Ismét több ezren tüntettek Drezdában a menekültek ellen

A szokásos hétfő esti Pegida-felvonulás hónapokig egyre kevesebb embert vonzott Szászország tartomány fővárosában, de a menekülthullám felerősödésével ismét ezreket mozgat meg az idegen-, bevándorlás-, menekült- és muzulmánellenes mozgalom.

A rendőrség a "számháborút" elkerülendő nem közöl becslést a Pegida-rendezvények résztvevőinek számáról, de a drezdai műszaki egyetem (TUD) diákjainak egy csoportja videófelvételek elemzése alapján valamennyi demonstrációról készít létszámbecslést. Szerintük nagyjából kilencezren lehettek a hétfő esti megmozduláson, ami jelentős növekedés az előző, egy héttel korábbi tünetés 7100-7500 körüli létszámához képest. A Pegida saját becslése szerint 20 ezren vettek részt az 1989-es tömegtüntetések mintájára szervezett, úgynevezett hétfő esti sétán.

Több hét után ismét ellendemonstráció is volt, azon néhány száz ember jelent meg. A két rendezvény nagyobb rendbontás nélkül ért véget.

A Pegida tüntetésének szónokai a német kormány és az Európai Unió menekültpolitikáját, valamint a Németországba érkező menedékkérőket bírálták, és követelték egyebek között a német határok lezárását. Felszólalt a Pegida legismertebb társalapítója, Lutz Bachmann is, aki ellen a drezdai ügyészség a napokban vádat emelt uszítás miatt.

A mozgalom egyik vezető alakjaként számon tartott Götz Kubitschek polgári engedetlenségre szólította fel Szászország lakosságát, azt mondta, hogy a polgároknak blokád alá kell venniük a határátkelőket és a menedékkérők szállásait - számolt be kedden hírportálján a Mitteldeutscher Rundfunk (MDR) regionális közszolgálati médiatársaság.

A Pegida tavaly októberben alakult Drezdában. Néhány hónap után egy mérsékeltebb irányzat kivált a mozgalomból. Az állampolgári ismeretek terjesztésével foglalkozó német állami intézmény, a Politikai Képzés Szövetségi Központja (bpb) szászországi szervezetének (SLpB) vezetője, Frank Richter az MDR hétfő késő esti híradójában azt mondta, hogy a mozgalom a szakadás után radikalizálódott, de hívei között nemcsak szélsőjobboldaliak vannak, hanem sok "megtévesztett" ember is.

Frank Richter szerint akkor lehet kifogni a szelet a szélsőségesek vitorlájából, ha a döntéshozók, politikusok offenzív, "proaktív" hozzáállással közelítik meg a menekültválságból fakadó problémákat, és gondoskodnak arról, hogy rendezetté váljon a menedékkérők beáramlása, mert az most olyan szorongató érzést kelt sokakban, mint egy veszélyes természeti jelenség, amelyet nem lehet uralni. Azt is egyértelművé kell tenni, hogy Németország minden körülmények között eleget tesz humanitárius kötelezettségeinek, a menedékjogot pedig nem lehet megkérdőjelezni, és a törvényeket be kell tartanai mindenkinek mindenhol, így az interneten is.

Hétfő este a Lipcse a Nyugat Iszlamizálódása Ellen (Legida) nevű szerveződés is tartott tüntetést. A szászországi nagyvárosban az MDR szerint nagyjából 700-an vettek részt a Legida megmozdulásán, amely ellen a No Legida nevű kezdeményezés felhívására ellentüntetést is tartottak. A két csoportot több száz rendőr tartotta távol egymástól.

Az ellentüntetésen részt vett a Zöldek egyik társelnöke, Cem Özdemir is, aki szerint a Legida nem a lakosság félelmeit juttatja kifejezésre, hanem "ellenségnek nyilvánít egy egész népcsoportot". Ennek semmi köze az őszinte, nyílt vita iránti igényhez, hanem csupán rasszizmus, "a rasszizmus ellen pedig harcolunk" - mondta a szövetségi törvényhozás alsóházában (Bundestag) ellenzékben lévő párt vezetője.   

A Pegida és társszervezetei főleg a volt NDK területén fekvő Szászországban erősek. A jelenséget társadalomtudósok egyebek között azzal hozzák összefüggésbe, hogy a térségben Drezda második világháborús bombázásának emléke nyomán jellemző a németekről mint áldozatokról való gondolkodás. Azt is kimutatták, hogy az idegenellenesség Németországban azokban a régiókban a legerősebb, ahol a legkevesebb bevándorló él, így mindenekelőtt a volt NDK területén, ahol az ország nyugati vidékeihez képest elenyésző a bevándorlók aránya a lakosságban.
 

Kiss J. László: Irányváltás várható a német menekültpolitikában

Változik a menekültkérdés megítélése Németországban - jelentette ki az MTI-nek adott interjújában Kiss J. László, Németország-szakértő, aki szerint a közhangulat, illetve a közvélemény-kutatások egyaránt irányváltást valószínűsítenek.

A kiindulópont Angela Merkel kancellár szeptember 5-i kijelentése volt, amely szerint a politikai menekültek befogadásának nincs felső határa. Ehhez képes módosulás történt, ami a kancellár saját pártjában, a konzervatív CDU-ban is érzékelhető. Ma már egyre több a menekültekkel szembeni kritikus hang Merkel pártjában is. Az úgynevezett "Wilkommenskultur", azaz a befogadásbarát kultúra mellett megjelent az "Ankommenskultur" is, azaz a menekültektől megkövetelt viselkedési kultúra hangsúlyozása. Ennek lényege a befogadó ország törvényeinek, kultúrájának kötelező tiszteletben tartása.

A Corvinus Egyetem tanára szerint kifejezi a megváltozott közhangulatot Thomas Strobl, a CDU/CSU Bundestag-beli frakcióvezető-helyettesének az a kijelentése, hogy Németországban "nem a próféta, hanem a parlament hozza a törvényeket." Egy másik konzervatív képviselő, Julia Klöckner pedig azt mondta, hogy a menekülteknek "német házirendet" kell készíteni. Ezen a téren Marcus Söder,a bajor CSU politikusa ment a legmesszebb, aki még a kerítés lehetőségét is szóba hozta. A szakértő szerint azt az optimizmust, amit Angela Merkel képviselt, nevezetesen, hogy az ország képes minderre ("Wir schaffen das"), illetve a menedékjognak nincsenek felső, számszerűsített határai, egyre kevesebben osztják. Ezt támasztja alá a politikusok népszerűségi listája is. A kancellár évek óta először a negyedik helyre esett vissza, ezzel szemben például az őt legélesebben bíráló Horst Seehofer bajor kormányfő népszerűsége jelentősen emelkedett.

Thomas de Maiziere belügyminiszter a napokban azt hangoztatta, hogy a német normákat kötelezővé kell tenni a menekültek számára, a szociáldemokrata alkancellár, Sigmar Gabriel pedig úgy fogalmazott: közelednek ahhoz a határhoz, amelyet az ország lehetőségei és képességei még megengednek. A közhangulat változása, illetve a népszerűség-csökkenés nyomán Angela Merkelnek érzékelnie kell, hogy kiigazításra van szükség - vélekedett Kiss J. László, aki ugyanakkor emlékeztetett: Horst Seehofer nyíltan követelte Merkeltől, a nyilvánosság előtt jelezze, hogy a befogadás lehetőségei kimerültek, ám ezt a kancellár a közvélemény-kutatásokban is tapasztalható többségi vélemények ellenére vasárnapi rádiónyilatkozatában elutasította.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy két évvel a 2017 őszi parlamenti választások előtt miként hathat mindez a bel-, illetve pártpolitikai erőviszonyokra, Kiss J. László utalt arra , hogy a CDU/CSU támogatottsága még mindig mintegy 40 százalékos, míg a nagykoalíciós partner szociáldemokrata SPD 26 százalékon áll. "De lassú erózió elején vagyunk, és nagyon sok függ attól, hogy miként birkóznak meg a menekültek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjával" - jelentette ki a szakértő, aki szerint az elkövetkező tartományi parlamenti. választások iránymutatóak lesznek. Arról ugyanakkor nem szabad megfeledkezni, hogy az Angela Merkel vezette nagykoalíciós pártok, a CDU/CSU és az SPD a Bundestagban 80 százalékos, "robosztus" többséggel rendelkeznek.

A következő hónapokban derül majd ki, hogy Merkel menekültpolitikájának milyen "politikai költségei" lesznek - vélekedett Kiss J. László, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a kancellár vezetői képességeit egyáltalán nem lehet lebecsülni. Az elmúlt tíz évben olyan rendkívül nehéz, a német politikát és a közvéleményt erősen megosztó kérdéseket tudott megoldani, mint például az atomenergia alkalmazásáról való lemondás, az általános hadkötelezettség megszüntetése vagy az országos minimálbér bevezetése - mondta.

A menekültválsággal kapcsolatos merkeli politikával összefüggésben a szakértő úgy vélekedett: a kancellár egyfajta német erkölcsi vezető szerepre törekszik. Ennek a politikának vannak ellenzői, köztük a visegrádi országok is. Az ellenzők elutasítják a befogadás, illetve a menekültekkel való bánásmód szintjének - a német alkotmányban is rögzített - magasra tett mércéjét.   

Ez a morális vezető szerep erősen problematikus, Németország ugyanis az elmúlt évtizedekben mindig azt hangsúlyozta, hogy nem járhat külön úton. Ebből kiindulva egy "merkeli" morális külön út nem csak Kelet-Közép-Európában, de a nyugati partnerek körében sem talál elfogadásra. Tekintélyes német történészek, publicisták erre már reagáltak is, Heinrich August Winkler történészprofesszor például a Frankfurter Allgemeine Zeitungban hangsúlyozta: a német felelősséghez tartozik az is, hogy fel kell hagyni a "morális elbizakodottsággal".

"Mindebből arra következtetek, hogy a német menekültpolitikában módosulásnak, mégpedig egyfajta szigorításnak kell bekövetkeznie" - jelentette ki Kiss J. László, aki szerint a kancellárnak ez rendkívül nagy feladat, "jóval nagyobb, mint az euróválság". "Az irányváltással ugyanis önmagától kellene valamiképp elhatárolódnia, ami nagyon nehéz" - tette hozzá.   

A német menekültpolitika mögötti demográfiai, illetve munkaerő-piaci megfontolások kapcsán Kiss J. László felhívta a figyelmet arra, hogy a német gazdaság növekszik, miközben a lakosság gyors ütemben öregszik és száma csökken. Lényegében a gazdaság versenyképessége és ezzel együtt az ország vezető gazdasági hatalmi pozíciója forog kockán. Ezért fontos számára, hogy egy növekvő iparhoz megfelelő számú és minőségű munkaerőt biztosítson.

Németország történelmét jelentős mértékben a menekültek formálták - emlékeztetett szakértő. "De óriási kérdés, illetve kihívás, hogy sikerül-e ilyen rövid idő alatt ilyen sok, ráadásul más kultúrkörből érkezett ember integrálása" - hangsúlyozta Kiss J. László.