Hirosimában az atomtámadásra emlékeztek
A megemlékezés alkalmából mintegy 50 ezer ember gyűlt össze a hirosimai Béke Emlékparkban, nem messze a robbanás epicentrumától.
Macui Kazumi, Hirosima polgármestere a rendezvényen azt mondta, a világ vezetőinek követniük kellene Barack Obama amerikai elnök példáját, és első kézből kellene megismerniük a nukleáris fegyverek okozta pusztulást.
Obama hivatalban lévő amerikai elnökként elsőként látogatott el május 27-én a japán városba, hogy lerója tiszteletét az atomtámadás 140 ezer áldozata előtt. Közülük több ezren a bombatámadás pillanatában vesztették életüket, és nagyon sokan haltak meg évekkel később a sugárzás miatt.
Három nappal a hirosimai atomcsapást követően egy másik japán várost, Nagaszakit ért hasonló támadás, ez utóbbi helyen a robbanás 74 ezer ember halálát okozta.
A szörnyű pusztítás nyomán Japán feladta a harcot: 1945. augusztus 15-én Hirohito császár bejelentette a szigetország kapitulációját. A történészek mind a mai napig vitáznak arról, hogy szükség volt-e a két támadásra.
Az egyik oldal szerint igen, hiszen így sikerült megmenteni rengeteg amerikai katona életét, akik elestek volna, ha szárazföldi támadást kell indítani Japán ellen. Mások viszont azt állítják, hogy a szigetország már mindenképp közel állt a kapitulációhoz, s ez az atomtámadás nélkül is bekövetkezett volna.
Horváth Csaba, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum helyettes parancsnoka szerint nem könnyű az atomfegyverekől lemondani, mert évtizedek alatt fejleszettték ki azokat, és a nagyhatalmi pozíció megőrzését is jelentheti a meglétük.
A szakértő az M1 aktuális csatorna szombat műsorában ezt azzal kapcsolatban mondta, hogy az Egyesült Államok 71 évvel ezelőtt dobta le az első atomfegyvert a II. világháborúban Hirosimára.
Horváth Csaba kifejtette: az atombombák alkalmazása nem csak az érintett országok berendezkedésére, de hadműveleti kérdésekre is hatással voltak, megváltoztatták a doktrínákat, és a gondolkodásmódot, mivel világossá vált: olyan pusztító erő keletkezett, ami a polgárokat is komolyan veszélyezteti.
A hidegháború a szovjet atomfegyver megjelenésével teljesedett ki, majd 1953-ban a koreai háborúban majdnem bevetettek egyet, ami kirobbanthatta volna a harmadik világháborút, de végül - mint fogalmazott - "győzött a józan ész".
A nagyhatalmak ugyan belátták, hogy sok pénzt költenek az atomfegyverekre, ami nem térül meg, és nem megoldás, mégsem mondanak le róla könnyen, mert szolgálhatja a nagyhatalmi pozíció megőrzését.
