2016. május 24., 15:26

Jókai Tibor: a teljes szervezettségű alapiskolákra vonatkozó kvótákat is törölni kell!

POZSONY. A regionális oktatásügyben idén átültetendő feladatokról és törvénymódosításokról május 19-én Pozsonyban tanácskoztak az oktatási minisztérium, illetve a szakmai szervezetek és civil kezdeményezések képviselői. A kormányprogram a találkozón vázolt, csak nemzetiségi iskolákra vonatkozó téziseiről, valamint a bezárással fenyegetett, alacsony tanulói létszámú, teljes szervezettségű iskolák sorsáról Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke nyilatkozott portálunknak.
201605241516030.00001a_diak.jpg

Ahogy arról már korábban beszámoltunk: a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét (SZMPSZ) Morvay Katalin és Fodor Attila képviselte a múlt heti, csütörtöki kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Peter Plavèan oktatási miniszter is jelen volt. Morvay Katalin akkor a Hírek.sk-nak elmondta, hogy a kormányprogram 37 oktatási tézise a szlovák iskolák mellett a hazai magyar tannyelvű oktatási intézményeket is érinti, további 6 feladat pedig, amelyeket Peter Krajòák oktatási államtitkár ismertetett, csak a nemzetiségi iskolákra vonatkozik.

Az 1. tézis kapcsán megtudtuk, hogy kikerülnek a vonatkozó törvényből a kisiskolák működését ellehetetlenítő diáklétszámok, kvóták, azaz nem szűnnek meg ezek az intézmények. Ezzel a pozitívumnak tekinthető lépéssel a tárca nemcsak magyar tannyelvű iskolákat ment meg, hanem a szlovák kisiskolákat is.

„Az SZMPSZ azt javasolja, hogy ne csak az úngynevezett kisiskolákra, hanem a teljes szervezettségű iskolákra vonatkozó kvótákat is ki kellene venni  a vonatkozó törvényből. Nos, 1-4. évfolyammal működő hazai magyar tannyelvű kisiskolából 116 van, és a kvóták megszüntetése 29 intézményt érintene, amelyek ekképp megmaradhatnának. Több van azonban az alacsony tanulói létszámú, teljes szervezettségű iskolánkból, amelyek esetében ez 52 intézmény alsó tagozatát érinti. Azok ugyanis nem rendelkeznek a módosított közoktatási törvény által előírt létszámokkal (az I. évfolyamban legalább 11, a II-IV. évfolyamban pedig legalább 13 tanuló legyen), vagyis legalább 50 diákkal. A hazai teljes szervezettségű magyar tannyelvű 142 alapiskola felső tagozata közül pedig 62, tehát majdnem a fele nem teljesíti a megszabott feltételt. Az utóbbiaknak 5-ször 15, azaz 75 tanulóval kell rendelkezniük. Mindenképpen az lenne jó, ha kivennék a közoktatási törvényből a kötelező létszámokat, ahogy az korábban is volt“ – mondta Jókai Tibor az SZMPSZ adatat ismertetve.

Már több iskolafenntartó önkormányzat jelezte, hogy szeptember 1-től be akar záratni alapiskolákat. „Véleményem szerint ezt nem csak a kvóták indokolják, hanem a negatív demográfiai mutatók is: egyszerűen elfogytak az ottani gyerekek. A felvidéki magyarságnak tudatosítania kell, hogy mivel egyre kevesebb gyermek születik, ráadásul a magyar ajkú kicsik egy részét szlovák iskolákba íratják be, ezáltal ijesztő mértékben csökken több fenntarthatatlanná vált magyar iskolánk diáksága“ – figyelmeztetett a veszélyre az elnök.

Ez a helyzet, a megszabott látszámokra vonatkozó sorsdöntő törvény nem kis mértékben érinti gimnázumainkat és szakközépiskoláinkat is.

„Gimnáziumi osztályok szeptember 1-től 17 diákkal nyithatók, azokra nem vonatkoznak kivételek. A törvénymódosítás során azt is meghatározták, hogy ha például évközben csökken a diáklétszám, akkor az érintett osztályt nem lehet megszüntetni, de a következő tanévtől biztosítani kell a 17-es létszámot. A szakközépiskolák igazgatói azért kérhetnek kivételt, mert bizonyos szakok csak kis létszámmal működtethetők“ – magyarázta Jókai Tibor.

A kerekasztal-ülésen elhangzott további feladat a szlovák nyelv és irodalom magyar tannyelvű iskolákban történő tanításával foglalkozott. A nyelv hatékonyabb elsajátítása érdekében állítólag változik majd az oktatás módszertana. A hatékonyság növelése érdekében azonban fontos lenne az osztályok kisebb csoportokra történő osztása, ami elsősorban pénzkérdés...

„Az SZMPSZ berkeiben már egy évtizeddel ezelőtt is nagy figyelmet fordítottunk erre a problémára. Létrehoztunk egy szlovák nyelvi szakcsoportot, amely tagjai a felső tagozat részére megalkották a kommunikációra épülő, államilag is elismert tankönyv- és munkafüzet-családot. Egyes évfolyamokban azonban évek óta problémát jelent az, hogy míg a tankönyvet kinyomtatja az állam, de a hozzátartozó munkafüzetet nem. Emiatt az iskolákat úgy segítjük, hogy az SZMPSZ megelőlegezi a nyomdaköltséget, majd aktivistáink a megrendelések alapján szeptemberben kiküldik a munkafüzeteket az érintett intézményekbe. Az illetékes pedagógusok azt állítják, hogy végre olyan tankönyv és munkafüzet került a kezükbe, amelyekből megfelelőképpen tanítható az államnyelv. Ezért is érthetetlen, hogy a minisztérium által is jóváhagyott, hatékonyan csak együtt használható tankönyv és munkafüzet közül az utóbbit miért nem hajlandók kinyomtatni“ – mutatott rá a máig megoldatlan gondra az SZMPSZ elnöke.

A Krajòák államtitkár által ismertetett egyik tézis kapcsán elhangzott, hogy az oktatási tárca keretében tervezik a nemzetiségi főosztály vagy osztály létrehozását, annak konkrét időpontjáról állítólag a következő hetekben döntenek.

„Mi üdvözöljük a tárcán belüli nemzetiségi főosztály létrehozásának tervét. Bízunk abban, hogy ezen az osztályon majd olyan szakemberek dolgoznak, akik közvetlenül ismerik a hazai magyar tannyelvű iskolák és óvodák helyzetét, azaz gondjainkat gyorsan megértik, és törvényi keretek között azokat orvosolni is akarják. Sajnos, a tárcánál már 2002 óta nincs olyan szakember, aki alaposan átlátja magyar oktatási intézményeink helyzetét, és valódi közvetítő szerepét tölthetné be az illetékes politikusok, szakemberek, iskolák, óvodák és háttérintézmények között. A XXI. század multikulturális Európájában, így Szlovákiában is az őshonos kisebbséget és oktatási intézményeit végre megilletné a kellő figyelem és támogatás“ – fogalmazta meg véleményét Jókai Tibor. 

Egy további feladat szerint az alapiskolák felső tagozatai részére ki kell majd dolgozni egy olyan tananyagot, amely majd a nemzetiségek történelmével, kultúrájával foglalkozik. Gyakorlatilag azzal meg akarják ismertetni a szlovák iskolákban tanuló gyerekeket is, ezáltal megfékezve a nacionalizmus és extrémizmus burjánzását. Akárcsak az a tézis, amely szerint az iskolákban olyan projektek megvalósítását kell támogatni, amelyek arra irányulnak, hogy a többségi nemzet és a kisebbségek képviselői jobban megismerjék, elfogadják egymást.

„Amikor röviddel a beiktatása után Krajòák államtitkár úrnál jártunk, akkor azt ígérte, hogy a regionális nevelést tantárgyként be szeretnék vezetni. Már akkor javasoltuk, hogy törvényi keretek között meg kellene határozni azt, hogy az adott kisebbségek történelmét is tanítani kelljen. Örülnénk annak, ha ezt a tantárgyat bevezetnék, ami valóban a hazai szlovákság és a nemzeti kisebbségek egymás felé történő közeledését szolgálhatná. A többségi nemzethez tartozóknak tudatosítaniuk kell azt, hogy a Szlovákiában élő magyarság őshonos kisebbségnek számít, s ezt végre a közoktatási törvényben is valamiképp definiálni kellene “ – mondta el Jókai.

Mivel portálunktól többen is érdeklődtek afelől: a magyar nyelv és irodalom alsó tagozatos óradotációjának a problémájáról (9 nem egyenlő 5-tel) szó esett-e a kerekasztal-ülésen, az SZMPSZ első embere most pontosította, illetve helyretette az e témával kapcsolatos félreértést: „Míg az említett feladatok a közoktatási törvényhez tartoznak, addig a „9 nem egyenlő 5-tel“ probléma miniszteri rendelettel szabályozandó, tehát azt más körökben kell megvitatni. Arra egyelőre nem került sor“.

Végül Jókai Tibor szólt arról is, hogy múlt pénteken az SZMPSZ képviselői egyeztettek a kormánypárti Most-Híd oktatáspolitikusaival, akiknek szintén javasolták az említett diáklétszám-kvóták megszüntetését. Remélik, hogy a vegyespárti szakpolitikusok e téren sikerrel járnak, mert szerinte a hazai magyar tannyelvű iskolák számára ez lehet az egyedüli járható út.   

Megosztás