Hillary Clinton hivatalosan is a demokraták elnökjelöltje

"Alázattal, eltökéltséggel és Amerika jövőjébe vetett határtalan bizalommal fogadom el jelölésemet az elnökválasztásra" - jelentette ki.

Clinton elsőként pártbéli volt vetélytársának, Bernie Sanders vermonti szenátornak gratulált, és megköszönte neki, hogy az előválasztási kampányban a társadalmi igazságosságért folytatott küzdelmet helyezte a középpontba, majd a Sanders-támogatók nagy lélekszámú táborának címezve közölte: meghallotta a hangjukat.

"A ti ügyetek a mi ügyünk is" - szögezte le. A beszédben később azt ígérte: együttműködik Sandersszal az ország érdekében. Ezzel összefüggésben felidézte az amerikai történelem korai szakaszát, amikor az alapító atyák - mint mondta - számos kérdésben megosztottak voltak, de rövid időn belül megtalálták a közös célokat.

Előzetesen olyan hírek terjedtek el, hogy Sanders hívei valamilyen akcióra készülnek a csarnokban. Egy ideig csendben voltak, de később különböző jelszavak skandálásába fogtak, amit viszont Clinton hívei túlharsogtak.

A demokrata párti elnökjelölt már beszéde elején viszonylag sok szót szentelt republikánus párti vetélytársa jellemzésére.

Donald Trump "azt akarja, hogy féljünk a jövőtől és egymástól, de nem félünk" - mondta. Óva intette az amerikaiakat attól, hogy olyan embernek higgyenek, aki azt állítja, egyedül ő képes rendbe tenni a dolgokat.

"Mi nem építünk falakat, munkahelyeket adó gazdaságot viszont igen, és millióknak adunk majd állampolgárságot. Nem tiltunk be vallást, és együttműködünk szövetségeseinkkel" - mondta Hillary Clinton. Kijelentette, hogy az amerikai nép "a világ legdinamikusabb és legdiverzifikáltabb" népe. A volt külügyminiszter tapasztalt vezetőnek mondta magát, ellenfelét viszont tapasztalatlannak.

"Képzeljék csak el őt az Ovális Irodában, válsághelyzetben!" - mondta. Szerinte a Twitter-üzenetekkel politizáló Trumpra nem lehet rábízni a nukleáris fegyvereket. Kijelentette, hogy - éppen külügyminiszteri tapasztalatai alapján - ő maga viszont képes lesz érdemben felvenni a harcot az Iszlám Állam nevű terrorszervezettel.

Hillary Clinton összességében optimista képet festett Amerikáról, és sok mindent ígért általánosságban: munkahelyeket, gazdasági fellendülést, ingyenes felsőoktatást, a Wall Street és a nagyvállalatok nagyobb tehervállalását, vagyis megadóztatását. Konkrét ígéret csak az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelső bíróság új tagjainak kinevezéséről hangzott el, valamint arról, hogy akár még alkotmánymódosítást is kezdeményezne annak érdekében, hogy felszámolja a "United Citizens" nevű konzervatív politikai csoportot. Igyekezett megnyugtatni a fegyvertartás híveit afelől, hogy "nem akarja elvenni a fegyvereiket".

Clinton - csakúgy, mint a konvención korábban beszédet mondó demokrata párti "nagyágyúk" - éles különbséget tett a Republikánus Párt tagjai között. Dicsérte John McCain arizonai szenátort, hősnek és hazafinak nevezte, aki szerinte megérdemli a demokraták megbecsülését. Trump korábban élesen bírálta az arizonai politikust. Szónoklata előtt Hillary Clintont leánya, Chelsea mutatta be, és azt mondta, nagyon büszke rá.

Az este és a délután folyamán kormányzók, volt kormányzók, képviselők, helyi politikusok és Hillary Clintonnal rokonszenvező "magánemberek" mondtak beszédet, valamennyien meleg szavakkal méltatva az elnökjelöltet. A politikusok - mint például Andrew Cuomo, New York állam kormányzója és Jennifer Granholm, Michigan volt kormányzója - sok időt és figyelmet szenteltek Donald Trump ostorozásának.

Egy texasi képviselő, Joaquin Castro, akinek a nagyszülei Mexikóból vándoroltak be az Egyesült Államokba, saját életének példáját felidézve támadta Donald Trump bevándorlási politikáját, Khizr Khan pakisztáni gyökerű, Virginiában élő amerikai családapa pedig - aki fiát veszítette el 2004-ben Irakban - arról beszélt, hogy büszke amerikai muzulmán.

Nehéz helyzetbe hozhatja az új elnököt a kampány kiélezettsége

Egyes elemzők szerint az amerikai elnökválasztási kampány kiélezettsége, féktelensége és durva hangneme azt eredményezheti, hogy végül akárki is kerekedik felül, a lakosság számottevő része nem lesz hajlandó elfogadni a végeredményt, ez pedig jelentősen meggyengíti majd az új elnököt - írta legfrissebb elemzésében az AP amerikai hírügynökség.

Az Egyesült Államok társadalmának jelenlegi éles megosztottsága szakértők szerint komoly problémát jelenthet: a november 8-i elnökválasztás után az eredménytől függetlenül amerikaiak tízmilliói eszmélhetnek majd arra, hogy olyan ember lett országuk elnöke, akit gyűlölnek.

Jól érzékelteti a kampány szokatlan kíméletlenségét, hogy a Republikánus Párt múlt heti elnökjelölt-állító konvencióján a delegátusok közül sokan Hillary Clinton demokrata elnökjelölt bebörtönzését sürgették. Utóbbi pedig azzal a címszóval rendezett adománygyűjtést, hogy meg kell állítani a republikánusok elnökjelöltjét, Donald Trump esetleges megválasztása ugyanis az Egyesült Államok létét fenyegeti.

A kampány során mindkét elnökjelölt alkalmatlannak nevezte a másikat az elnöki tisztség betöltésére. Donald Trump több ízben is tisztességtelennek minősítette riválisát, illetve azt hangoztatta, hogy a demokrata elnökjelölt bizonyos érdekkörök "bábja". Az egykori first lady, szenátor és külügyminiszter Hillary Clinton pedig úgy vélekedett, hogy az extravagáns milliárdos alkatilag alkalmatlan az ország vezetésére. Ez nem jelenti, hogy korábban nem voltak komoly megosztottságot eredményező választási kampányok az Egyesült Államokban. Az AP példaként a 2000-es elnökválasztást hozta fel, amelyet a legfelsőbb bíróság döntésének eredményeképpen a republikánus George W. Bush nyert meg a demokrata Al Gore-ral szemben.

Chris Lehane, a Gore-kampány egykori vezetője elismerte, hogy 2000-ben is kiélezett volt az elnökjelöltek közötti verseny, a mostani helyzet azonban szerinte még annál is feszültebb. A kommunikációs szakember felidézte, hogy éppen sajtótájékoztatóra készült az amerikai törvényhozás épületében, amikor a legfelsőbb bíróság meghozta George W. Bush győzelmét jelentő ítéletét. "Emlékszem, hogy a döntést követően Al Gore-tól kaptam az első üzenetet, aki azt írta, hogy ne pocskondiázzam a legfelsőbb bíróságot" - mondta Lehane. "Tudta, hogy sokat számít (Bushnak), miként fog reagálni" - tette hozzá.

Trump a múltban többször is megkérdőjelezte különböző választások eredményét, például a Republikánus Párt elnökjelöltségéért folytatott küzdelme során, vagy amikor nemrégiben azt mondta, hogy Hillary Clinton kizárólag a "manipulált rendszer" következtében nyerhette el a demokraták elnökjelöltségét. A populista iparmágnás korábban Barack Obama elnökségének a legitimitását is megkérdőjelezte, hamisan azt állítván, hogy Obama nem született amerikai állampolgár.

"A politika világa soha nem volt finomnak nevezhető, általánosságban véve azonban mindkét párt és a vezetőik is elismerték az elnökválasztás legitimitását, és ez az, ami most megfakulni látszik" - mondta Steve Schmidt republikánus kampánystratéga, aki szerint akármi is lesz az eredmény, az ország fele elégedetlen lesz. Mint mondta, minden jel arra mutat, hogy a lakosság elégedetlen felének egy "egészségtelenül" magas hányada nem fogja elismerni az Egyesült Államok következő elnökének a legitimitását.

"Soha nem tudnám elfogadni elnöknek Hillary Clintont" - mondta az amerikai hírügynökségnek a republikánus párti Terry Hardaman, aki tengerészgyalogosként kétszer is megjárta Irakot.

A 91 éves, demokrata szavazó Howard King pedig a Római Birodalom alkonyához hasonlította Trump elnökjelöltségét és a jelenlegi közhangulatot. "Rómát nem külső erők hódították meg, belülről bukott el" - fogalmazott. "Donald Trump bolond, nem tudnék elnökként tekinteni rá" - fűzte hozzá.

A következő elnök azonban egy eddig valószínűtlen terepen is akadályokba ütközhet az elismerése terén - méghozzá a nyertes párt soraiban. A milliárdosnak még nem sikerült elnyernie legnépszerűbb republikánus pártbeli riválisának, Ted Cruz texasi szenátornak a támogatását, és a párt számos tagja továbbra is húzza a száját Trump jelöltsége miatt. Clintonnak ugyan sikerült megnyernie Bernie Sanders vermonti szenátort, követői közül azonban sokan továbbra sem fogadják el az egykori first lady elnökjelöltségét.

Egyikük, Cornel West liberális aktivista és professzor úgy vélte, az Egyesült Államok "mély válságba" süllyedt a társadalmi, gazdasági és politikai fejetlenség miatt, amelyet sem egy olyan, "velejéig nárcisztikus republikánus, mint Donald Trump", sem egy olyan, "velejéig opportunista politikus, mint Hillary Clinton", nem tud enyhíteni.

A megkérdezett szakértők abban egyetértettek, hogy a meglehetősen feszült kampány megnehezíti, ugyanakkor fontosabbá is teszi azt, hogy a vesztes végül elismerje a vereségét. Az első ember, aki a 2008-as választást követően "elnök úrnak" szólította Barack Obamát, nem más volt, mint riválisa, John McCain - emelte ki Schmidt. Szerinte ez a "békés hatalomátadás" első lépcsője, még akkor is, ha nincs rá semmi biztosíték, hogy a választáson alulmaradt jelölt szavazói ebben is követni fogják favoritjukat.