Jacenyuk: békés eszközökkel akarjuk megoldani a válságot
BRÜSSZEL. Ukrajna ragaszkodik függetlenségéhez, szuverenitásához és területi épségéhez, ugyanakkor békés eszközökkel kívánja megoldani a jelenlegi válságot - hangsúlyozta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő csütörtökön Brüsszelben tartott sajtótájékoztatóján, miután megbeszélést folytatott az EU-országok csúcsvezetőivel.
Jacenyuk jogellenesnek nevezte a krími törvényhozás elvi döntését a Krím félsziget Oroszországhoz való csatlakozásáról, és leszögezte, hogy az erről kiírt népszavazásnak nincs jogi alapja. Az ukrán miniszterelnök szerint a mostani politikai, gazdasági és katonai válság nem csupán Ukrajnát, hanem egész Európát érinti. Azt mondta, hálás az Európai Uniónak az Ukrajna számára kidolgozott pénzügyi csomagért. Megerősítette, hogy Ukrajna kész aláírni az EU-val a kidolgozott társulási megállapodást, és azt szeretné, ha erre az aláírásra minél hamarabb sor kerülhetne.
Arszenyij Jacenyuk felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza erőit a támaszpontokra, és legyen nyitott a tárgyalásokra. Újságírói kérdésre válaszolva katonai agressziónak minősítette az orosz fellépést, kijelentette, hogy "háborúról beszélünk" két, normális esetben egymással baráti viszonyban levő szomszédos ország között, és megállapította, hogy Oroszország "nem látszik késznek a megbeszélések folytatására". Ukrajna a maga részéről kész arra, hogy új típusú viszonyt alakítson ki Oroszországgal, kész az együttműködésre, arra azonban nem, hogy megadja és alárendelje magát Oroszországnak - mondta az ukrán kormányfő.
"Ukrajna nem oroszellenes, hanem ukránpárti" - jelentette ki. Kifejtette, hogy igyekeznek elhárítani a fegyveres összetűzésre irányuló provokációkat, de a helyzet további eszkalálódása esetén az ukrán kormány és a hadsereg kész az alkotmány szellemében való cselekvésre, kész az ország megvédésére. Megjegyezte: azon kívül, hogy a XXI. században elfogadhatatlan, ha "orosz csizmák és páncélosok" taposnak Ukrajna földjén, szintén felmerül az a kérdés, hogy "hol van mindennek a határa". "Talán elmennek az ukrán-EU határig is?" - tette fel a kérdést.
A kijevi kormány legitimitását firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a kormánynak az ukrán törvényhozás alkotmányos többsége szavazott bizalmat, az tehát teljes mértékben legitimnek tekintendő.
Az orosz parlament egyszerűsített eljárásban tárgyalná a Krími Autonóm Köztársaság csatlakozását
Orosz kormánypárti politikusok támogatták csütörtökön a krími törvényhozásnak az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról hozott elvi döntését. Nem sokkal a szimferopoli döntés megszületése után az Egységes Oroszország párt több törvényhozási képviselője és vezető politikusa úgy nyilatkozott: ha azt a népszavazás megerősíti, készek egyszerűsített eljárásban a csatlakozást megtárgyalni.
Szergej Zseleznyak, az Egységes Oroszország párt vezető testületének (JeR) tagja, az orosz duma alelnöke közölte: Kijev maga juttatta el a Krími Autonóm Köztársaság vezetését odáig, hogy gyors döntést hozzon a terület státusáról.
Anatolij Liszkov, a felsőház alkotmányügyi és jogi bizottságának kormánypárti tagja szerint csupán néhány nap szükséges ahhoz, hogy a Szövetségi Tanácsban végbemenjen az eljárás, és a Krími Autonóm Köztársaság Oroszország részévé váljon.
A felsőház egy másik szenátora azonban arra figyelmeztetett, hogy nem kellene elsietett döntést hozni Moszkvában a krími terület Oroszországhoz csatlakozása ügyében. Valerij Snyakin, az ukrajnai helyzet vizsgálatára a Szövetségi Tanácsban létrehozott bizottság tagja szerint meg kell várni, amíg a félsziget lakossága véleményt nyilvánít a március 16-ra kitűzött népszavazáson. Hozzátette, hogy Oroszország hozzáállása már így is ismeretes: a hatalom minden szerve támogatja az krími parlament álláspontját. Snyakin azt mondta, hogy "amíg nincs meg a referendum eredménye, nem kell zavart kelteni, türelmesnek kell lenni".
Leonyid Szluckij, a parlament alsóházának FÁK-országokkal foglalkozó bizottsági elnöke azt közölte, hogy megvárják a Krími Autonóm Köztársaság lakosságának döntését, de a március 16-ra előrehozott krími népszavazás után egy héttel már tárgyalhatják egyszerűsített eljárásban a terület Oroszországhoz csatlakozását. A politikus azt hangoztatta ugyanakkor, hogy az orosz Állami Duma valamennyi frakciója jelenleg Ukrajna területi egységének megőrzését támogatja, de hozzátette, hogy a krími lakosságnak joga van "kérdéseket feltenni és azokat népszavazásra bocsátani".
Korábban, a krími törvényhozás elvi döntésére reagálva Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország párt frakcióvezetője kijelentette, hogy a duma akár már a jövő héten napirendre tűzheti az általuk múlt pénteken benyújtott törvénymódosítási javaslatot. Az orosz ellenzéki párt azt a 2001-es törvényt akarja megváltoztatni, amely az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolását szabályozza. Azt szeretnék, ha a törvény kimondaná: egy külföldön lévő adott terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni. Azt is rögzítenék az orosz törvényben, hogy az elszakadni vágyó terület Oroszországhoz csatolása akkor is megtörténhessen, ha nincs erről nemzetközi egyezmény az ebben érintett állam és Oroszország között.
Moszkva szerint lehetetlen Ukrajna NATO-csatlakozása
Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehetséges - kommentálta a Kijevben előző nap beterjesztett törvényjavaslatot csütörtökön Vaszilij Nyebenzja orosz külügyminiszter-helyettes. A magas rangú diplomata szerint ez sohasem történhet meg. Azt mondta, hogy nem csak Moszkvában, hanem Nyugaton is tisztában vannak azzal, mit jelentene Oroszország számára, ha a vele szomszédos ország a szervezet tagjává válna.
Vaszilij Nyebenzja véleménye az, hogy Ukrajna semleges marad. "Egyáltalán nem tudom Ukrajnát a NATO-ban elképzelni sem most, sem a jövőben" - mondta. Hozzátette, hogy az ukrajnai válságból tárgyalások útján kell megtalálni a kiutat.
Ruszlan Puhov, az oroszországi Stratégiai és Technológiai Elemző Központ igazgatója szerint a NATO egyes európai tagállamai több okból is megakadályozhatják Ukrajna csatlakozását a szervezethez. Úgy vélte, hogy a belépésig vezető folyamat hosszadalmas lesz, mivel a NATO-ban konszenzus útján hozzák meg a döntéseket. A csatlakozás egyik feltétele az, hogy a leendő tagállamban stabil demokratikus hatalom létezzen - tette hozzá a szakértő, aki szerint ugyanakkor Ukrajna esetében maga az államiság is megkérdőjelezhető. Puhov arra is rámutatott, hogy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe belépni szándékozó országoknak nagyon jól felkészített, professzionális hadsereggel és annak megfelelő katonai költségvetéssel kell rendelkezniük. "Ukrajna azonban a Szovjetunió széthullása óta csak spórolt a hadseregen. Most kolosszális ráfordításokra lenne szükség ahhoz, hogy javítsanak a helyzeten" - nyilatkozta az orosz biztonságpolitikai szakértő.
Szerdán a Verhovna Radában Ukrajna NATO-csatlakozásáról terjesztett be törvényjavaslatot az új kormánytöbbséget vezető Haza (Batykivscsina) párt frakciójának három parlamenti képviselője. A dokumentum beterjesztői módosítani javasolják az Ukrajna nemzetbiztonságának, valamint az ország bel- és külpolitikájának alapjairól szóló törvényeket. A jogszabályokban törvényi szinten erősítenék meg, hogy Ukrajna külpolitikájának stratégiai célja az euroatlanti integráció, és a NATO-csatlakozás.
Arszenyij Jacenyuk felszólította Oroszországot, hogy vonja vissza erőit a támaszpontokra, és legyen nyitott a tárgyalásokra. Újságírói kérdésre válaszolva katonai agressziónak minősítette az orosz fellépést, kijelentette, hogy "háborúról beszélünk" két, normális esetben egymással baráti viszonyban levő szomszédos ország között, és megállapította, hogy Oroszország "nem látszik késznek a megbeszélések folytatására". Ukrajna a maga részéről kész arra, hogy új típusú viszonyt alakítson ki Oroszországgal, kész az együttműködésre, arra azonban nem, hogy megadja és alárendelje magát Oroszországnak - mondta az ukrán kormányfő.
"Ukrajna nem oroszellenes, hanem ukránpárti" - jelentette ki. Kifejtette, hogy igyekeznek elhárítani a fegyveres összetűzésre irányuló provokációkat, de a helyzet további eszkalálódása esetén az ukrán kormány és a hadsereg kész az alkotmány szellemében való cselekvésre, kész az ország megvédésére. Megjegyezte: azon kívül, hogy a XXI. században elfogadhatatlan, ha "orosz csizmák és páncélosok" taposnak Ukrajna földjén, szintén felmerül az a kérdés, hogy "hol van mindennek a határa". "Talán elmennek az ukrán-EU határig is?" - tette fel a kérdést.
A kijevi kormány legitimitását firtató kérdésre azt válaszolta, hogy a kormánynak az ukrán törvényhozás alkotmányos többsége szavazott bizalmat, az tehát teljes mértékben legitimnek tekintendő.
Az orosz parlament egyszerűsített eljárásban tárgyalná a Krími Autonóm Köztársaság csatlakozását
Orosz kormánypárti politikusok támogatták csütörtökön a krími törvényhozásnak az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról hozott elvi döntését. Nem sokkal a szimferopoli döntés megszületése után az Egységes Oroszország párt több törvényhozási képviselője és vezető politikusa úgy nyilatkozott: ha azt a népszavazás megerősíti, készek egyszerűsített eljárásban a csatlakozást megtárgyalni.
Szergej Zseleznyak, az Egységes Oroszország párt vezető testületének (JeR) tagja, az orosz duma alelnöke közölte: Kijev maga juttatta el a Krími Autonóm Köztársaság vezetését odáig, hogy gyors döntést hozzon a terület státusáról.
Anatolij Liszkov, a felsőház alkotmányügyi és jogi bizottságának kormánypárti tagja szerint csupán néhány nap szükséges ahhoz, hogy a Szövetségi Tanácsban végbemenjen az eljárás, és a Krími Autonóm Köztársaság Oroszország részévé váljon.
A felsőház egy másik szenátora azonban arra figyelmeztetett, hogy nem kellene elsietett döntést hozni Moszkvában a krími terület Oroszországhoz csatlakozása ügyében. Valerij Snyakin, az ukrajnai helyzet vizsgálatára a Szövetségi Tanácsban létrehozott bizottság tagja szerint meg kell várni, amíg a félsziget lakossága véleményt nyilvánít a március 16-ra kitűzött népszavazáson. Hozzátette, hogy Oroszország hozzáállása már így is ismeretes: a hatalom minden szerve támogatja az krími parlament álláspontját. Snyakin azt mondta, hogy "amíg nincs meg a referendum eredménye, nem kell zavart kelteni, türelmesnek kell lenni".
Leonyid Szluckij, a parlament alsóházának FÁK-országokkal foglalkozó bizottsági elnöke azt közölte, hogy megvárják a Krími Autonóm Köztársaság lakosságának döntését, de a március 16-ra előrehozott krími népszavazás után egy héttel már tárgyalhatják egyszerűsített eljárásban a terület Oroszországhoz csatlakozását. A politikus azt hangoztatta ugyanakkor, hogy az orosz Állami Duma valamennyi frakciója jelenleg Ukrajna területi egységének megőrzését támogatja, de hozzátette, hogy a krími lakosságnak joga van "kérdéseket feltenni és azokat népszavazásra bocsátani".
Korábban, a krími törvényhozás elvi döntésére reagálva Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország párt frakcióvezetője kijelentette, hogy a duma akár már a jövő héten napirendre tűzheti az általuk múlt pénteken benyújtott törvénymódosítási javaslatot. Az orosz ellenzéki párt azt a 2001-es törvényt akarja megváltoztatni, amely az újabb területek Oroszországi Föderációhoz csatolását szabályozza. Azt szeretnék, ha a törvény kimondaná: egy külföldön lévő adott terület annak az országnak az egyetértése nélkül is csatlakozhasson Oroszországhoz, amelytől el akar szakadni. Azt is rögzítenék az orosz törvényben, hogy az elszakadni vágyó terület Oroszországhoz csatolása akkor is megtörténhessen, ha nincs erről nemzetközi egyezmény az ebben érintett állam és Oroszország között.
Moszkva szerint lehetetlen Ukrajna NATO-csatlakozása
Ukrajna NATO-csatlakozása nem lehetséges - kommentálta a Kijevben előző nap beterjesztett törvényjavaslatot csütörtökön Vaszilij Nyebenzja orosz külügyminiszter-helyettes. A magas rangú diplomata szerint ez sohasem történhet meg. Azt mondta, hogy nem csak Moszkvában, hanem Nyugaton is tisztában vannak azzal, mit jelentene Oroszország számára, ha a vele szomszédos ország a szervezet tagjává válna.
Vaszilij Nyebenzja véleménye az, hogy Ukrajna semleges marad. "Egyáltalán nem tudom Ukrajnát a NATO-ban elképzelni sem most, sem a jövőben" - mondta. Hozzátette, hogy az ukrajnai válságból tárgyalások útján kell megtalálni a kiutat.
Ruszlan Puhov, az oroszországi Stratégiai és Technológiai Elemző Központ igazgatója szerint a NATO egyes európai tagállamai több okból is megakadályozhatják Ukrajna csatlakozását a szervezethez. Úgy vélte, hogy a belépésig vezető folyamat hosszadalmas lesz, mivel a NATO-ban konszenzus útján hozzák meg a döntéseket. A csatlakozás egyik feltétele az, hogy a leendő tagállamban stabil demokratikus hatalom létezzen - tette hozzá a szakértő, aki szerint ugyanakkor Ukrajna esetében maga az államiság is megkérdőjelezhető. Puhov arra is rámutatott, hogy az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetébe belépni szándékozó országoknak nagyon jól felkészített, professzionális hadsereggel és annak megfelelő katonai költségvetéssel kell rendelkezniük. "Ukrajna azonban a Szovjetunió széthullása óta csak spórolt a hadseregen. Most kolosszális ráfordításokra lenne szükség ahhoz, hogy javítsanak a helyzeten" - nyilatkozta az orosz biztonságpolitikai szakértő.
Szerdán a Verhovna Radában Ukrajna NATO-csatlakozásáról terjesztett be törvényjavaslatot az új kormánytöbbséget vezető Haza (Batykivscsina) párt frakciójának három parlamenti képviselője. A dokumentum beterjesztői módosítani javasolják az Ukrajna nemzetbiztonságának, valamint az ország bel- és külpolitikájának alapjairól szóló törvényeket. A jogszabályokban törvényi szinten erősítenék meg, hogy Ukrajna külpolitikájának stratégiai célja az euroatlanti integráció, és a NATO-csatlakozás.
Forrás
MTI
