Juncker-beszéd - Az EP-frakcióvezetők európai megoldást szorgalmaznak

A bajor politikus Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnöknek az EP plenáris ülésén az unió helyzetéről tartott beszédére reagált. Weber szerint a menekültproblémára európai megoldást kell találni. "Európának teljesítenie kell humanitárius kötelességét, segíteni azokat, akik az életüket védve menekülnek. Kereszténydemokrataként hangsúlyozni kívánom, hogy Európa nem a keresztények jogait, hanem az emberi jogokat találta fel" - fogalmazott.

Gianni Pittella, a második legnagyobb létszámú EP-frakció, a szociáldemokrata képviselőcsoport vezetője azt mondta, hogy "az Európai Bizottság végre megszabadította Európát egyes nemzeti kormányok szégyenletes önzésétől". Pittella szerint az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény bátor intézkedéseket tett le az asztalra, és most a tagállamokon, illetve testületükön, a Tanácson a sor, hogy felelősségteljes magatartást tanúsítsanak.

"Olaszországban, Görögországban, Magyarországon, Németországban vagy Ausztriában az európai polgárok kifejezésre juttatták szolidaritásukat, és az európai vezetőknek tanulniuk kellene példájukból" - mondta. "Csak az ostobák hiszik azt, hogy a magasabb kerítés vagy az élesebb szögesdrót meg fogja oldani a válságot" - jegyezte meg. Az olasz politikus szerint vészhelyzeti mechanizmusra van szükség, kötelező erejű átköltöztetési rendszerrel megfelelő számú migráns számára.

Syed Kamall, a konzervatívok frakcióvezetője szerint különbséget kell tenni a migránsok két fő csoportja között: akik az életüket mentve menekülnek, azoknak menedéket kell adni, akik azonban nem az üldöztetés vagy az éhezés elől menekülnek, hanem - az emberi természetből fakadóan érthető módon - egyszerűen jobb életre vágynak, azok tekintetében világosan megfogalmazott szabályok szerint kell eljárni. "Európának nem új vasfüggönyre, hanem vasakaratra van szüksége, hogy összetartson" - fogalmazott a brit politikus.

Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője Európához méltatlannak nevezte, hogy az unió mindeddig csak a legszükségesebbnek vélt, lehető legkisebb lépésekkel reagált a menekültválság fejleményeire. Példaként hozta fel a tavaszi földközi-tengeri tömegkatasztrófát, majd a Calais-ban előállt helyzetet, illetve a menekültek budapesti összetorlódását, és emlékeztetett arra, hogy az EU úgy gondolta, egy-két kisebb intézkedéssel megoldja a problémát, Magyarország esetében például azzal, hogy "egy kicsit megnyitották a vasútvonalakat." A flamand politikus szerint "ez nem Európa válsága, hanem Európa hiányának a válsága", és a felelősség ezért elsősorban a tagállamok vezetőit terheli.

Kiemelt vitát tartott a menekültválságról az Európai Parlament

Kiemelt vitát tartott a migráció és a menekültek helyzetéről az Európai Parlament plenáris ülése szerdán Strasbourgban.

Az Európai Bizottság részéről Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke tudatta: sem a határok teljes lezárása, sem teljes megnyitásuk nem oldhatja meg a válságot. A holland politikus szerint mindkettő illúzió, amelyek helyett szolidaritásra és felelős intézkedésekre van szükség. A korábbi holland külügyminiszter kiemelte, hogy szolidárisnak kell lenni azokkal az országokkal, amelyek a menedékkérők jelentette legnagyobb terhet viselik, így Olaszországgal, Görögországgal és Magyarországgal is.   

Timmermans szerint a határok lezárásával és az emberek visszafordításával Európa erkölcsi és nemzetközi jogi kötelességét venné semmibe, mindenki beengedése viszont romba döntené az európai szociális piacgazdaság modelljét. A szolidaritás mellett a holland biztos szerint felelősséget kell vállalni a határok ellenőrzéséért, a menedékkérelmek gyors feldolgozásáért a menekültstátusra nem jogosultak kiszűrése érdekében, és a biztonságos országok közös listájának összeállításában. "Amit teszünk, Európa mint értékközösség sorsára lesz hatással" - hangsúlyozta Frans Timmermans.   

A néppárti frakció részéről Agustín Díaz de Mera Garcia Consuegra arról beszélt, hogy ki kell dolgozni valamilyen módszert a menekültek kötelező elosztására, hogy méltóan lehessen fogadni őket. Mint mondta: tiszteletben kell tartani a legelesettebbek emberi jogait, és meg kell szüntetni a menekültáradat okait, a hazájukban tapasztalható terrort.   

Gianni Pittella, a szociáldemokraták frakcióvezetője szerint a vita egy része abszurd. "Aki falakat és kerítéseket épít, és százezreket próbál feltartóztatni, az azt gondolja, hogy ez meg fogja oldani a migrációt?" - tette fel a kérdést a demokrata párti olasz politikus, aki szerint "ez egy vicc", propaganda, ami pusztán szavazatszerzésre szolgál. Pittella egyúttal úgy vélte, hogy Szíria és Líbia bukott állam, és stabilizálni kell őket. "Ezekből az országokból mi magunk is elmenekülnénk" - hangsúlyozta a frakcióvezető.   

A flamand Helga Stevens, az Európai Konzervatívok és Reformerek részéről amellett érvelt, hogy azokat, akik Törökországon át érkeznek oda kellene vissza küldeni, mert Törökország biztonságos, ha nem így lenne, nem lehetne uniós tagjelölt ország sem.   

A liberálisok vezérszónoka, a svéd Cecilia Wikström kijelentette: európai tisztességünk fekszik élettelenül Törökország partjain Aylan Kurdi holtteste mellett, azok a civilek pedig, akik a menedékkérőket segítik, az elmúlt héten több tartásról és emberségről tettek tanúbizonyságot, mint sok politikus az elmúlt évtizedben. A svéd képviselő szerint felül kell vizsgálni az uniós szabályokat és el kell fogadni a kötelező kvóták rendszerét.   

A radikális baloldali frakció felszólalója, Marina Albiol Guzman azok felelősségére mutatott rá, akik háborút indítottak Irakban, Líbiában és a szíriai konfliktusba is beavatkoznak. "Ez az Önök háborúinak következménye" - jelentette ki a politikus, hozzátéve, hogy a bombák szerinte nem oldanak meg semmit.   

A zöld frakcióból Judith Sargentini amellett foglalt állást, hogy a menekülteknek lehetőséget kell adni, hogy dolgozhassanak.   

Az euroszkeptikus frakcióból az olasz Ignazio Corrao arra az álláspontra helyezkedett, hogy történelmi jelentőségű exodus zajlik, és a folyamat még évekig meghatározó marad. Az 5 Csillag Mozgalom politikusa szerint a megoldás a tagállamok felelőssége volna, viszont ők saját képmutatásukkal vannak elfoglalva és valójában semmit nem tesznek a menedékkérőkért.   

A szélsőjobboldali frakcióból Harald Vilimsky amellett foglalt állást, hogy aki oltalmat és segítséget kér, az kapja meg. Az osztrák politikus szerint viszont a menekülők megsegítését az Arab-félszigeten kellene megoldani, az ottani országok bevonásával.   

A fideszes Gál Kinga arra mutatott rá, hogy a valóban rászorulók megsegítése érdekében az elsődleges feladat a határok védelme. A politikus szerint választ kell adni arra kérdésre, hogy érvényesek-e a schengeni övezet szabályai, mert ha igen, akkor nem lehet felróni Magyarországnak, hogy igyekszik betartani őket.   

Ujhelyi István úgy fogalmazott, hogy a világháború előtti politikai agresszivitást mutató politikusoktól jobban félti a gyermekeit, mint a szír gyerekektől. Az MSZP-s politikus elmondta,, hogy elvárja az állam- illetve kormányfőktől, hogy támogassák a közös megoldást. "Cselekvőképesebb Európa kell" - szögezte le Ujhelyi, bírálatot fogalmazva meg a magyar kormánnyal szemben, amellyel kapcsolatban megfogalmazása szerint kormányzati tehetetlenségről, uszításról, embertelenségről szóló hírek érkeztek.   

A Jobbik színeiben mandátumot szerző Morvai Krisztina felszólította a teremben tartózkodó Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért felelős uniós biztost, hogy válaszolja meg: betartsa-e Magyarország a kötelező uniós szabályokat. "Nézzen a 10-15 millió magyar és 500 millió európai szemébe, és mondja meg, meg kell-e védenünk, megvédhetjük-e Európa határait" - hangoztatta Morvai.   

A PM-s Jávor Benedek írásban szólt hozzá a vitához. Irodája tájékoztatása szerint elfogadhatatlannak tartja, hogy egyes kormányok tehetetlenek vagy ellenségesek, és nem akarnak részt venni a közös európai megoldásban. Jávor szerint közös európai menekültpolitikára és átfogó integrációs rendszerre és gyors, emberséges cselekvésre van szükség.

Mogherini: identitásunk és hitelességünk is kockán forog

A menekültválság miatt az európaiak identitása és hitelessége egyaránt kockán forog - közölte Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi főképviselője szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén a migráció és a menekültek helyzetéről tartott vitában.

Mogherini szerint meghatározó pillanat a mostani, amely "próbára teszi, hogy valóban európaiak és valóban unió vagyunk-e". A politikus szerint az EU aligha szónokolhat a világnak az emberi jogokról, ha a menekülteket nem a lehető legszívélyesebben fogadja. A korábbi olasz külügyminiszter szerint a problémának sem csak külső, sem csak belső megoldása nem lehetséges, a kettőnek ki kell egészítenie egymást.