállalkozói képességét nevezte. Mint mondta, a 90-es évek fellendülése után jelenleg "a kapitalizmus második hullámára" van szükség. Ezt Kaczynski szerint az államnak is részben ösztönöznie kellene, többek között "a tőke repolonizációja" révén.

Orbán: fontos cél a nemzeti befolyás a gazdasági kulcságazatokban

Sosem szabad elveszíteni az öntudatot a nemzetgazdaság működtetésekor, fontos cél a nemzeti befolyás a kulcságazatokban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a lengyelországi Krynicában rendezett gazdasági fórum egy panelbeszélgetésén, kedden.

Orbán Viktor a lengyel kormánypárt elnöke, Jaroslaw Kaczynski részvételével tartott rendezvényen a gazdasági patriotizmusról beszélve kiemelte: a nemzetközi tőke képviselői azzal érvelnek, hogy a pénznek nincs szaga, ami igaz, "de a gazdájának van". A kormányfő arról is beszélt, hogy minél erősebbek a hagyományos identitások, annál sikeresebbek leszünk az előttünk álló években. Emlékeztetett arra, hogy amikor a pénzügyi válság kitört, a magyar bankrendszer szinte teljes egészében külföldi kézen volt, és nem is egyetlen kézben. Korábban azt tanították, hogy ez jó, és bár ebben sok igazság van, amikor beütött a válság, ezek a bankok először Magyarországon szüntették meg a hitelezést - idézte fel. Hozzátette: kiderült, hogy mégis számít, ki a pénz tulajdonosa.   

A miniszterelnök kijelentette: négy területen kell eljutni oda, hogy a nemzeti tőke minél jelentősebb legyen, a média, a bankszektor, az energiaszektor és a kiskereskedelem területén, és az utóbbit leszámítva rendben van a helyzet.   

Orbán Viktor a Brexitről szólva kifejtette: a britek azt mondták, hogy nem jó, ami az unióban történik, ezért elhagyják. El kell gondolkodni, szerintünk mi nem jó az unióban - vélte. Úgy látja, az európai döntéshozók, a holdudvaruk és vezető médiaszemélyiségek elhitették magukkal, hogy az emberiség helyes és kívánatos fejlődési iránya Európában a hagyományos identitások megszűnése, mert ezeknek lejárt a koruk, és a korábbi idejétmúlt identitások helyett új identitás kell: az európai, amelyben feloldódnak, jelentőségüket vesztik a korábbi identitások. A britek nemet mondtak, ők britek akartak maradni - magyarázta.   

A kormányfő szerint most nagy pillanathoz értünk, mert mi azt gondoljuk, hogy a nemzeti és hitbeli identitásoknak szerepük van, és nincs európai identitás, amely a helyébe léphetne ezeknek, legfeljebb ezeken kívül, de nem helyettük jelenhet meg. Minél erősebbek a hagyományos identitások, annál sikeresebbek leszünk az előttünk álló években - mondta. Hozzáfűzte: ezért most azt kell mondani, hogy a nemzet, a kereszténység érték, és az identitás fontos, ápolni, védeni kell.   

Orbán Viktor rámutatott, hogy a migrációs válság is ezt az érvelést erősíti, hiszen akik idejönnek, azoknak az identitása erősebb, mint az európai embereké általában, ezért egyre növekvő szigeteket képeznek a társadalomban. Hangsúlyozta: Közép-Európa ma sikeres, van identitása, így az európai szellemi visszaalakítás elindítható innen, hogy végül egész Európa sikeres, versenyképes legyen. Viszont Magyarország csak tízmilliós ország, ezért próbálja most megnyerni Lengyelországot és a V4-et, hogy együtt próbálják meg elindítani ezt a folyamatot - mutatott rá.   

A miniszterelnök hangoztatta: Közép-Európában az érdekeink nem mindig esnek egybe, de az európai politikában szinte példa nélkül álló bizalmi viszony létezik itt, ami különleges érték. A V4 alkalmas fórum, hogy innen "gondolatok induljanak európai kalandtúrára" - fogalmazott. Úgy vélte, helyes kezdeményezőként fellépnie Közép-Európának, de ehhez jó akcióterv és időrendi tábla kell, figyelembe véve az európai választások időpontját.   

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a nemzetközi sajtót méltánytalanság, aránytévesztés jellemzi, amikor azt írja, hogy Kaczynski szimpátiával figyeli, amit ő tesz Magyarországon. Bár talán látványosabb munkát végzett Magyarországon, nem Lengyelország követte Magyarországot, inkább fordítva van - vélekedett a kormányfő. Mint mondta, a nyolcvanas évek elejétől mindig azt figyelték, mit csinálnak a lengyelek, ki éppen a vezetőjük. A tisztelet, az elismerés és a megbecsülés inkább Kaczynski felé halad - közölte, hozzáfűzve: örül, hogy most nyilvánosan is leülnek, vállalva egymás elismerését.