Jacenyuk: a Krím még életünkben visszatér Ukrajnához

"Igaz, ez a kérdés gyorsan és egyszerűen nem oldódik meg. Csak arról biztosíthatok mindenkit, hogy még a mi életünkben bocsánatot kérnek az ukrán néptől azok, akik elfoglalták a Krímet, és Ukrajna újra ellenőrzése alá veszi területét, a Krími Autonóm Köztársaságot" - fogalmazott a kormányfő.

Jacenyuk egyébként az ország délkeleti részén kialakult helyzetet kommentálva úgy vélte, hogy minden esély megvan a konfliktus békés rendezésére. "Mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy ezek az emberek önként kijöjjenek az elfoglalt hivatali épületekből, letegyék a fegyvert, ne kövessenek el terrorista cselekményeket és ne fenyegessék a lakosság biztonságát" - hangsúlyozta.

Április 6-7-én három kelet-ukrajnai városban - Harkivban, Donyeckben és Luhanszkban - radikális oroszbarát tüntetők megrohamozták és megszállták a helyi megyei adminisztráció épületét, Luhanszkban és Donyeckben az SZBU hivatalát is. A tüntetők függetlenséget akarnak a megyéknek, de elhangzottak olyan követelések is, hogy a Krímhez hasonlóan az említett területek is csatlakozzanak Oroszországhoz.

Harkivban a belügyminisztérium kedden terrorizmusellenes műveletet kezdett, amelynek eredményeképpen egyetlen lövés nélkül megtisztította a szakadároktól a harkivi megyei adminisztráció épületét, valamint mintegy 70 oroszbarát épületfoglalót őrizetbe vettek a hatóságok. A városban a szakadárok előző nap kikiáltották a "harkivi népi köztársaságot".
Donyeckben - ahol szintén kikiáltották a "független donyecki köztársaságot" - a tüntetők még mindig megszállva tartják a megyei adminisztráció, Luhanszkban pedig az SZBU épületét.

Arszenyij Jacenyuk pénteken Donyeckben folytatott megbeszélést helyi vezetőkkel, az oroszbarát aktivisták vezetőivel azonban nem volt hajlandó találkozni.

Az ukránok kevesebb mint 6 százaléka támogatja régiója elszakadását

Az ukrán lakosságnak kevesebb mint 6 százaléka támogatja régiója elszakadását Ukrajnától - derült ki abból a felmérésből, amelyet a Ukraine Sociology Service elnevezésű szociológiai szolgálat vezetője ismertetett pénteken, egy kijevi kerekasztal-beszélgetésen. Olekszandr Visnyak elmondta, hogy a közvélemény-kutatást munkatársai március második felében végezték.

Területenként eltérőek az eredmények: míg Nyugat-Ukrajnában a lakosság kevesebb mint egy százaléka, az ország középső részén alig két százaléka támogatná saját régiója függetlenné válását, addig keleten és délen - Donyeck megyét leszámítva - az arány mintegy 7 százalékos. Kiemelkedő a Donyeck megyei eredmény, ahol a megkérdezettek 18 százaléka szeretné a megye elszakadását. Hozzátette, hogy a régió lakosságának 56 százaléka viszont határozottan ellenzi ezt.

A szekértő szerint az eredmény azt mutatja, hogy a szeparatizmus nem elterjedt még az ország délkeleti részén sem, tehát Ukrajnán kívülről gerjesztik.

Ukrajna föderális állammá válásának támogatottsága a déli és keleti megyékben némileg magasabb a fenti aránynál, de sehol sem éri el a 30 százalékot. Visnyak megjegyezte viszont, hogy a lakosságból sokan nem értik, mit jelent a "föderalizáció" kifejezés.

Az ország lakosságának ugyanakkor csaknem a fele tartja valós veszélynek azt, hogy egy másik állam megtámadja Ukrajnát, vagy elfoglalja annak valamely részét - mutatott rá a szakértő. Ettől a megkérdezettek 47,8 százaléka tart. 42,8 százalék Ukrajna szétesését, 42,3 százalék az ország gazdasági hanyatlását, 23,1 százalék káoszt, az állami irányítás megszűnését, 20 százalék a bűnözés elburjánzását, 19,6 százalék nemzetiségi konfliktusokat, 16,9 százalék pedig a lakosság elszegényedését, a vagyonbeli különbségek további növekedését tartja valós veszélynek.

A felmérés március 16-30. között készült, az ország különböző régióiból - beleértve a Krím félszigetet is - 2010 nagykorú személyt kérdeztek meg.