Javultak az EU gazdasági kilátásai, de vannak kockázatok
Az Európai Bizottság (EB) téli gazdasági előrejelzése szerint az idén először történhet meg 2007 óta, hogy minden uniós tagállamban gazdasági növekedés lesz: 2015-ben mérsékelt növekedés várható az Európai Unióban (EU) és az eurózónában is, amely tovább gyorsulhat 2016-ban, ám a külső kockázatok miatt sok a bizonytalanság, ezért nehéz pontos előrejelzést adni.
2015-ben 1,7 százalékos GDP-növekedés lehet az EU-ban és 1,3 százalékos az eurózónában, jövőre 2,1 százalékra, illetve 1,9 százalékra gyorsulhat a bővülés üteme a csütörtökön nyilvánosságra hozott prognózis szerint.
A növekedés motorja az erősebb belföldi és külföldi kereslet, a gazdaságot támogató laza monetáris politika és a semleges, azaz komoly megszorításokat kerülő fiskális politika lehet. Az EB előző, őszi előrejelzése óta több kedvező változás is volt: a kőolaj nemzetközi ára csökkent, az euró árfolyama jelentősen gyengült más nemzetközi devizákhoz képest, és az EB új gazdaságélénkítési programot dolgozott ki.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős tagja szerint jobb a helyzet, mint ősszel, de még sokat kell dolgozni, hogy a több millió állástalan európai állampolgár munkához juthasson. Bár minden uniós tagországban növekedés várható, a konkrét számokban jelentős eltérések vannak országonként. Az olaj árának csökkenése, az euró árfolyamának változása mindenhol másképp hat, a laza monetáris politika ott többet segít, ahol eddig komolyabb gondok voltak a pénzügyi piacokon.
"Összességében mérsékelt gazdasági növekedés van. A nagyobb gazdaságú tagországok közül Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Lengyelországban lehet dinamikus növekedésről beszélni" - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Pierre Moscovici.
2015-ben 1,5 százalékos német, 2,3 százalékos spanyol, 1 százalékos francia, 0,6 százalékos olasz, 2,6 százalékos angol, 3,2 százalékos lengyel, 2,7 százalékos román, 2,5 százalékos cseh és 2,4 százalékos magyar gazdasági növekedésre lehet számítani.
Az EB jelentése szerint az elmúlt hónapokban folytatódott az infláció csökkenése, decemberben több tagállamban is negatív infláció volt az energiaárak mérséklődése miatt. Az infláció 2015-ben alacsony maradhat, az év második felében, majd 2016-ban növekedhet. Az EU-s infláció 2015-ben 0,2 százalékos, 2016-ban 1,4 százalékos lehet.
Pierre Moscovici szerint a munkanélküliségi arány még mindig a 2008-as gazdasági válság előtti szint fölött van, "néhány országban drámai a helyzet", a munkanélküliség nem csak ciklikus, hanem strukturális okok miatt is magas. A gazdasági növekedéssel azonban javul a munkaerőpiacok helyzete is, a téli előrejelzés szerint idén 9,8 százalékra csökkenhet a munkanélküliek aránya az EU-ban és 11,2 százalékra az eurózónában.
Az Európai Bizottság megítélése szerint a fiskális helyzet az EU-ban jelenleg semleges, nincs jelentős fiskális gazdaságélénkítés, de megszorítás se. Az EU-ban az összesített GDP-arányos költségvetési hiány idén 2,6 százalékos lehet, jövőre 2,2 százalékra csökkenhet. A GDP-arányos államadósság 88,4 százalékkal 2014-ben érte el a csúcspontját.
Az EB felhívta rá a figyelmet, hogy számos bizonytalanságot okozó hatás van. A geopolitikai kockázatok, a befejezetlen strukturális reformok, a pénzügyi piacokon tapasztalt aggodalom és a tartósan alacsony infláció lassíthatja a gazdasági növekedést, de a vártnál alacsonyabb energiaárak akár gyorsíthatják is.
Lassabb magyar gazdasági növekedésre, kisebb költségvetési hiányra számít az EB
Az Európai Bizottság (EB) úgynevezett "téli gazdasági előrejelzése" szerint 2015-ben és 2016-ban is a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedésre számít Magyarországon, egyúttal a testület csökkentette az idei költségvetési hiányra vonatkozó prognózisát is.
A brüsszeli testület legújabb, csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzésében az idén 2,4 százalékos, jövőre 1,9 százalékos magyar GDP-növekedést vár. Előző, 2014-es őszi előrejelzésében még 2,5 százalék bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra. A költségvetési hiány idei mértékét szintén lefelé módosította a bizottság: a korábban várt 2,8 százalék helyett 2,7 százalék deficittel számol, míg jövőre mindkét előrejelzésben 2,5 százalék GDP-arányos hiány szerepel.
Az EB téli előrejelzése szerint 2014 első három negyedévében éves szinten 3,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, a nagyobb belföldi kereslet és több egyszeri hatás, például az Európai Uniótól kapott támogatások, vagy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja miatt. 2014 második felében azonban lassulni kezdett a növekedés, így 2014-ben várhatóan 3,3 százalékkal nőtt a GDP.
A gazdasági növekedés lassulása valószínűleg a következő években is folytatódik, éppen azért, mert korábban nagy szerepe volt benne az egyszeri hatásoknak. A belföldi kereslet maradhat a gazdasági növekedés motorja, de a beruházásokról a fogyasztásra helyeződik át a hangsúly, mert a devizahiteles szabályok megváltozása miatt nő a háztartások reáljövedelme. Az EB előrejelzése szerint 2015-ben 2,8 százalékkal nőhet a lakossági fogyasztás, 2016-ben 1,9 százalékkal.
A bizottság szerint elképzelhető, hogy 2015-ben nem csökken az elnyert EU-s támogatások összege, de mivel új uniós költségvetési ciklus kezdődött, ezért az már szinte elképzelhetetlen, hogy 2016-ban se legyen csökkenés. Ez a változás valószínűleg a befektetési tevékenységre is kihat. A bruttó beruházások összege idén 3,1 százalékkal emelkedik, de 2016-ban 1 százalékkal csökken.
Az export növekedése 2015-ban lassulhat, mert kisebb lesz a kereslet Magyarország nagy kereskedelmi partnereinél, de 2016-ben újra erősebb növekedés várható. Az import helyzetét stabilnak látja az EB a lakossági fogyasztás miatt. A magyar folyó fizetési mérleg GDP-arányos többlete 2015-ben és 2016-ban is 4 százalék felett lesz. 2015-ben 6 százalékkal nőhet az export, 6,1 százalékkal az import és 4,1 százalék lehet a folyó fizetési mérleg többlete. 2016-ban 6,7 százalékos exportnövekedés, 6,1 százalékos importnövekedés és 4,9 százalékos folyó fizetési többlet várható.
A munkanélküliségi arány 2014-ben kicsivel 7,5 százalék fölött lehet. A munkahelyek száma 2014-ben bővült a gazdasági növekedés miatt, a magánszektorban is több új munkahely jött létre, de a közfoglalkoztatási program is segítette a növekedést. A munkanélküliek száma tovább csökkenhet, de a munkabérek csak mérsékelten emelkedhetnek a 2015-ben alacsonyabb infláció miatt. A prognózis szerint a munkanélküliségi ráta 2014-ben 7,7 százalék, 2015-ben 7,4 százalék, 2016-ban 6,6 százalék lehet.
Az uniós módszertan szerinti harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 0 százalékos változást mutatott 2014-ben, 2015-ben pedig 0,8 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak. Õsszel még ennél jóval nagyobb infláció volt várható, de azóta a kőolaj nemzetközi árának csökkenése változtatott a helyzeten. 2016-ben a fogyasztói árak már 2,8 százalékkal nőhetnek, részben az olajár növekedés, részben a forint árfolyamának gyengülése miatt. A GDP-arányos bruttó államadósság 2014-ben 77,7 százalékon, 2015-ben 77,2 százalékon, 2016-ban 76,1 százalékon állhat. A strukturális költségvetési deficit csak mérsékelten csökkenhet, az EB számításai szerint 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,6 százalékos lesz a strukturális hiány, 2016-ban 2,4 százalékos.
A növekedés motorja az erősebb belföldi és külföldi kereslet, a gazdaságot támogató laza monetáris politika és a semleges, azaz komoly megszorításokat kerülő fiskális politika lehet. Az EB előző, őszi előrejelzése óta több kedvező változás is volt: a kőolaj nemzetközi ára csökkent, az euró árfolyama jelentősen gyengült más nemzetközi devizákhoz képest, és az EB új gazdaságélénkítési programot dolgozott ki.
Pierre Moscovici, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekért felelős tagja szerint jobb a helyzet, mint ősszel, de még sokat kell dolgozni, hogy a több millió állástalan európai állampolgár munkához juthasson. Bár minden uniós tagországban növekedés várható, a konkrét számokban jelentős eltérések vannak országonként. Az olaj árának csökkenése, az euró árfolyamának változása mindenhol másképp hat, a laza monetáris politika ott többet segít, ahol eddig komolyabb gondok voltak a pénzügyi piacokon.
"Összességében mérsékelt gazdasági növekedés van. A nagyobb gazdaságú tagországok közül Nagy-Britanniában, Spanyolországban és Lengyelországban lehet dinamikus növekedésről beszélni" - mondta csütörtöki sajtótájékoztatóján Pierre Moscovici.
2015-ben 1,5 százalékos német, 2,3 százalékos spanyol, 1 százalékos francia, 0,6 százalékos olasz, 2,6 százalékos angol, 3,2 százalékos lengyel, 2,7 százalékos román, 2,5 százalékos cseh és 2,4 százalékos magyar gazdasági növekedésre lehet számítani.
Az EB jelentése szerint az elmúlt hónapokban folytatódott az infláció csökkenése, decemberben több tagállamban is negatív infláció volt az energiaárak mérséklődése miatt. Az infláció 2015-ben alacsony maradhat, az év második felében, majd 2016-ban növekedhet. Az EU-s infláció 2015-ben 0,2 százalékos, 2016-ban 1,4 százalékos lehet.
Pierre Moscovici szerint a munkanélküliségi arány még mindig a 2008-as gazdasági válság előtti szint fölött van, "néhány országban drámai a helyzet", a munkanélküliség nem csak ciklikus, hanem strukturális okok miatt is magas. A gazdasági növekedéssel azonban javul a munkaerőpiacok helyzete is, a téli előrejelzés szerint idén 9,8 százalékra csökkenhet a munkanélküliek aránya az EU-ban és 11,2 százalékra az eurózónában.
Az Európai Bizottság megítélése szerint a fiskális helyzet az EU-ban jelenleg semleges, nincs jelentős fiskális gazdaságélénkítés, de megszorítás se. Az EU-ban az összesített GDP-arányos költségvetési hiány idén 2,6 százalékos lehet, jövőre 2,2 százalékra csökkenhet. A GDP-arányos államadósság 88,4 százalékkal 2014-ben érte el a csúcspontját.
Az EB felhívta rá a figyelmet, hogy számos bizonytalanságot okozó hatás van. A geopolitikai kockázatok, a befejezetlen strukturális reformok, a pénzügyi piacokon tapasztalt aggodalom és a tartósan alacsony infláció lassíthatja a gazdasági növekedést, de a vártnál alacsonyabb energiaárak akár gyorsíthatják is.
Lassabb magyar gazdasági növekedésre, kisebb költségvetési hiányra számít az EB
Az Európai Bizottság (EB) úgynevezett "téli gazdasági előrejelzése" szerint 2015-ben és 2016-ban is a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedésre számít Magyarországon, egyúttal a testület csökkentette az idei költségvetési hiányra vonatkozó prognózisát is.
A brüsszeli testület legújabb, csütörtökön nyilvánosságra hozott előrejelzésében az idén 2,4 százalékos, jövőre 1,9 százalékos magyar GDP-növekedést vár. Előző, 2014-es őszi előrejelzésében még 2,5 százalék bővülést jelzett 2015-re és 2 százalékot 2016-ra. A költségvetési hiány idei mértékét szintén lefelé módosította a bizottság: a korábban várt 2,8 százalék helyett 2,7 százalék deficittel számol, míg jövőre mindkét előrejelzésben 2,5 százalék GDP-arányos hiány szerepel.
Az EB téli előrejelzése szerint 2014 első három negyedévében éves szinten 3,6 százalékkal nőtt a magyar GDP, a nagyobb belföldi kereslet és több egyszeri hatás, például az Európai Uniótól kapott támogatások, vagy a Magyar Nemzeti Bank növekedési hitelprogramja miatt. 2014 második felében azonban lassulni kezdett a növekedés, így 2014-ben várhatóan 3,3 százalékkal nőtt a GDP.
A gazdasági növekedés lassulása valószínűleg a következő években is folytatódik, éppen azért, mert korábban nagy szerepe volt benne az egyszeri hatásoknak. A belföldi kereslet maradhat a gazdasági növekedés motorja, de a beruházásokról a fogyasztásra helyeződik át a hangsúly, mert a devizahiteles szabályok megváltozása miatt nő a háztartások reáljövedelme. Az EB előrejelzése szerint 2015-ben 2,8 százalékkal nőhet a lakossági fogyasztás, 2016-ben 1,9 százalékkal.
A bizottság szerint elképzelhető, hogy 2015-ben nem csökken az elnyert EU-s támogatások összege, de mivel új uniós költségvetési ciklus kezdődött, ezért az már szinte elképzelhetetlen, hogy 2016-ban se legyen csökkenés. Ez a változás valószínűleg a befektetési tevékenységre is kihat. A bruttó beruházások összege idén 3,1 százalékkal emelkedik, de 2016-ban 1 százalékkal csökken.
Az export növekedése 2015-ban lassulhat, mert kisebb lesz a kereslet Magyarország nagy kereskedelmi partnereinél, de 2016-ben újra erősebb növekedés várható. Az import helyzetét stabilnak látja az EB a lakossági fogyasztás miatt. A magyar folyó fizetési mérleg GDP-arányos többlete 2015-ben és 2016-ban is 4 százalék felett lesz. 2015-ben 6 százalékkal nőhet az export, 6,1 százalékkal az import és 4,1 százalék lehet a folyó fizetési mérleg többlete. 2016-ban 6,7 százalékos exportnövekedés, 6,1 százalékos importnövekedés és 4,9 százalékos folyó fizetési többlet várható.
A munkanélküliségi arány 2014-ben kicsivel 7,5 százalék fölött lehet. A munkahelyek száma 2014-ben bővült a gazdasági növekedés miatt, a magánszektorban is több új munkahely jött létre, de a közfoglalkoztatási program is segítette a növekedést. A munkanélküliek száma tovább csökkenhet, de a munkabérek csak mérsékelten emelkedhetnek a 2015-ben alacsonyabb infláció miatt. A prognózis szerint a munkanélküliségi ráta 2014-ben 7,7 százalék, 2015-ben 7,4 százalék, 2016-ban 6,6 százalék lehet.
Az uniós módszertan szerinti harmonizált fogyasztói árindex (HICP) 0 százalékos változást mutatott 2014-ben, 2015-ben pedig 0,8 százalékkal nőhetnek a fogyasztói árak. Õsszel még ennél jóval nagyobb infláció volt várható, de azóta a kőolaj nemzetközi árának csökkenése változtatott a helyzeten. 2016-ben a fogyasztói árak már 2,8 százalékkal nőhetnek, részben az olajár növekedés, részben a forint árfolyamának gyengülése miatt. A GDP-arányos bruttó államadósság 2014-ben 77,7 százalékon, 2015-ben 77,2 százalékon, 2016-ban 76,1 százalékon állhat. A strukturális költségvetési deficit csak mérsékelten csökkenhet, az EB számításai szerint 2014-ben és 2015-ben egyaránt 2,6 százalékos lesz a strukturális hiány, 2016-ban 2,4 százalékos.
Forrás
MTI
