Hihetünk a közvélemény-kutatások eredményeinek?
Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője tudomásul veszi, hogy a népesség többsége szerint ezer személy válaszából nehéz komoly következtetést levonni arról, hogy miként vélekedik 4 millió választópolgár. Ez azonban mégis lehetséges a valószínűségelmélet alapján – mondta az Aktuálne.sk portálnak.
Pavol Marchevský, a Prieskumy ügynökség politikai elemzője szerint az emberek úgy érzik: minél többen vesznek részt egy-egy reprezentatív felmérésben, annak eredménye annál pontosabb lehet. Marchevský szerint ez azonban nem teljesen igaz, mert csak kis eltérések mutatkoznak a végeredmények között. Eközben az ügynökség sokkal többet költ kétezer polgár megkérdezésére, mint például ezer kifaggatására. Az elemző elmondta: a felmérések során ezer személy részvételénél már kialakul az ún. telített minta.
Ezzel Slosiarik is egyetért, s hozzáfűzi: a közreműködők számának növekedésével a mérés statisztikai eltérése nem csökken jelentős mértékben. „Ha ezer válaszadó esetében a legnagyobb statisztikai hiba plusz-mínusz 3,1 százalék, akkor kétezernél a statisztikai eltérés plusz-mínusz 2,2 százalék lesz“ – állítja. „Ha a mintát megduplázom, tehát ezerről kétezerre emelem, ez nem jelenti azt, hogy a statisztikai hibát kétszeresen csökkentem” – magyarázta. A néhány tized százalékos pontosítás nem arányos a költségek növekedésével – tette hozzá.
Slosiarik rámutatott: Szlovákiánál többszörösen nagyobb az Egyesült Államok, de ott is körülbelül ezer személy bevonásával készítik a közvélemény-kutatásokat. „Ott is elegendőnek bizonyul ez a minta arra, hogy lefedje a népességet“ – fejtette ki.
Mindkét szakember egyetért abban, hogy milyen kulcsot kell használni a felmérések reprezentatív jellegének biztosítása érdekében. Az adatgyűjtéshez többféle módszer, így a telefoninterjú és a személyes tudakozódás is rendelkezésre áll. Az adatgyűjtők először az életkorról, a nemi hovatartozásról, a műveltségi szintről, a nemzetiségről, továbbá annak a településnek, illetve megyének a nagyságáról érdeklődnek, ahonnan a válaszadó származik. „Ezek a szokványos jegyek, amely segítségével ellenőrizzük, hogy a felmérés reprezentatív legyen, s a válaszadók másolják Szlovákia lakosságának összetételét” – magyarázta Marchevský az Aktuálne.sk-nak.
Slosiarik példaként felhozta, hogy egy adatgyűjtőnek mondjuk Eperjes megye kétezernél kevesebb lakossal rendelkező községeiben kell megkérdeznie a választókat. Olyan utasítást kap, hogy például három nővel és három férfival kell beszélgetést készítenie, de eközben az is meg van határozva, hogy a megkérdezetteknek milyen korcsoportba kell tartozniuk.
A szakemberek arra is rámutattak, hogy az emberek azért sem hisznek a felméréseknek, mert azok eredményei gyakran nem egyeznek meg a választások végeredményeivel. Slosiarik ezt természetesnek tartja, hisz ellenkező esetben a választási kampányok fölöslegeseknek bizonyulnának. Azért is torzul az eredmény, mert a választópolgárok egy része az utolsó pillanatban, a választóhelyiségben dönt, amit az ügynökség a mérések során képtelen megragadni” – magyarázta.
