Hollande a siker reményében vesz részt a minszki csúcstalálkozón
PÁRIZS. Francois Hollande francia államfő megerősítette: azzal a "határozott céllal" vesz részt szerdán Angela Merkel német kancellárral a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére összehívott minszki német-francia-ukrán-orosz csúcstalálkozón, hogy ott a felek megegyezésre jussanak.
"Azzal a határozott céllal megyünk oda, hogy sikerüljön (a békemegállapodás), de nem vagyunk biztosak abban, hogy meg tudjuk csinálni. Mindannyiunknak vállalnia kell majd a felelősséget" - fogalmazott kedden az államfő egy párizsi sajtótájékoztatón. Hollande elmondta, hogy lesz még "egy utolsó telefonos megbeszélése" a német kancellárral, mielőtt Minszkben találkoznak.
"Ma is voltak még egyeztetések a diplomaták között, de a halálos áldozatokkal járó harcok is folytatódtak Ukrajna keleti részén, ahol a civilek kálvárián mennek keresztül" - hangsúlyozta a francia elnök.
Petro Porosenko ukrán elnök jelentette be kedden, hogy megtámadták a kormányerők kelet-ukrajnai központját, valamint a környező lakóépületeket a frontvonaltól mintegy 50 kilométerre lévő Kramatorszk városában. A támadásnak sok sebesültje van a katonák és a civilek körében is.
Hollande szerint mindegyik fél "érdeke" az, hogy megállapodás szülessen Minszkben. "Mindenekelőtt az ukránoké, azért, hogy a területi egység keretében újra megtalálják hazájuk stabilitását, de Oroszországé is, azért, hogy az érdekeinek, a történelmének, és az Európai Unióval közös jövőjének megfelelő kapcsolatokat alakíthasson ki" - mondta Hollande.
Laurent Fabius francia külügyminiszter azt jelezte, hogy a minszki csúcstalálkozó megrendezése még nem biztos, de a tárgyalófelek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az létrejöjjön.
"Óvatosnak kell lennünk, miután még semmi sem biztos, de mi mindent megteszünk, hogy a holnapi csúcstalálkozó megrendezésre kerüljön és eredményes legyen" - mondta a diplomáciai tárca vezetője a nemzetgyűlésben. "A következő elveket képviseljük: azonnal tűzszünet, a nehéz fegyverek gyors visszavonása, a határok tényleges ellenőrzése, Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartása, a donyecki lakosság különleges státuszának megállapítása a minszki megállapodás szellemében" - közölte.
Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Minszkben próbálnak megoldást találni a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére. A minszki csúcstalálkozó megtartásáról vasárnap döntöttek, azóta a négy ország diplomatái tárgyalnak egy mindenkinek megfelelő békemegállapodás részleteiről. A diplomaták hétfőn Berlinben egyeztettek a szöveg tartalmáról, kedden pedig Minszkben folytatják a tárgyalásokat.
Várhatóan nem írnak alá megállapodást a minszki csúcstalálkozón
Várhatóan nem írnak alá újabb megállapodást a minszki csúcstalálkozón, erre vonatkozó tervek nincsenek - számolt be kedden a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva. Eközben javában zajlanak a szerdai négyhatalmi egyeztetés előkészületei, amelyen Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök próbálnak megoldást találni a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére.
A minszki csúcstalálkozó megtartásáról vasárnap jött létre megállapodás az orosz, az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár között. "Nincsenek tervek arra vonatkozóan, hogy a résztvevők dokumentumot írjanak alá a találkozó befejezése után. A vezetők valószínűleg közös állásfoglalást adnak ki" - jegyezte meg a meg nem nevezett diplomáciai forrás.
A találkozó tétje óriási, ugyanis a kérdés az, sikerül-e diplomáciai úton véget vetni az eddig több mint 5300 halálos áldozatot követelő délkelet-ukrajnai fegyveres összecsapásoknak, és megkezdődhet-e a valódi rendezés Ukrajnában.
A RIA Novosztyi ugyanerre a forrásra hivatkozva azt adta hírül, hogy egy kelet-ukrajnai demilitarizált övezet létrehozásának és a nehézfegyverek kivonásának kérdése áll a csúcstalálkozó középpontjában. A hírügynökség szerint a tárgyaló felek között leginkább a demilitarizált övezet kérdése körül nincsen egyetértés. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Franciaország és Németország azt akarja elérni, hogy annak létrehozása Oroszország felelőssége lenne, míg Moszkva az EBESZ-t bízná meg a feladattal.
A találkozó másik legfontosabb célja, hogy a kijevi kormány és az oroszbarát szeparatisták között politikai párbeszédet kezdeményezzenek. Amennyiben eredménytelenül zárul a minszki csúcsértekezlet, Oroszország további gazdasági szankciók életbe léptetésére számíthat. Emellett Barack Obama amerikai elnök hétfőn Washingtonban a német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az amerikai fegyverszállítás Ukrajnának lehetséges lépés abban az esetben, ha kudarcot vallanának a válság rendezését célzó diplomáciai erőfeszítések. Az elnök leszögezte, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai eszközökkel, és az esetleges fegyverszállítás célja nem Oroszország legyőzése, hanem az ukrán védelmi erőfeszítések támogatása.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kedden telefonon egyeztetett orosz és ukrajnai kollégájával, és arra buzdította őket, mutassanak kompromisszumkészséget a nehéz kérdésekben a minszki tárgyalásokon.
Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára kedden Moszkvában nyomatékosan arra intette az Egyesült Államokat, vesse el az ukrajnai fegyverszállítások tervét. Patrusev azt mondta, a nyugatbarát kijevi vezetés háborús fegyverekkel való ellátása ismét megerősítené azt, hogy Washington a konfliktus "közvetlen résztvevője". Emellett a titkár arra figyelmeztetett, abban az esetben, ha mégis a fegyverszállítás mellett döntene a Fehér Ház, nem lehetne megakadályozni a válság továbbterjedését.
A német diplomácia vezetője arról is beszámolt, hogy hétfőn a négy ország magas rangú tisztségviselői Berlinben egyeztettek, kedd este pedig a fehérorosz fővárosban folytatják az előkészítő tárgyalásokat. A francia külügyminisztérium keddi közleményében megerősítette, hogy a négy ország államfőinek diplomáciai tanácsadói kedden Minszkben találkoznak.
Vlagyimir Grinyin berlini orosz nagykövet az orosz-német viszonyban tapasztalható "távolodásra" mutatott rá kedden. A kapcsolatokat "túszul ejtette" az ukrán válság, és egyre jobban romlanak - mondta. Hozzátette, hogy a Moszkva elleni szankciók német támogatása csalódást okozott Oroszországban.
"Ma is voltak még egyeztetések a diplomaták között, de a halálos áldozatokkal járó harcok is folytatódtak Ukrajna keleti részén, ahol a civilek kálvárián mennek keresztül" - hangsúlyozta a francia elnök.
Petro Porosenko ukrán elnök jelentette be kedden, hogy megtámadták a kormányerők kelet-ukrajnai központját, valamint a környező lakóépületeket a frontvonaltól mintegy 50 kilométerre lévő Kramatorszk városában. A támadásnak sok sebesültje van a katonák és a civilek körében is.
Hollande szerint mindegyik fél "érdeke" az, hogy megállapodás szülessen Minszkben. "Mindenekelőtt az ukránoké, azért, hogy a területi egység keretében újra megtalálják hazájuk stabilitását, de Oroszországé is, azért, hogy az érdekeinek, a történelmének, és az Európai Unióval közös jövőjének megfelelő kapcsolatokat alakíthasson ki" - mondta Hollande.
Laurent Fabius francia külügyminiszter azt jelezte, hogy a minszki csúcstalálkozó megrendezése még nem biztos, de a tárgyalófelek mindent megtesznek annak érdekében, hogy az létrejöjjön.
"Óvatosnak kell lennünk, miután még semmi sem biztos, de mi mindent megteszünk, hogy a holnapi csúcstalálkozó megrendezésre kerüljön és eredményes legyen" - mondta a diplomáciai tárca vezetője a nemzetgyűlésben. "A következő elveket képviseljük: azonnal tűzszünet, a nehéz fegyverek gyors visszavonása, a határok tényleges ellenőrzése, Ukrajna szuverenitásának tiszteletben tartása, a donyecki lakosság különleges státuszának megállapítása a minszki megállapodás szellemében" - közölte.
Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán Minszkben próbálnak megoldást találni a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére. A minszki csúcstalálkozó megtartásáról vasárnap döntöttek, azóta a négy ország diplomatái tárgyalnak egy mindenkinek megfelelő békemegállapodás részleteiről. A diplomaták hétfőn Berlinben egyeztettek a szöveg tartalmáról, kedden pedig Minszkben folytatják a tárgyalásokat.
Várhatóan nem írnak alá megállapodást a minszki csúcstalálkozón
Várhatóan nem írnak alá újabb megállapodást a minszki csúcstalálkozón, erre vonatkozó tervek nincsenek - számolt be kedden a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség diplomáciai forrásokra hivatkozva. Eközben javában zajlanak a szerdai négyhatalmi egyeztetés előkészületei, amelyen Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia, Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz elnök próbálnak megoldást találni a kelet-ukrajnai válság politikai rendezésére.
A minszki csúcstalálkozó megtartásáról vasárnap jött létre megállapodás az orosz, az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár között. "Nincsenek tervek arra vonatkozóan, hogy a résztvevők dokumentumot írjanak alá a találkozó befejezése után. A vezetők valószínűleg közös állásfoglalást adnak ki" - jegyezte meg a meg nem nevezett diplomáciai forrás.
A találkozó tétje óriási, ugyanis a kérdés az, sikerül-e diplomáciai úton véget vetni az eddig több mint 5300 halálos áldozatot követelő délkelet-ukrajnai fegyveres összecsapásoknak, és megkezdődhet-e a valódi rendezés Ukrajnában.
A RIA Novosztyi ugyanerre a forrásra hivatkozva azt adta hírül, hogy egy kelet-ukrajnai demilitarizált övezet létrehozásának és a nehézfegyverek kivonásának kérdése áll a csúcstalálkozó középpontjában. A hírügynökség szerint a tárgyaló felek között leginkább a demilitarizált övezet kérdése körül nincsen egyetértés. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Franciaország és Németország azt akarja elérni, hogy annak létrehozása Oroszország felelőssége lenne, míg Moszkva az EBESZ-t bízná meg a feladattal.
A találkozó másik legfontosabb célja, hogy a kijevi kormány és az oroszbarát szeparatisták között politikai párbeszédet kezdeményezzenek. Amennyiben eredménytelenül zárul a minszki csúcsértekezlet, Oroszország további gazdasági szankciók életbe léptetésére számíthat. Emellett Barack Obama amerikai elnök hétfőn Washingtonban a német kancellárral tartott közös sajtótájékoztatón kijelentette, hogy az amerikai fegyverszállítás Ukrajnának lehetséges lépés abban az esetben, ha kudarcot vallanának a válság rendezését célzó diplomáciai erőfeszítések. Az elnök leszögezte, hogy a konfliktus nem oldható meg katonai eszközökkel, és az esetleges fegyverszállítás célja nem Oroszország legyőzése, hanem az ukrán védelmi erőfeszítések támogatása.
Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter kedden telefonon egyeztetett orosz és ukrajnai kollégájával, és arra buzdította őket, mutassanak kompromisszumkészséget a nehéz kérdésekben a minszki tárgyalásokon.
Nyikolaj Patrusev, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkára kedden Moszkvában nyomatékosan arra intette az Egyesült Államokat, vesse el az ukrajnai fegyverszállítások tervét. Patrusev azt mondta, a nyugatbarát kijevi vezetés háborús fegyverekkel való ellátása ismét megerősítené azt, hogy Washington a konfliktus "közvetlen résztvevője". Emellett a titkár arra figyelmeztetett, abban az esetben, ha mégis a fegyverszállítás mellett döntene a Fehér Ház, nem lehetne megakadályozni a válság továbbterjedését.
A német diplomácia vezetője arról is beszámolt, hogy hétfőn a négy ország magas rangú tisztségviselői Berlinben egyeztettek, kedd este pedig a fehérorosz fővárosban folytatják az előkészítő tárgyalásokat. A francia külügyminisztérium keddi közleményében megerősítette, hogy a négy ország államfőinek diplomáciai tanácsadói kedden Minszkben találkoznak.
Vlagyimir Grinyin berlini orosz nagykövet az orosz-német viszonyban tapasztalható "távolodásra" mutatott rá kedden. A kapcsolatokat "túszul ejtette" az ukrán válság, és egyre jobban romlanak - mondta. Hozzátette, hogy a Moszkva elleni szankciók német támogatása csalódást okozott Oroszországban.
Forrás
MTI
