Jogtalannak nevezte a Beneš-dekrétumokat Norbert Hofer
Norbert Hofer a találkozó után újságíróknak azt nyilatkozta, arról beszéltek, hogyan lehetne erősebben hallatni a jövőben Közép-Európa hangját az Európai Unión belül, mert "közös a történelmünk, és hasonló módon látjuk a dolgokat. [...] uniót akarunk kialakítani az unióban."
Jirí Ovèáèek, cseh elnöki szóvivő a vitatott témákkal kapcsolatban elmondta: Miloš Zeman a beszélgetés során kifejtette, hogy a hivatalos cseh álláspont mindkét kérdésben változatlan. Csehország elutasítja a Beneš-dekrétumok ügyének újranyitását, s kitart amellett, hogy az atomenergiát fejleszteni fogja.
Miután a felvidéki magyarok kitelepítését a háborúban győztes nagyhatalmak nem hagyták jóvá, a korabeli csehszlovák hatalom szlovák-magyar lakosságcserével, magyarok Csehországba telepítésével és reszlovakizációval igyekezett felmorzsolni a magyar kisebbséget.
"A Beneš-dekrétumok természetesen jogtalanságot jelentenek" – mondta Hofer abban az interjúban, amelyet a Kleine Zeitung közölt a prágai látogatás előtt.
A prágai sajtó szerint a 2013-as elnökválasztási kampányt jórészt az döntötte el, hogy Miloš Zeman kiállt a Beneš-dekrétumok mellett, míg ellenfele Karel Schwarzenberg bírálta azokat. Zeman elutasítja, hogy a dekrétumokban jelen lenne a kollektív bűnösség elve, és támogatja fenntartásukat a cseh jogrendben. Ezzel ellentétben Schwarzenberg törölné őket a cseh jogrendből.
"Nem tagadom, hogy Hofer úrnak szurkoltam, mert nem szeretem a zöld pártokat" – nyilatkozott a cseh államfő korábban az Impuls prágai kereskedelmi rádióban.
