Hogyan védi a munkahelyeket a magyar kormány?

"Végig fogom vinni ezt a munkahelyvédelmi akciótervet, mert ez a mi kormányzásunk filozófiájának a lényege!" - jelentette ki Orbán Viktor a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökségével való keddi tárgyaláson.

Arról kell meggyőzni a magyarokat, hogy érdemesebb dolgozni, mint nem, és ezt csak akkor lehet bizonyítani, ha valóban vannak munkahelyek, és többet keresnek az emberek, mintha segélyt kapnának - mondta a kormányfő. Jelezte ugyanakkor, hogy óriási nyomásra számít az akciótervvel kapcsolatban, mert arra a 300 milliárd forintra, amelyet a magyar vállalkozóknál hagynak, vannak más jelentkezők is.

Orbán Viktor szerint kormánya egy új gazdasági rendszert épít fel, és ezt most már a gazdasági élet szereplői is érzékelik. Minden ilyen modellépítési kísérlet újításnak minősül, az újítóknak pedig megvan a maguk sorsa: először meglepetés fogadja őket, utána értetlenség, majd érdeklődés, és ha beválik az újításuk, akkor átveszik azt - mondta a miniszterelnök.

Bár a magyar gazdaság még nincs olyan állapotban - folytatta -, hogy "a mellünket verve" lehetne hivatkozni a kormány újításainak nyugati átvételére, de "kellő szerénységgel" rögzíthető: a magyar gazdaságpolitika intézkedései, amelyeket először értetlenség fogadott, szépen lassan átmentek az európai gazdaságpolitika eszköztárába. Példaként említette a bankadót, a válságadókat, a hárompilléres nyugdíjrendszer újraszervezését, a tranzakciós adót, és szerinte pillanatok alatt máshol is meg fognak érkezni a munkahelyvédelmi akciótervek.

A kormány új gazdasági modelljének része az is, hogy a bankrendszer ötven százaléka magyar kézben legyen - mondta Orbán Viktor. Ha ezt sikerül végigvinni, az unikális lesz egész Közép-Európában - jelentette ki a miniszterelnök.

A kormányprogram részévé váltak a kamarai javaslatok - hangsúlyozta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke a kamara rendkívüli elnökségi ülésén kedden, amelyen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja.

Parragh László emlékeztetett arra, hogy a kamara 2010. február 18-án megállapodást kötött az országgyűlési választások előtt Orbán Viktorral, amelyben megfogalmazták a gazdaságpolitika számukra legfontosabb gondolatait. Az MKIK elnöke arra bíztatta a kormányt, hogy a megkezdett változásokat következetesen hajtsa végre. A részleteket értékelve Parragh László kiemelte: a magyar gazdaság talpra állítása a strukturális átalakítások elindításával elkezdődött, ami a gazdaság szereplőinek érdeke, mert enélkül tartósan nem tartható fenn a növekedés. A vállalkozók felvállalták az átalakítással járó gondokat a közös teherviselés jegyében - jelentette ki az MKIK elnöke.

Magyarországon a foglalkoztatás növekedett 2010 óta a reálszférában, ugyanakkor égető gondot jelent a vállalkozások finanszírozása, bár a Széchenyi Kártya bővítésével sikerült a hitelkihelyezést növelni - mutatott rá Parragh László. Az MKIK elnöke szólt arról, hogy a magyar gazdaság versenyképessége javult az elmúlt két évben, amihez többi között hozzájárult a makroadatok javulása, a vállalati munka és a kormányzati munka hatékonyságának növelése, ugyanakkor kedvezőtlenül hatott a magas adóteher, az uniós források felhasználásának nem megfelelő kihasználása, az innováció alacsony szintje.

Parragh László kiemelte: a kamarai javaslatok megjelennek a külgazdasági stratégiában is. A magyar vállalkozások külföldi érdekeit képviselve vegyes kamarai rendszert alakított ki az MKIK, és a kamara aktívan részt vesz a külgazdasági hivatallal közös 11 iroda létrehozásában. Az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy a szakképzési rendszerben a magyar gazdaság szereplői nagyobb hangsúlyt kapnak, többi között szeptemberből a duális szakképzés nagyobb teret nyert, és szeptembertől a vállalkozások nagyobb arányban vesznek részt a gyakorlati képzésben.

Az európai uniós fejlesztési források felhasználásával kapcsolatban az MKIK elnöke kifogásolta, hogy hibás volt a korábbi évek célmeghatározása, magas költséggel és rosszul működik az intézmény, a támogatás intenzitása alatta marad az uniós lehetőségeknek. Parragh László szerint a 2014-2020. évekre szóló uniós fejlesztés források igénybevételére vonatkozó stratégiát, az intézményrendszert úgy kell kialakítani, hogy az Magyarországot nyertessé tegye.

A 10 pontos munkahelyvédelmi akciótervet a legnagyobb pozitív beavatkozásnak tartotta a gazdaságban a kamara elnöke, aki szerint jövőre 215 milliárd forintos pozíciójavulást jelent a mikro és kisvállalkozásoknál, a GDP-növekedéshez 1 százalékkal járulhat hozzá, a kisadókat 150-200 ezer cég választhatja, és 1,4-1,7 millió munkavállalót érinthet kedvezően, és a pénzforgalmi szemléletű áfa-befizetés változása 80 milliárd forint egyszeri likviditási tőkét jelenthet a cégeknek. A rendkívüli elnökségi ülésen a résztvevők közös nyilatkozatot fogadtak el. Ebben rögzítették, hogy a korábbi megállapodásban foglalt közös célok érdekében végzett eddigi együttműködés eredményes, és érdemes a folytatásra.

Rögzítették azt is, hogy a kormány több kamarai javaslatot sikerrel épített be a programjába, például a Széchenyi Kártya továbbfejlesztését, a közbeszerzési szabályok megváltoztatását, a szakképzés átalakítását, az uniós források átcsoportosítását gazdaságfejlesztési célokra, a versenyképes adórendszer kialakítását, a kereskedelemfejlesztés átszervezését. Mindez lehetőséget teremt arra, hogy továbblépjenek az együttműködésben, elsősorban a magyar munkahelyek védelme, új munkahelyek teremtése terén.

A kamara arra hívja fel a kormány figyelmét, hogy fel kell gyorsítani a meglévő források kihelyezését, és sürgeti a gazdaság további élénkítését, amely fontos eleme, hogy javuljon a vállalkozások finanszírozása. A kormány vállalja, hogy elősegíti a felnőttképzés, a szakképzés és a felsőoktatás gazdasági igényekhez való igazítását, és vállalja továbbá, hogy csökkeni a vállalkozások bürokratikus terheit, ezzel támogatva a gazdasági versenyképességet. A közös nyilatkozatban a felek deklarálták, hogy együttműködnek a kormány által előterjesztett munkahelyvédelmi akció mielőbbi sikeres megvalósításában.

Orbán Viktor hétfőn kezdte meg a konzultációs sorozatot a Fidesz szövetségeseivel és együttműködő partnereivel, amelynek során az elmúlt két esztendő tapasztalatait értékelik. Az első találkozón a pártelnök-miniszterelnök Semjén Zsolttal, a KDNP elnökével, a koalíciós partner KDNP vezetésével tekintette át a szövetség helyzetét.