Hollande és Merkel: nyitva az ajtó a tárgyalások előtt
PÁRIZS. Tiszteletben tartjuk a görögök szavazatát, és meghallottuk minden demokratikus görög párt üzenetét arról, hogy az eurózövezetben kívánnak maradni. Az ajtó nyitva áll a tárgyalások előtt - mondta Francois Hollande francia államfő Angela Merkel német kancellárral tartott rövid sajtótájékoztatóján Párizsban.
A francia elnök hozzátette, hogy Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnöknek "komoly, hiteles és konkrét javaslatokat" kell tennie. "Nincs sok időnk. A helyzet sürgős Görögország számára, és sürgős Európa számára is" - hangsúlyozta Hollande.
A két ország vezetője a vasárnapi görög népszavazás eredményéről egyeztetett, amelyen a nemzetközi hitelezők által javasolt megállapodást elutasítók tábora győzött.
Angela Merkel is úgy fogalmazott, hogy "az ajtó nyitva áll a tárgyalásokhoz". Ugyanakkor megerősítette, hogy a "feltételek nem adottak az európai stabilitási mechanizmus konkrét programjáról az újabb tárgyalásokhoz". Jelezte, hogy ezért "nagyon pontos javaslatokat és programot" várnak az európai partnerek a görög miniszterelnöktől.
"Sürgős, hogy ezeket a javaslatokat megkapjuk azért, hogy a jelenlegi helyzetre megoldást találjunk" - fogalmazott a német kancellár. Arra is emlékeztetett, hogy "már nagyon sok szolidaritást mutatottunk Görögország irányába, az utolsó ajánlat nagyon nagyvonalú volt". Arra is felhívta a figyelmet, hogy a görög nép döntésének tiszteletben tartása mellett, "meg kell hallgatni az eurózóna 18 tagjának álláspontját is", mert "az is a demokrácia" része. "19-ünknek ugyanaz a valutája. Azaz mindenkinek felelősen kell viselkednie és szolidaritást kell tanúsítania" - mondta a német kancellár.
Az euróövezet tagállamainak állam és kormányfői kedden rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a görögországi helyzet megvitatása céljából, ahol Görögország várhatóan új javaslatokat terjeszt elő.
A francia-német egyeztetés legfőbb célja az volt, hogy a görög helyzettel szemben Franciaország és Németország közös álláspontot képviseljen.
A párizsi egyeztetés után Merkel először mondta ki azt, amit Párizs régóta képvisel: a tárgyalások folytatása előtt az ajtó nyitva áll, és azt, hogy a szolidaritás az egyik legfőbb érték Európában. A francia államfő viszont arra utalt, hogy amennyiben Athén kedden nem terjeszt elő komoly javaslatokat, az eddig hangozatott német álláspontot fogja magáévá tenni, miszerint a reformjavaslatok és a takarékossági csomag elutasítása után nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tárgyaljanak Görögországgal.
Egy görög kormányzati tisztségviselő korábban azt közölte, hogy Merkel és Ciprasz hétfőn telefonon beszélt egymással. A névtelenül nyilatkozó forrás egyéb részleteket nem árult el, csak annyit, hogy Ciprasz kedden áll elő az euróövezeti partnerek által szorgalmazott új tervvel. A görög kormány igyekszik gyors tempóban összeállítani egy mentőcsomagot, még mielőtt a bankok kifogynak a készpénzből, miután a lakosság nagy többsége nemmel szavazott a hitelezőkkel kötendő megállapodásra a vasárnap tartott referendumon.
Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az eurózóna vezetői
Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a görögországi helyzet megvitatása céljából kedd este az Európai Unió azon tagállamainak állam-, illetve kormányfői, amelyek a közös pénzt, az eurót használják.
A csúcsértekezletet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hívta össze a vasárnapi görögországi népszavazás eredményének ismeretében, miután a görög választók döntő hányada nemet mondott arra a reformjavaslatra, amelyet Athén hitelezői a görög kormány egyes észrevételeinek figyelembevételével terjesztettek elő. A csomag végrehajtásáért cserébe a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország hozzájuthatott volna a számára a június végén lejárt mentőcsomagban akkor még rendelkezésre álló összeghez.
A tanácskozásra Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminisztert, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport, valamint Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is meghívták.
"A görögországi népszavazást követően úgy vélem, sürgősen a legmagasabb politikai szinten kell találkoznunk, hogy megvitassuk a kialakult helyzetet, és a cselekvési lehetőségeket" - írta az állam- illetve kormányfőknek küldött meghívóban Donald Tusk.
A tagállamok vezetőinek csúcsértekezletét megelőzően az Eurócsoport is összeül. A miniszterek tudatták: új javaslatokat várnak a görög kormánytól.
A görög kormány követelése, hogy bármilyen reformcsomagról is legyen szó végül, az tartalmazzon valamilyen formában adósságkönnyítést. Ezt több nemzetközileg is ismert közgazdász indokoltnak tartaná, sőt egy múlt héten közzétett elemzésben az IMF is jobbára erre az álláspontra helyezkedett. Igaz, a washingtoni nemzetközi pénzügyi szervezet arra is kitér, hogy a görög államadósság fenntarthatósági kilátásait rontották az év eleje, vagyis a mostani kormány hivatalba lépése óta hozott intézkedések. A hitelezők, a többi eurózónatag elsősorban azért húzódozik az adósságkönnyítéstől, mert álláspontjuk szerint olyan kedvező feltételek mellett adtak kölcsönt pénzt Athénnak, hogy az már így is nagyon bőkezűnek nevezhető, másrészt pedig ők végső soron saját adófizetőik pénzét adták kölcsönt, amellyel el kell számolniuk.
Görögország 2012-ben, a második mentőprogram keretében a magánszektor felé fennálló tartozásának egy jelentős hányadát leírhatta. Akkor a magánbefektetők görög állampapírjaikat jelentős veszteség vállalásával, önként az eurózóna mentőalapjának értékpapírjaira és új hosszú lejáratú görög kötvényekre cserélhették. Ennek révén lett Athén legnagyobb hitelezője az eurózóna többi tagállama a magánszektor helyett.
A két ország vezetője a vasárnapi görög népszavazás eredményéről egyeztetett, amelyen a nemzetközi hitelezők által javasolt megállapodást elutasítók tábora győzött.
Angela Merkel is úgy fogalmazott, hogy "az ajtó nyitva áll a tárgyalásokhoz". Ugyanakkor megerősítette, hogy a "feltételek nem adottak az európai stabilitási mechanizmus konkrét programjáról az újabb tárgyalásokhoz". Jelezte, hogy ezért "nagyon pontos javaslatokat és programot" várnak az európai partnerek a görög miniszterelnöktől.
"Sürgős, hogy ezeket a javaslatokat megkapjuk azért, hogy a jelenlegi helyzetre megoldást találjunk" - fogalmazott a német kancellár. Arra is emlékeztetett, hogy "már nagyon sok szolidaritást mutatottunk Görögország irányába, az utolsó ajánlat nagyon nagyvonalú volt". Arra is felhívta a figyelmet, hogy a görög nép döntésének tiszteletben tartása mellett, "meg kell hallgatni az eurózóna 18 tagjának álláspontját is", mert "az is a demokrácia" része. "19-ünknek ugyanaz a valutája. Azaz mindenkinek felelősen kell viselkednie és szolidaritást kell tanúsítania" - mondta a német kancellár.
Az euróövezet tagállamainak állam és kormányfői kedden rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a görögországi helyzet megvitatása céljából, ahol Görögország várhatóan új javaslatokat terjeszt elő.
A francia-német egyeztetés legfőbb célja az volt, hogy a görög helyzettel szemben Franciaország és Németország közös álláspontot képviseljen.
A párizsi egyeztetés után Merkel először mondta ki azt, amit Párizs régóta képvisel: a tárgyalások folytatása előtt az ajtó nyitva áll, és azt, hogy a szolidaritás az egyik legfőbb érték Európában. A francia államfő viszont arra utalt, hogy amennyiben Athén kedden nem terjeszt elő komoly javaslatokat, az eddig hangozatott német álláspontot fogja magáévá tenni, miszerint a reformjavaslatok és a takarékossági csomag elutasítása után nincsenek meg az alapok ahhoz, hogy új mentőprogramról tárgyaljanak Görögországgal.
Egy görög kormányzati tisztségviselő korábban azt közölte, hogy Merkel és Ciprasz hétfőn telefonon beszélt egymással. A névtelenül nyilatkozó forrás egyéb részleteket nem árult el, csak annyit, hogy Ciprasz kedden áll elő az euróövezeti partnerek által szorgalmazott új tervvel. A görög kormány igyekszik gyors tempóban összeállítani egy mentőcsomagot, még mielőtt a bankok kifogynak a készpénzből, miután a lakosság nagy többsége nemmel szavazott a hitelezőkkel kötendő megállapodásra a vasárnap tartott referendumon.
Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az eurózóna vezetői
Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak a görögországi helyzet megvitatása céljából kedd este az Európai Unió azon tagállamainak állam-, illetve kormányfői, amelyek a közös pénzt, az eurót használják.
A csúcsértekezletet Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke hívta össze a vasárnapi görögországi népszavazás eredményének ismeretében, miután a görög választók döntő hányada nemet mondott arra a reformjavaslatra, amelyet Athén hitelezői a görög kormány egyes észrevételeinek figyelembevételével terjesztettek elő. A csomag végrehajtásáért cserébe a súlyos pénzhiánnyal küzdő Görögország hozzájuthatott volna a számára a június végén lejárt mentőcsomagban akkor még rendelkezésre álló összeghez.
A tanácskozásra Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság, Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminisztert, az eurózóna pénzügyminisztereit tömörítő Eurócsoport, valamint Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is meghívták.
"A görögországi népszavazást követően úgy vélem, sürgősen a legmagasabb politikai szinten kell találkoznunk, hogy megvitassuk a kialakult helyzetet, és a cselekvési lehetőségeket" - írta az állam- illetve kormányfőknek küldött meghívóban Donald Tusk.
A tagállamok vezetőinek csúcsértekezletét megelőzően az Eurócsoport is összeül. A miniszterek tudatták: új javaslatokat várnak a görög kormánytól.
A görög kormány követelése, hogy bármilyen reformcsomagról is legyen szó végül, az tartalmazzon valamilyen formában adósságkönnyítést. Ezt több nemzetközileg is ismert közgazdász indokoltnak tartaná, sőt egy múlt héten közzétett elemzésben az IMF is jobbára erre az álláspontra helyezkedett. Igaz, a washingtoni nemzetközi pénzügyi szervezet arra is kitér, hogy a görög államadósság fenntarthatósági kilátásait rontották az év eleje, vagyis a mostani kormány hivatalba lépése óta hozott intézkedések. A hitelezők, a többi eurózónatag elsősorban azért húzódozik az adósságkönnyítéstől, mert álláspontjuk szerint olyan kedvező feltételek mellett adtak kölcsönt pénzt Athénnak, hogy az már így is nagyon bőkezűnek nevezhető, másrészt pedig ők végső soron saját adófizetőik pénzét adták kölcsönt, amellyel el kell számolniuk.
Görögország 2012-ben, a második mentőprogram keretében a magánszektor felé fennálló tartozásának egy jelentős hányadát leírhatta. Akkor a magánbefektetők görög állampapírjaikat jelentős veszteség vállalásával, önként az eurózóna mentőalapjának értékpapírjaira és új hosszú lejáratú görög kötvényekre cserélhették. Ennek révén lett Athén legnagyobb hitelezője az eurózóna többi tagállama a magánszektor helyett.
Forrás
MTI
