Hollande: még mindig lehetséges a görög megállapodás

"Franciaország készen áll. A párbeszéd folytatódhat. Szeretném, ha a görögök is úgy döntenének, hogy a tárgyalások folytatódjanak" - mondta Hollande, aki sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Anthén megszakította a tárgyalásokat, mert - mint fogalmazott - "már nagyon közel voltunk a megállapodáshoz". Hozzátette: "Ma még mindig megvan a megállapodás lehetősége, de ez holnap már a görögnek a referendumon adott válaszán fog múlni".

Hollande ugyanakkor a görögök "szuverén döntésének" tartja, hogy az eurózónában maradnak-e vagy sem. "A görög népnek megvan rá a joga, hogy megmondja, hogyan képzeli a jövőjét" - hangsúlyozta a francia elnök. A július 5-i népszavazás "alapvető tétje az, hogy a görögök az eurózónában akarnak-e maradni vagy megkockáztatják a kilépést" - tette hozzá.

Miután a válság kiéleződésének hatására a világ vezető tőzsdéin jelentősen csökkentek az irányadó indexek, az euró árfolyama erőteljesen süllyedt a vezető devizákkal szemben a nemzetközi bankközi piacon, a perifériás euróövezeti tagállamok kötvényhozamai pedig megugrottak, a francia elnök fontosnak tartotta megnyugtatni a hazai közvéleményt az eurózónából való esetleges görög kilépés hatásait illetően.

"A francia gazdaság jelenleg erős, sokkal erősebb, mint négy évvel ezelőtt, ezért nem kell tartania attól, ami történhet" - mondta Hollande.

Az osztrák kancellár bírálta a tervezett görög népszavazást

Az osztrák kancellár bírálta a tervezett görög népszavazást, Werner Faymann szerint még van egy esélye Görögországnak a helyzet rendezésére, mindenesetre a görög kormánynak be kell tartania a feltételeket - olvasható a Die Presse című osztrák napilap hétfői számában.

Az osztrák kancellár szerint a görögök által tervezett népszavazás kétségbeesésből született kezdeményezés. Faymann meglátása szerint most van itt az ideje, hogy Alekszisz Ciprasz miniszterelnök visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. Az ajtó keddig nyitva áll - jegyezte meg a kancellár. Miután az Eurócsoport elutasította azt a görög kérést, hogy a népszavazásra tekintettel hosszabbítsák meg a pénzügyi mentőprogram kedden lejáró időbeli hatályát, Faymann szerint a görögöknek egy rövidtávú B-tervre van szüksége.

A kancellár szerint az eurozóna országai a napokban elsősorban a monetáris unió stabilitását fogják szem előtt tartani. Oda kell figyelni arra, hogy több állam ne kerüljön be a spirálba - vélte Faymann, aki szerint az még nem látható világosan, hogy Görögország esetleges csődje miképpen hat majd Ausztria gazdaságára.

Az olasz ellenzék a Ciprasz-kormánynak szurkol

Hatalmat a népnek, nem az európai trojkának - írta hétfői bogbejegyzésében Beppe Grillo, a legnagyobb olasz ellenzéki párt, a populista 5 Csillag Mozgalom (M5S) vezére. A népszavazást meghirdető athéni kormány melletti kiállásának adott hangot a többi olasz ellenzéki erő is.

Az M5S parlamenti képviselőinek és szenátorainak nyilatkozata szerint az Alekszisz Ciprasz miniszterelnök által meghirdetett népszavazás a görögök szabadságáról szól. Renato Brunetta, a Silvio Berlusconi vezette Hajrá Olaszország (FI) ellenzéki jobbközép párt parlamenti frakcióvezetője kijelentette: “Ciprasznak szurkolok, ez az Európa nem tetszik senkinek!”.

Az Északi Liga főtitkára, Matteo Salvini szerint Alekszisz Ciprasz “jól teszi, hogy nem hajt fejet, ezt az Európát le kell dönteni és újra kell építeni”. Giorgia Meloni, a jobboldali Olasz Testvérek vezetője úgy vélte, “normális, hogy Görögország nem bízik meg a másik félben, hiszen az európai trojka receptjei pusztuláshoz és szegénységhez vezettek Olaszországban is”.

A Baloldal Környezet Szabadság (Sel) és a kormányon levő Demokrata Párt (PD) baloldali szárnya is felelőtlennek nevezte az Athénnak adott “ultimátumot”.

Pier Carlo Padoan olasz pénzügyminiszter a Corriere della Sera olasz napilapban hétfőn megjelent interjúban hangsúlyozta, hogy Görögországnak az eurózónából való esetleges kilépése nem jelent veszélyt Olaszországra. Hozzátette, hogy Európának és Olaszországnak is elegendő “fegyvere” van a pénzügyi spekulációkkal szemben. A milánói értéktőzsde indexe ugyanakkor zuhant a hétfői kereskedés kezdetén a pénteki záróértékéhez képest.

Az olasz külügyminisztérium arra figyelmeztette a Görögországba készülő olasz turistákat, hogy “nehézségekkel” találhatják szemben magukat és bankkártya helyett vigyenek magukkal készpénzt.

Az euróövezeti országok és Görögország között szombaton szakadtak meg a tárgyalások, miután a görög miniszterelnök bejelentette, hogy népszavazásra teszi fel a nemzetközi hitelezőkkel kötendő megállapodás kérdését. Az euróövezeti országok körében nemtetszést váltott ki a görög kormányfőnek az a javaslata, hogy a szavazók utasítsák el a megállapodást.

A spanyol gazdasági miniszter szerint Spanyolországnak nincs szüksége válságtervre

Spanyolországnak nincs szüksége válságtervre, mert jó gazdasági helyzete megvédi, legfőbb biztosítéka a gazdasági növekedés és a már zajló reformok - jelentette ki Luis Guindos spanyol gazdasági miniszter hétfői sajtótájékoztatóján Madridban, miután részt vett miniszterelnök által összehívott gazdasági ügyek bizottságának rendkívüli ülésén, ahol több kormánytaggal közösen elemezték a kialakult szituációt.

A politikus hangsúlyozta: Spanyolország szembe tud nézni a görög válsággal, mert már felkészültebb egy ilyen krízisre, mint 3-4 évvel ezelőtt, ahogy az egész eurózóna is.
"Mind azt akarjuk, hogy Görögország az euróövezetben maradjon" - fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy meggyőződése: a görögök nem hagyják el az eurózónát, mert ez a legjobb a számukra, míg a másik lehetőség a lehető legrosszabb a görög társadalomnak.

Véleménye szerint a görög kormány döntése a pénzfelvétel korlátozásáról az átlagembereket érinti negatívan, azokat, akik napról-napra élnek. "Ne legyen kétség, a gazdag görögök már kivették a pénzüket a bankokból" - mondta Luis Guindos.
A spanyol gazdasági miniszter sajtótájékoztatóján kiemelte: az unió, benne Spanyolország, komoly erőfeszítéseket tett eddig is a tárgyalásra és a megállapodásra, amelyre - mint mondta - még mindig van idő. 

A fejlemények nem hatnak ki Lengyelország pénzügyi állapotára 

Görögország nehéz helyzete nem hat ki Lengyelország pénzügyi állapotára - jelentette ki hétfői sajtóértekezletén Ewa Kopacz lengyel kormányfő, aki egyúttal felszólította Görögországot, hajtsa végre a Eurócsoport reformjavaslatait.

"Európának szüksége van Görögországra, Görögországnak pedig Európára" - mondta, hozzátéve, hogy támogatni kellene a görögországi reformokat. Görögország nem mondhatja, hogy segítséget kérünk, de reformokat nem vezetünk be - tette hozzá.

A lengyel pénzügyi szektor állapotát a kormányfő stabilnak mondta. "A pénzügyminiszter jelentős devizatartalékok felett rendelkezik" - jelentette ki, és kilátásba helyezte, hogy a zloty gyengülése esetén megfelelő intézkedéseket tesznek.

A lengyel gazdasági miniszterhelyettes, Artur Radziwill, egy másik hétfői sajtóértekezleten megerősítette, hogy Lengyelország "pénzügyi tekintetben közvetlen módon nem kötődik Görögországhoz", ezért a görög válság nem veszélyezteti a lengyel gazdaságot.

Lengyel banki szakértők ugyanakkor - a zloty hétfői gyengülésére hivatkozva - úgy látják, a görögországi fejlemények a lengyel pénzügyi piacokra nézve is kedvezőtlenek, és a vasárnap esedékes görög népszavazásig "homályos kilátásokat" feltételeznek a piacokon. 

Varga Mihály: csekély hatással vannak a görög események a magyar gazdaságra 

Varga Mihály szerint a görög válság legújabb eseményei csekély hatással vannak a magyar gazdaságra, a görög gazdaság kereskedelmi kapcsolatai Magyarországgal viszonylag mérsékeltek, a külkereskedelmi áruforgalomnak mindössze 0,4 százalékát adják. 

A görög bankrendszer hatása a magyar bankszektorra elenyésző, Magyarországon nincsenek jelen görög bankok, ellentétben Bulgáriával vagy Szerbiával. A miniszter felhívta a figyelmet arra, hogy két hatással számolni kell: az egyik az árfolyam alakulása, a másik pedig az állampapírok hozamaira gyakorolt hatás.

Varga Mihály kiemelte: a kormány figyeli a piacokat, és ha komolyabb változásokat érzékel akár az árfolyamot, akár az állampapírok hozamait illetően, akkor lépni fog.

A miniszter szerint a turizmuson egyelőre még nem érződnek a görög válság fejleményei. "Sok magyar család turisztikai célpontja Görögország, ebben a vonatkozásban még nem látszanak a válság fejleményei, az sem érezhető, hogy drasztikus hatásra, változásra kellene felkészülni" - mondta Varga Mihály, hozzátéve, hogy az igazi turisztikai szezon csak július-augusztusban lesz.

Varga Mihály kiemelte: a hatások nagymértékben függnek attól, hogy a görög bankrendszer fizetőképessége hogyan marad fenn. Ha ugyanis a görög bankrendszerben jelentősen korlátoznák a készpénz-felvételt, a fizetési tranzakciókat, az erőteljesen elriaszthatná a magyar turistákat, mert "senki sem akar olyan országba utazni, ahol bizonyos korlátozások vannak érvényben" - mondta a nemzetgazdasági miniszter. 

                                                             Frissítve: 15:15