Ismét egyre több migráns érkezik az Égei-tengeren keresztül
Az M1 tudósítója – aki a helyszínen követte a vitát – arról számolt be, hogy a tanácskozáson elhangzott, hogy a képviselők meghallgattak egy tájékoztatást az Európai Bizottság szakértőitől, az EU és Törökország közötti megállapodásról is.
A bizottság hivatalos kommunikációja szerint valamennyi migrációs útvonalon visszaesett a migránsok száma, és ezt különös tekintettel hangsúlyozzák az Égei-tengerre, ahol lényegében – a megállapodás után – 90 százalékkal kevesebben jönnek, mint azt megelőzően.
A szakértő ugyanakkor arról számolt be, hogy míg ez júliusig valóban megfigyelhető volt, ám azóta – júliusban és augusztusban – újra megélénkült a forgalom az Égei-tengernél, és így már naponta 80-an érkeznek a szigetre. A szakértő szerint a helyzet még kezelhető, ám oda kell figyelni, és több szakértőre lenne szükség a szigeteken.
Kevés embert küldenek vissza ténylegesen
A másik nagy gond, hogy kevés embert küldenek vissza ténylegesen, akik nem kaphatnak menekültjogot: 200 szíriai önkéntesen tért haza, körülbelül 1000 harmadik országbelit tudtak visszaszállítani Törökországba, ám a többség eltűnik és a görög rendőrség bottal üthetik a nyomukat.
A tanácskozáson a kvótarendszerről is szó volt. Ezzel kapcsolatban a bizottság azt mondta, azért nem javasolta a kedden lejárt kvótarendszer folytatását, mert üzenni akart a tagállamoknak, hogy az átmeneti megoldások nem jók, és hosszú távú, állandó kvótarendszerre van szükség.
Németország, Ausztria és néhány más ország 2015-ben kérte először, hogy átmeneti útlevél-ellenőrzést vezethessen be. Megkapták az engedélyt, melyet többször meghosszabbították, ám ennek az utolsó határideje november közepén van, így azt követően már nem végezhetik tovább az ellenőrzéseket. Dániát, Svédországot és Norvégiát is felszólította az Európai Bizottság, hogy november közepén fejezzék be az ellenőrzéseket a belső határokon. Ezek az országok levelet írtak az Európai Bíróságnak arról, hogy ezt a gyakorlatot szeretnék folytatni. A bizottság eleinte elutasította kérelmüket, most azonban előállt egy javaslattal, amely szerint mégis lehet hosszabbítani, csak nem migrációra, hanem terrorizmusra hivatkozva.
A bizottság szerint a korábbi jogszabályok megalkotása óta megváltozott a környezet és újfajta biztonsági kihívások jelentkeztek, például a terrorizmus. Ez azt jelenti, hogy a lehetőség megvan, hogy egy ország ideiglenes útlevél ellenőrzést vezessen be a belső határokon, ám csupán 1 évre; ezt 3-szor lehetne hosszabbítani, és legfeljebb 3 évig lehetne fenntartani.
Újabb bevándorlókat mentett meg az Égei-tengeren egy román őrhajó
Több mint 50 ázsiai bevándorlót mentett meg az Égei-tengeren a román parti őrség őrhajója, amely az európai uniós határőrizeti ügynökség (Frontex) megbízásából teljesít szolgálatot - közölte pénteken a román határrendészet.
A legutóbbi mentőakcióra szerdán volt szükség, amikor a MAI 1104-es jelzésű román őrhajót egy kisméretű motoros gumicsónakhoz riasztották a görög felségvizeken. A csónakban 52 ember - 23 férfi, 10 nő és 19 gyerek - zsúfolódott össze, akik állításuk szerint Szíriából, Iránból és Afganisztánból indultak útnak, hogy eljussanak az Európai Unióba.
Mivel a bevándorlók közvetlen életveszélyben voltak, és csónakjuk bármikor elsüllyedhetett volna, a román hajó felvette őket fedélzetére, majd néhány óra múlva biztonságban partra tette őket Híosz szigetén, hogy a görög hatóságok a bevándorlókkal kapcsolatos eljárásokat (egészségügyi ellátás, azonosítás, nyilvántartásba vétel, ujjlenyomatvétel) - elvégezhessék.
Év eleje óta a román parti őrség egymást váltó őrhajói eddig több mint 1100 életveszélyben lévő bevándorlót mentettek meg az Égei-tengeren a Frontex Poseidon-2017 nevű nemzetközi missziója keretében.
