Ismét demonstráltak migránsok a kiskunhalasi fogadóközpontban
Bakondi György elmondta: mintegy száz, többségében pakisztáni bevándorló vonult és skandált délután. A migránsok szabad tábort és szabadságot követelnek. A rendőrség megfelelő erőkkel érkezett a fogadóközponthoz, egyelőre nem kellett intézkednie - fűzte hozzá a belbiztonsági főtanácsadó.
A közmédia tudósítója arról számolt be, hogy sok rendőr és fegyveres biztonsági őr tartózkodott a helyszínen. A migránsok azt követelték, hogy tegyék át őket nyílt táborba, továbbá jobb körülményeket és gyorsabb ügyintézést szeretnének.
A Kiskunhalasi Menekültügyi Õrzött Befogadó Központban korábban többször is demonstráltak a migránsok, dulakodás, verekedés, kődobálás is előfordult.
Június 1-jén háromszáz menekültügyi őrizetes jobb körülményeket, gyorsabb ügyintézést követelt a táborban. Estére lecsillapodtak a kedélyek, a rendőrök meg tudták nyugtatni a tömeget, másnap azonban ismét csoportokba verődve tiltakoztak a migránsok.
Szakértő: senkinek sem jó a migráció
A Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint senkinek sem jó a migráció, alapvetően a bevándorlók sem szeretnék elhagyni a szülőföldjüket. Orbán Balázs a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedden azt mondta, hogy a menekülőket megviseli a társadalmi-gazdasági kiszakítottság, körükben egyre nagyobb a frusztráció és az illúzióvesztés.
A szakértő hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak nem csak akkor kellene foglalkoznia a bevándorlás kérdésével, amikor már a határokon vannak az emberek. Véleménye szerint meg kellene szilárdítani a világ instabil térségeit. A politikai stabilitás azonban önmagában nem elegendő, Afrikából például a népességrobbanás miatt elkerülhetetlen a kényszermigráció.
Orbán Balázs az Egyesült Nemzetek Szervezete Menekültügyi Főbiztosságának hétfőn kiadott jelentéséről is beszélt, amely szerint tavaly 65,3 millióra nőtt a világon a háború és üldöztetés miatt otthonukat hátrahagyók száma. Azt mondta, hogy ez a szám a hatályos szabályok szerint nemzetközi védelemre jogosultakat foglalja magában, a potenciális érintettek köre azonban még magasabb lehet. Humanitárius szempontból ugyanis veszélynek vannak kitéve azok is, akik környezeti okokból migrálnak, bár nemzetközi védelemre nem jogosultak.