Hollandia nemet mondott az EU-Ukrajna társulásra

Az ANP holland hírügynökség 99 százalékos feldolgozottság után azt jelentette, hogy a szavazók 61,1 százaléka elutasította, míg 38,9 százalékuk támogatta a megállapodást.
A szavazásra jogosultak 32,2 százaléka járult az urnák elé, így érvényesnek számít a társulási szerződésről szóló referendum. Hollandiában a népszavazás csak akkor érvényes, ha a választók több mint 30 százaléka részt vesz rajta. A hivatalos végeredményt jövő kedden hozza nyilvánosságra a választási bizottság.
A népszavazás nyomán a megállapodás ratifikálását újra kell tárgyalnia a törvényhozásnak, jóllehet az eredménynek a döntéshozókra nézve kötelező hatálya nincs.
Mark Rutte holland miniszterelnök szerda este kijelentette, kormánya nem hagyja figyelmen kívül, ha érvényes referendumon győznek a nem szavazatok. Elmondta, hogy ebben az esetben felülvizsgálnák az egyezmény ratifikálásáról szóló döntést.
Geert Wilders, a Szabadságpárt populista vezetője ugyanakkor üdvözölte eredményt. "Úgy tűnik, hogy a hollandok nemet mondtak az európai elitre és az Ukrajnával kötött szerződésre, ez az EU végének kezdete" - mondta.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a referendum eredménye ellenére a társulási egyezmény ideiglenes jelleggel továbbra is hatályos, azt az unió másik huszonhét tagállama már ratifikálta. "Tudomásul vettem a holland népszavazás eredményét (...) Az ügyben továbbra is kapcsolatban leszek Rutte kormányfővel, mivel tudnom kell, hogy milyen következtetésekre fog jutni ő és a kormánya a referendum nyomán, és mik a szándékaik" - közölte Tusk.
Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság vezető szóvivője csütörtökön kijelentette, hogy Jean-Claude Junckert, a brüsszeli testület elnökét elszomorította a holland népszavazás eredménye. Sajtótájékoztatóján az illetékes kiemelte, hogy a referendum mindazonáltal nincs kihatással a társulási szerződésre. "A bizottság továbbra is erősen elkötelezett az Ukrajnával való kapcsolatai fejlesztése iránt" - mondta Szkínász.
Három holland euroszkeptikus szervezetnek sikerült elérnie - több mint 400 ezer támogató aláírás megszerzésével -, hogy referendumot írjanak ki a kérdésről. Még ha a népszavazás nem kötelező érvényű is, szakértők szerint valószínűleg mérvadónak tekintik majd egy olyan országban, ahol az euroszkeptikusok állnak a népszerűségi listák élén. Hollandiában 2017-ben lesznek parlamenti választások.
Elemzők szerint a referendum semmiképpen nem vonhatja maga után a társulási szerződés felbontását, a legrosszabb esetben a holland kormány végrehajtási mentességet (opt out) kérne a megállapodás alól. A társulási megállapodás ellenzőinek győzelme azonban komoly politikai kihívást jelent az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia számára. Bár az EU és Ukrajna között 2014-ben létrejött társulási szerződés részének számító szabadkereskedelmi megállapodás január 1-jén ideiglenesen életbe lépett, az egyezményt ratifikálnia kell az Európai Unió mind a huszonnyolc tagállamának. A társulási megállapodásnak a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mellett a politikai párbeszéd erősítése is a célja.
Viktor Janukovics volt ukrán elnök 2013-ban nem volt hajlandó aláírni a megállapodást, és ez váltotta ki a forradalmat a kijevi Majdan téren, valamint Janukovics bukását is.
Az ukrán elnök szerint a hollandiai népszavazás Európa egysége elleni támadás
Az EU-ukrán társulási egyezményről tartott hollandiai népszavazás szervezőinek valódi célja az volt, hogy támadást intézzenek Európa egysége, az európai értékek kiterjesztése ellen - jelentette ki Petro Porosenko ukrán elnök csütörtökön a Twitter közösségi hálózaton közzétett videóüzenetében.
A nem hivatalos végeredmény szerint a szerdán tartott referendumon a résztvevők több mint 61 százaléka utasította el az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ratifikálását. A népszavazás érvényes volt, a választásra jogosultak 32,2 százaléka járult az urnák elé.
Porosenko hangsúlyozta, hogy mivel a referendum nem kötelező érvényű volt, eredménye "stratégiailag nem jelent akadályt Ukrajna Európába vezető útján". Köszönetet mondott egyben azoknak a hollandoknak, akik támogatták az EU-ukrán társulási megállapodást, és azoknak is, akik a kampányban népszerűsítették Ukrajnát.
Az elnökkel együtt Tokióban tartózkodó Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter újságírók előtt szintén azt emelte ki, hogy a népszavazás eredménye nincs hatással a társulási egyezmény gyakorlati alkalmazására, így a szabadkereskedelemre, illetve az ágazati együttműködésre vonatkozó részeinek megvalósítása "nyugodtan halad előre". Hozzátette, hogy Kijev változatlanul folytatja együttműködését az illetékes brüsszeli szervekkel.
A miniszter szavai szerint a népszavazás eredményéből erősen kiérződött a hollandok Európához való viszonya, valamint mutatja, hogy az euroszkeptikusok táborát sikeresen mozgósították. "Mindazonáltal az ukrán fél egy kicsit jobb eredményre számított. Mi mindig bízunk a győzelemben és küzdenünk kell érte, ezért Ukrajna nem áll le, hanem továbbhalad az európai integráció útján" - szögezte le Klimkin.
A litván elnök szerint senki sem akadályozhatja Ukrajna útját Európába
Senki sem gördíthet akadályokat Ukrajna elé az Európába vezető úton - jelentette ki Dalia Grybauskaite litván elnök csütörtökön, reagálva az EU-ukrán társulási egyezményről tartott hollandiai népszavazásra, amelyen elutasították a megállapodást.
Az Ukrajinszka Pravda című ukrán napilap európai melléklete által nyilvánosságra hozott angol nyelvű videoüzenetében Grybauskaite hangsúlyozta, hogy nem kell elveszíteni a reményt, nem szabad kétségbe vonni Ukrajnának azt a döntését, hogy a fejlődés európai útját választotta.
"Senki sem állhat Ukrajna Európába vezető útjában, mert Ukrajna mindig is Európában volt, és ott is marad" - mondta az államfő. Hozzátette, nem kétséges, hogy Ukrajna jövője az ukránok kezében van. Úgy vélekedett, hogy a kialakult helyzetben sokkal jobban össze kell fogni és határozottabbnak kell lenni, késznek a reformok végrehajtására, az európai integrációra és az "új, európai Ukrajna" megszületésére. Grybauskaite hangsúlyozta, hogy "Litvánia és egész Európa az ukránok oldalán áll majd".
Medvegyev: a holland népszavazás megmutatta az ukrán rendszer iránti európai attitűdöt
A hollandiai népszavazás rávilágított arra, hogy az európaiak miként viszonyulnak az ukrán politikai rendszerhez - közölte csütörtökön Moszkvában Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök.
"Az Ukrajna társult EU-tagságáról megtartott referendum annak mutatója lett, hogy miként viszonyulnak az európaiak az ukrán politikai rendszerhez" - írta Medvegyev a Twitter közösségi mikroblog-oldalon.
Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője újságíróknak elmondta, hogy a Kreml a népszavazást Hollandia belügyének tekinti, de úgy vélte, a referendum eredménye megmutatta, hogy a holland polgároknak "problémái" vannak az ukrán társult tagsággal, és kimutatták az azzal kapcsolatos "bizalmatlanságukat".
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ állami hírügynökségnek adott interjújában hangsúlyozta, hogy Oroszország semmilyen formában nem befolyásolta a népszavazást, mert úgy tartja, hogy nem szabad beavatkozni a demokratikus folyamatokba. Rámutatott, hogy az ukrán kormány ezzel ellentétben "masszív kampányt" folytatott, és hogy a hivatalos Kijev sok támogatója jelentős mértékben "megdolgozta" a lakosságot. Mint mondta, nem tudja, hogy mit fog tenni az EU ezek után. Lavrov leszögezte, hogy a népszavazás eredménye a holland kormány illetékességéhez tartozik.
"A hollandok nem igazolták az ukránok legjobb elvárásait, hanem a legrosszabbakat igazolták. Noha a hivatalos eredményt csak április 12-én hirdetik ki, a verdikt vitán felül áll. Ukrajna egy határozott nemet kapott" - írta a Facebook hálózaton Konsztantyin Koszacsov, az orosz szövetségi tanács (parlamenti felsőház) külügyi bizottságának elnöke. "Lehetséges, hogy a társulási egyezmény felfüggesztése Ukrajna számára megmentésnek, de kormánya számára kudarcnak bizonyulna" - elmélkedett Koszacsov.
Petro Porosenko ukrán elenök kommentárjára reagálva, miszerint a népszavazás Európa egysége és értékei elleni támadás volt, Koszacsov Tiny Koxot, a holland szenátus külügyi bizottságának elnökhelyettesét idézte, aki Ukrajnát Európa egyik legkorruptabb államaként jellemezte, és erős kétségeit hangoztatta azzal kapcsolatban, hogy kiérdemelte-e az uniós társult tagságot.
Koszacsov szerint Hollandia éppen ellenkezőleg, tiszteletben tartotta az európai értékeket. Rámutatott: most a holland kormányon a sor, hogy eldöntse, visszaküldi-e a parlamentnek a már ratifikált társulási szerződést. "Ez próba elé állítja a holland politikai kultúrát és az európai értékeket, az EU-direktívákkal szemben" - fogalmazott a bizottsági elnök.
