Hollandia pénzt kér a menekültektől, Szlovénia nem

A helyi törvények értelmében a menedékkérőknek abban az esetben kell hozzájárulniuk a költségekhez, amennyiben egy személy vagyontárgyainak értéke meghaladja az 5895 eurót vagy egy családé a 11 790 eurót. Vannak kivételek: a számítógépeket, a mobiltelefonokat és a jegygyűrűket például nem számolják bele ebbe az összegbe.   

A Dániában, Svájcban, valamint két német tartományban, Bajorországban és Baden-Württembergben elfogadott hasonló szabályozást számos bírálat érte Európa-szerte, azok megalkotói azonban jóval alacsonyabb értéknél húzták meg a határt, mint Hollandiában.   

Klaas Dijkhoff, Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkára hangsúlyozta, országában nem kívánják követni ezt a példát és elkobozni a kisebb összegeket. "Ez nem olyasmi, amit ki kellene erőszakolnunk. Másképp intéztük ezt el" - mondta az illetékes.   

A Politico.eu arról számolt be, hogy az 500 ezer eurós összeg nagy részét a munkát vállaló menekültek fizették be Hollandiában. A szabályok értelmében a dolgozó menekülteknek a jövedelmük 75 százalékát kell befizetnünk. A cikk szerint a hozzájárulásról szóló jogszabály nem vonatkozik azokra, akiket átmeneti befogadóközpontokban helyeztek el. Az országba való belépésük után hat hónappal a menedékkérők jogosulttá válnak évi 24 hétben munkát vállalni.   

A tavalyi évben több mint 47 ezer menekült érkezett Hollandiában, közel kétszer annyi, mint 2014-ben.   

A svájci hatóságok arra kötelezik a menedékkérőket az országba történő beutazáskor, hogy adják le az ezer frank (909 euró) feletti értékeiket, hozzájárulva ezzel tartózkodásuk költségeihez. Dániában a 10 ezer koronánál (1340 eurónál) nagyobb értékű ékszereket és egyéb személyes értéktárgyakat koboznák el a menekültektől.

Szlovénia nem fizetteti meg a migránsokkal a szolgáltatásokat

Szlovénia egyelőre nem fizetteti meg a migránsokkal a szállításuk és ellátásuk költségeit, de a kormány nem zárja ki ennek lehetőségét sem - közölte Bostjan Sefic, a szlovén belügyminisztérium államtitkára.

Sefic a közszolgálati rádiónak úgy nyilatkozott, hogy Szlovénián keresztül eddig 428 ezer migráns haladt át, ami 20 millió euróba (közel 6,5 milliárd forint) került az országnak. Kijelentette: egyelőre nem gondolkodnak azon, hogy megfizettetik a migránsokkal a szállításuk és ellátásuk költségeit, vagy elkobozzák értékeiket - utóbbit Svédország és Dánia már bevezette -, de ha nő a migránsok száma, nem zárják ki ennek a lehetőséget sem.   

Szlovéniában a legfrissebb adatok szerint október közepe óta 428 188 illegális bevándorlót regisztráltak. A horvát-szlovén határt szombaton 414, vasárnap 1564, hétfőn 1723 migráns lépte át, kedden 9 óráig viszont egyetlenegy sem. 216-ban 49 584 fő volt az átlépők száma.   

Vlaho Orepic, az új horvát belügyminiszter a hét elején ellátogatott a bródi tranzitközpontba, ahol arra az újságírói kérdésre válaszolva, hogy Horvátország épít-e kerítést határán, azt válaszolta: "A problémának több aspektusa is van, nem korrekt leegyszerűsíteni a drótkerítés kérdésére". Egyúttal hozzátette: Horvátország a követelményeknek megfelelően fog eljárni a jövőben.   

A zágrábi belügyminisztérium adatai szerint a magyar-szerb zöldhatár szeptemberi lezárása óta Horvátországban 607 404 illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba. Hétfőn 1 847, keddre virradóra ugyanakkor egyetlen közel-keleti bevándorló sem lépte át a szerb-horvát határt.