Iszlamisták agyonlőttek két rendőrt Asztrahánban
A két rendőr elleni támadást hétfő éjjel követték el orosz médiajelentések szerint.
"Radikális iszlamisták csoportja közlekedési balesetet idézett elő, majd tüzet nyitott a helyszínre érkező közlekedési rendőrökre" - idézte a RIA a kormányzó sajtószolgálatát. A két rendőr a helyszínen belehalt sebesüléseibe.
Alekszandr Zsilkin a regionális terrorellenes törzs ülésén kedden közölte, hogy azonosították az elkövetőket, és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) keresi őket.
A fegyveresek hétfő éjjel támadtak a közlekedési rendőrökre egy áruház előtt, többször rájuk lőttek, elvették a fegyvereiket és elmenekültek.
Hétfőn pokolgépes robbantást követtek el a szentpétervári metróban, a merényletnek 14 halálos áldozata és 49 sebesültje van, közülük 12-nek súlyos az állapota. A TASZSZ hírügynökség keddre virradóra a rendvédelmi szervekre hivatkozva azt írta, hogy a szentpétervári metrón egy közép-ázsiai férfi követett el öngyilkos merényletet, aki kapcsolatban állt szíriai fegyveresekkel.
A kirgiz biztonsági szoltálat közlése szerint valószínűleg kirgiz származású orosz állampolgár volt a metrórobbantás elkövetője, a támadó "valószínűleg" egy 22 esztendős, Os városában született férfi, Akbarzson Dzsalilov lehet.
Az orosz sajtó közben a robbantás politikai és társadalmi következményeit boncolgatta
A szentpétervári robbantás politikai és társadalmi következményeit boncolgatta keddi írásaiban az orosz sajtó.
A Kommerszant című napilap idézte Szergej Mironov parlamenti képviselőt, az Igazságos Oroszország párt vezetőjét, aki úgy vélekedett, hogy a terrorcselekmény célja Vlagyimir Putyin orosz elnöknek címzett kihívás lehet. Pártjának képviselői viszont a lappal azt közölték, egyelőre nem kezdeményezik a terrorizmussal kapcsolatos jogszabályok megváltoztatását. Az ellenzék és a jogvédők ugyanakkor - a korábbi terrorcselekményekre adott válaszok tapasztalata alapján - úgy vélekedtek, a merénylet további hatósági szigorításokat eredményez majd. Az utóbbi öt évben is így történt - mondta Pavel Csikov, az Agora nevű orosz jogvédő szövetség elnöke.
Emilija Szlabunova, a liberális ellenzéki párt, a Jabloko elnöke borzasztó tragédiának nevezete a történteket. Mint mondta: a terrorcselekmény politikai következményei a hatalom kezére játszanak. "Lehetővé teszi a hatalom számára a merénylettel kapcsolatos hisztéria fokozását, mondván, az ellenség köztünk van, már nemcsak a határon van, hanem már velünk együtt közlekedik a metróban" - fogalmazott Szalbunova. Hozzátette: azt lehet várni ezek után, ha Putyin indul az elnökválasztáson, ezt a történetet felemlegetik azzal, hogy "ő a megmentő, a kemény kéz".
A Gazeta.ru hírportál úgy vélekedett, bárki is állt a terrorcselekmény mögött, világos, hogy megváltozik a politika napirendje, az elkövetkező időben az országba aligha fognak a korrupció elleni küzdelemről, az iskolások tiltakozásáról és a gazdasági nehézségekről beszélni.
A Vedomosztyi című napilap a titkosszolgálatok felelősségét kérte számon. A titkosszolgálatok csupán újabb jogköröket kapnak és újabb pénzeket. Orosz sajátosságként említve, hogy nincs nyilvános felelősségre vonás náluk. Soraikban utoljára csupán 1995-ben volt tisztogatás, azután, hogy 200 csecsen harcos támadta meg a dél-oroszországi Bugyonnovszk kórházát, majd elbarikádozta magát egy kórházban, ahol 1500 embert ejtettek fogságba. A túszdrámában 166-an haltak meg.
