Ipsos: pozitívan értékelték a tavalyi évet a magyarok

Az Ipsos-kutatás szerint a magyarok kétharmada elégedett volt a magánéletével, ugyanennyien nyilatkoztak pozitívan az egészségi állapotukról.

Az anyagi helyzetére, a pénzügyeire gondolva felemás mérleget vont a magyar lakosság: 50 százalék jónak, 48 százalék rossznak minősítette az elmúlt évét.

Az ezer fő személyes megkérdezésével készült évzáró felmérés egyik érdekessége, hogy a korábbi években megszokottnál kevesebben panaszkodtak az egzisztenciális helyzetükre, a mindennapi megélhetés nehézségeire: a lakosság egyik fele jónak, a másik fele rossznak minősítette anyagi pozícióját. Ugyanakkor az eddigieknél nagyobb szakadék mutatkozik az egyes társadalmi rétegek szubjektív helyzetértékelése között. A vezető beosztásban dolgozók kilenctizede, a szellemi tevékenységet végzők nyolctizede sikeres pénzügyi évről számolt be, a diplomások és a 30 év alattiak bő kétharmada utalt anyagi boldogulására. Ezzel szemben a legfeljebb alapfokú végzettségűeknek, az ötvenes korosztálynak és a nyugdíjasoknak csupán háromtizede, a munkanélkülieknek mindössze 12 százaléka számolt be kedvező egzisztenciális változásokról.

Az anyagi státusz regionális sajátosságokat is mutat: a nyugat-dunántúliak, a fővárosiak, Pest megyeiek körében az elégedettek vannak többen, a dél-alföldiek és a dél dunántúliak viszont sikertelen pénzügyi évként tekintenek vissza 2015-re.

A dolgozók 70 százaléka pozitívan értékelte a munkahelyén eltöltött időt, elégedett volt a munkájával, 28 százalékuknak inkább a problémák maradtak meg a tavalyi évből. Minden munkavállalói és társadalmi csoportban a pozitív összegző vélemények vannak többségben. A legnagyobb elégedettség a diplomásokat, a szellemi munkát végzőket és a fővárosiakat jellemezte (80-85 százalékban), míg legkevésbé a szakképzettség nélküliek, a falvakban élők minősítették jónak a munka világában eltöltött elmúlt egy évüket (58-60 százalék).

Az emberek többségének, 65 százalékának nem voltak jelentősebb egészségügyi gondjai 2015-ben. Számottevő arányban, 34 százaléknyian vannak azonban olyanok is, akiknek betegségek nehezítették a tavalyi évét.

A magánélet kategóriáját - az egzisztencia, a munka, az egészség, a családi, párkapcsolati viszonyokat - összegezve kétharmadnyian elégedettek a személyes életükkel, egyharmadnyian pedig nem.

Bár az emberek 36 százaléka életének minden területét pozitívan értékelte - s csak 8 százalék festette teljes mértékben sötétre a tavalyi évét -, mégis az ország elmúlt egy esztendejét mérlegre téve ettől markánsan eltérő képet rajzolnak. A lakosság 62 százaléka szerint 2015 rossz éve volt hazánknak, és csak 35 százaléknyian értékelték jónak.

Az ellenzéki szavazók még az átlagosnál is kritikusabban értékelik az elmúlt évet: az MSZP híveinek 80, a DK-sok és a Jobbikosok 74 százaléka vélekedik úgy, hogy rossz esztendőt zárt Magyarország. Az LMP-sek és a pártválasztásukban bizonytalanok kétharmada tekint vissza borúsan 2015-re. A Fidesz hívei jellemzően pozitívan értékelik a mögöttünk hagyott esztendőt: 64 százalékuk szerint Magyarország sikeres évet zárt, míg 34 százalékuk szerint inkább kudarcokat hozott.

Nézőpont: másfélszer többen optimisták az ország kilátásaival kapcsolatban, mint egy éve

2015 végén a magyarok majdnem fele (48 százalék) úgy vélte, összességében jól fog alakulni az ország számára a 2016-os év. 2014 decemberében csupán 34 százalékuk gondolta ugyanezt, tehát csaknem másfélszer többen optimisták - közölte a Nézőpont Intézet közvélemény-kutatásának eredményeit.

A Nézőpont Intézet 2014 végén, hasonló időszakban készült felmérése alapján akkor csak minden negyedik válaszadó (25 százalék) gondolta, hogy összességében jól alakult a 2014-es év az ország szempontjából. 2015 végén ugyanakkor már a magyarok kétötöde (40 százalék) volt elégedett az eltelt évvel, ami egyértelmű javulást jelez - olvasható a közleményben.

Kiemelték: a 2016-os várakozásokat illetően elmondható, hogy az ország általános, jövőbeli kilátásainak megítélése még inkább pozitív irányba fordult. 2014 végén még kevesebben voltak optimisták (34 százalék), mint ahányan borúlátóak (46 százalék). 2015 végén viszont már egyértelműen többen voltak azok, akik szerint összességében jól fog alakulni Magyarország szempontjából a következő év (48 százalék), mindössze az emberek csaknem egyharmada (32 százalék) pesszimista.

Jelezték: ezzel kapcsolatban "nem lehet figyelmen kívül hagyni" a politikai klíma változását. Míg 2014 végén a kormánypártok támogatottsága mélyponton volt, ezzel szemben 2015 végére - főként a bevándorlási válsággal összefüggésben kialakult "nemzeti egység" miatt - a Fidesz-KDNP tábora visszaerősödött. Hozzátették: mivel összességében magas az általános elégedettségi szint, és a várakozások túlnyomórészt pozitívak, a kormányzás félidejéhez közelítve elmondható: "nincs protesthangulat az országban".

Kitértek arra is, hogy a magyarok több mint kétötöde (43 százalék) szerint javult az ország gazdasági helyzete az elmúlt évben. 2014-hez képest ez esetben is jobb az összkép, akkor még csaknem kétszer annyian (54 százalék) ítélték rossznak az évet az ország gazdasági helyzete szempontjából, mint ahányan javulást tapasztaltak (29 százalék).

Azt írták: még jobb az emberek véleménye az ország gazdasági helyzetének 2016-ban várható alakulásáról. Több mint felük (53 százalék) szerint további javulás várható gazdasági téren, csak negyedük (26 százalék) vár jövőre visszaesést. E kérdésben egy esztendő alatt teljesen átfordult a közvélemény - hívták fel a figyelmet -: 2014 végén még csak 34 százalék bízott a gazdasági sikerekben, a pesszimisták aránya 46 százalék volt.

Közölték: a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz megbízásából, december 3-7. között készült telefonos közvélemény-kutatásában ezer embert kérdeztek meg. A minta reprezentatív a 18 évesnél idősebb lakosságra nem, kor, régió, településtípus és iskolai végzettség szerint.