Horvátország nem akar menekültelosztó központtá válni
Miro Kovac berlini bemutatkozó látogatásán a vendéglátójával, Frank-Walter Steinmeierrel közösen tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy hazája hozzá akar járulni a menekültválság közös európai megoldásához, és nagyon jónak nevezte az osztrák-szlovén-horvát-szerb-macedón együttműködést a menekülthullám kezelésében. Hozzátette, hogy "természetesen" Görögországot is be kell vonni a közös munkába, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy már horvát rendőrök is dolgoznak Macedóniában.
Miro Kovac kiemelte, hogy a hullám csillapításához nemcsak a balkáni migrációs útvonalon kell intézkedéseket tenni, hanem segítséget kell nyújtani a menekülteknek "helyben", Szíria térségében.
Horvát kollégájával szemben Frank-Walter Steinmeier azt emelte ki, hogy nem lehet Görögország "kirekesztésével újradefiniálni az EU külső határait". A német külügyminiszter azt mondta, hogy "több őszinteségre" van szükség a válságkezelésről folytatott diskurzusban. Megjegyezte, hogy sokan kettős beszédet alkalmaznak, a sajtóban a határok lezárásáról, zárt ajtók mögött viszont ellenőrzésről és regisztrációról szólnak. Hozzátette, hogy nem létezik a válságnak "az a nagyon egyszerű megoldása, amelyet sokan talán hallani szeretnének".
Nem vitatja senki, hogy törekedni kell a határellenőrzés hatékonyságának növelésére és a menekültek regisztrációjára, és ebben Németország támogatja is a horvát hatóságokat. Ugyanakkor második elemként a görög-török uniós külső határ védelmét is "jelentősen javítani" kell, és ezt Görögország nem tudja egyedül megvalósítani, ezért segíteni kell a görög hatóságokat személyzettel, eszközökkel, hajókkal - fejtette ki Frank-Walter Steinmeier.
A válságkezelés harmadik fő eleme, hogy Törökországnak, az EU-ba irányuló migráció "kulcsállamának" végre kell hajtania az huszonnyolcaknak tett vállalásait. Ugyanakkor mindez nem lesz elég, ha nem sikerül csökkenteni a szíriai polgárháború hevességét - mondta a német külügyminiszter.
Sebastian Kurz: az EU nem hagyhatja magára a Nyugat-Balkánt
Az Európai Unió nem hagyhatja magára a nyugat-balkáni országokat, különösen Szerbiát és Macedóniát a migránsválság kezelésében - jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter hétfőn Szarajevóban, kétnapos balkáni körútjának elején.
"Remélem, hogy hamarosan újra meg tudjuk erősíteni az EU külső határát, és Görögország megengedi, hogy segítsünk neki ebben" - hangsúlyozta a politikus, hozzátéve, hogy támogatja az osztrák védelmi miniszter javaslatát, miszerint katonákat kell irányítani az EU külső határára, Görögországba, vagy Macedóniába és Szerbiába.
Sebastian Kurz kitérő választ adott arra a szerb újságírói kérdésre, hogy Szerbiának kell-e attól tartania, hogy a migránsok a Balkánon rekednek, amikor Ausztria lezárja a határait, és nem fogad be több embert. Megfogalmazása szerint nem ismétlődhet meg az, ami a tavalyi esztendőben, vagyis hogy több mint 90 ezer migráns érkezik az országba. Egyrészt azért - folytatta -, mert az osztrák szociális rendszernek fenntarthatónak kell maradnia, másrészt pedig a kis országban nem lehet ennyi embert elhelyezni. Ezért 37 500 főben korlátozták a befogadandó migránsok számát.
A szarajevói sajtótájékoztatón az osztrák külügyminiszter úgy fogalmazott: a befogadás kultúrája (Willkommenskultur) miatt nőtt meg jelentősen a migránsok száma. "A Szíriából érkező menekültek mellett főként csak olyanok vannak, akik gazdasági okokból hagyják el otthonaikat, és ez érthető is, nekik viszont nincs semmilyen lehetőségük nálunk. Úgy gondolom, hogy valamennyire meg kell állítani az áradatot" - jelentette ki Sebastian Kurz. Hozzáfűzte, hogy a Willkommenskultur emberi szempontból helyes lépés, de azt eredményezheti, hogy még többen akarnak majd Európába jönni, végtelen számú menekültet pedig nem lehet befogadni. "Meg kell állítani az ellenőrizetlen migrációt" - szögezte le.
