Juncker 160 ezer menekült kötelező átvételét javasolja

Juncker az Európai Parlament plenáris ülésén tartott évértékelő beszédet, és áttekintette az unió helyzetét.   

Nincs jó állapotban az Európai Unió, mert kevés benne az "Európa" és kevés benne az "unió" - mondta. Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény vezetője szerint - miként azt a helyzetelemzés írásba foglalt prioritási pontjai közt kiemelte - Európának nagyobb védelmet kell biztosítania a menekülteknek, ugyanakkor meg kell erősítenie határainak őrzését.   

Beszédében Juncker emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság már májusban javasolta Olaszország és Görögország tehermentesítését 40 ezer fővel. Ezt 120 ezerrel megnövelve most azt indítványozta, hogy az uniós belügyminiszterek jövő hétfői rendkívüli ülésén döntsenek 160 ezer menekült kötelező jellegű átvételéről, és az e tekintetben kedvezményezett országok köre bővüljön ki Magyarországgal.   

Indoklásként megállapította: eddig minden politikus elhanyagolta a balkáni menekültútvonalat. Beszámolva a földközi-tengeri menekültáradat megfékezésének eredményeiről, arról, hogy az uniós tengeri művelet eredményeket mutathat fel az útvonal stabilizálásában, leszögezte: ehhez hasonlóan stabilizálni kell a balkáni útvonalat is. Ezzel kapcsolatban tett említést arról, hogy Magyarországot sem szabad magára hagyni.   

Magyarországtól 54 ezer menekültet venne át a többi uniós tagállam a Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök által szerdán ismertetett javaslatcsomag értelmében.

Az áthelyezés kötelező elosztási kulcs alapján történne, amely objektív és számszerűsíthető kritériumokon alapulna. E kvótarendszer kialakításakor 40 százalékos súllyal vennék tekintetbe a tagállam lakosságát, szintén 40 százalékkal a GDP-jét, 10 százalékkal azt, hogy 2010 és 2014 között a tagállam egymillió lakosra vetítve hány embernek adott menedéket, valamint szintén 10 százalékos súllyal a munkanélküliségi rátát.

Az említett 120 ezer menekült közül Ausztria 3640-et, Belgium 4564-et, Bulgária 1600-at, Ciprus 274-et, Csehország 2978-at, Észtország 373-at, Finnország 2398-at, Franciaország 24 031-et, Hollandia 7214-et, Horvátország 1064-et, Lengyelország 9287-et, Lettország 526-ot, Litvánia 780-at, Luxemburg 440-et, Málta 133-at, Németország 31 443-at, Portugália 3074-et, Románia 4646-ot, Szlovákia 1502-t, Szlovénia 631-et, Spanyolország 14 931-et, Svédország pedig 4469-et venne át.

A Magyarországtól áttelepítendő 54 ezer menekült közül 1638 Ausztriába, 2054 Belgiumba, 720 Bulgáriába, 479 Horvátországba, 123 Ciprusra, 1340 Csehországba, 168 Észtországba, 1079 Finnországba, 10 814 Franciaországba, 14 149 Németországba, 237 Lettországba, 351 Litvániába, 198 Luxemburgba, 60 Máltára, 3246 Hollandiába, 4179 Lengyelországba, 1383 Portugáliába, 2091 Romániába, 676 Szlovákiába, 284 Szlovéniába, 6719 Spanyolországba, 2011 pedig Svédországba kerülne.

A Balkánról szólva Juncker hangsúlyozta, hogy az EU-tagságra pályázó országoknak meg kell őrizniük "biztonságos eredetország" jellegüket. Indítványozta, hogy az uniós tagállamok állapodjanak meg abban, mely országokat tekintik biztonságosnak, és az onnan érkezők esetében az a kiinduló feltételezés, hogy biztonságban vannak hazájukban. Ezen országok polgárait sem lehet azonban megfosztani azon joguktól, hogy menedéket kérjenek - tette hozzá. A bizottsági elnök azt is leszögezte, hogy az uniós tagjelöltek - vagyis több balkáni ország, valamint Törökország -, továbbá a többi, szintén uniós tagságra törekvő balkáni ország köteles fenntartani a jogállami viszonyokat, ellenkező esetben elveszti a lehetőségét az uniós tagság elnyerésére.

A menekültválság belátható időn belül nem fog megoldódni - jelentette ki Jean-Claude Juncker. A menekülteket - mondta - nem állítják meg a határok, a falak és a kerítések. Szerinte azok, akik az Iszlám Állam szélsőséges fegyveres szervezet elől menekülnek, azok minden áron el akarnak jutni a szabadságba, és Európának magába kell néznie, ha nem fogadja be őket.   

Az EU-országoknak - mondta az Európai Bizottság elnöke - nem szabad vallás szerinti megkülönböztetést tenniük a menekültek között. "Nincs vallás, nincs hit, nincs filozófia, amikor menekültekről van szó" - fogalmazott.

Juncker kilátásba helyezte, hogy a jövő év elején - a menekültválság hosszú távon fenntartható kezelése érdekében - a bizottság állandó jellegű menekültbefogadási mechanizmusra tesz indítványt. Úgy vélekedett, hogy biztosítani kell a menekültek munkavállalási jogát, valamint határozottan leszögezte, hogy meg kell őrizni az útlevél-ellenőrzéstől mentes utazást lehetővé tevő schengeni övezet vívmányát.   

Az unió helyzetéről szóló, számos más témakört érintő beszédnek az éghajlatváltozással kapcsolatos részében Juncker kitért arra is: most ugyan a háborúk elől menekülnek tömegével Európába, ám éveken belül megjelenhetnek a "klímamenekültek" is - azok, akik az elviselhetetlenné váló éghajlati viszonyok elől keresnek menedéket. Ezért - hangsúlyozta - azonnal cselekedni kell, a klímavédelem terén nincs vesztegetni való idő.   

A bizottsági elnök - még a mostani menekültválságról szólva - indítványozta, hogy hozzanak létre 1,8 milliárd eurós pénzügyi alapot annak támogatására, hogy Afrika jobban tudjon megküzdeni nehézségeivel, és ezzel is csökkenjen az onnan távozó menekültáradat.

Merkel: a menekülteknek be kell illeszkedniük, a védelemre nem szorulóknak távozniuk kell

Kiemelkedő fontosságúnak nevezte a menekültek beilleszkedését a német kancellár szerdán Berlinben a törvényhozás alsóházában (Bundestag) elmondott beszédében, és ismét megerősítette, hogy a védelemre nem szoruló menedékkérőknek távozniuk kell.

Angela Merkel a menekültválság kezelésének legfontosabb vetületeit hat pontban foglalta össze.   

Elsőként a menekültként elismert, hosszabb távon Németországban maradó emberek minél gyorsabb integrációját emelte ki. A fontossági rangsor második eleme, hogy a nem háború vagy üldöztetés elől menekülő emberek nem maradhatnak az országban.   

A harmadik az, hogy a menekültek nem utasíthatják el a német társadalom szabályait, nem tagadhatják meg az integrációt és nem alkothatnak "párhuzamos társadalmakat". Kiemelte még az idegenellenesség elutasítását, a közös európai fellépés fontosságát. Angela Merkel a geopolitikai összefüggésekre utalva kijelentette: "komoly belpolitikai következményei lehetnek, ha valamit nem végzünk el a külpolitikában".