Heves porviharok tombolhattak hatszázezer éve a Marson
A felfedezésről a Science legújabb számában jelent meg tanulmány.
A Mars déli pólusán elhelyezkedő "tározó" befogadóképessége a Nagy-tavak egyikének, a Felső-tónak a "kapacitásával" egyenlő. A szárazjég vastagsága eléri a 3000 métert, s a "rejtekhely" harmincszor több szárazjeget (fagyott szén-dioxidot) tartalmaz, mint eddig feltételezték.
Ez a mennyiség, ha gáznemű állapotban kiszabadulna, megduplázhatná a Mars vékonyka légkörét. A geológiai közelmúltban, amikor a Mars tengelye "megdőlt", a napfény, elérve a déli pólust, részlegesen felolvasztotta a sarkvidék szárazjégsapkáját. A felszabaduló szén-dioxidnak köszönhetően a légkör sokkal "töményebbé" vált, mint napjainkban. Több por került a felszínről a levegőbe, s a vörös bolygó felszínén heves viharok tomboltak.
"Ez még a mainál is kellemetlenebb hely volt" - nyilatkozta Roger Phillips, a tanulmány vezető szerzője, aki a marsbeli viszonyokat az 1930-as években az Oklahoma állam körüli síkságon dúló homok- és porviharok sorozatához, a Dust Bowl-ként emlegetett jelenséghez hasonlította.
A viharosabb éghajlat "fonákjaként" a vörös bolygón a "töményebb" légkörnek köszönhetően voltak olyan régiók, ahol lehetett folyékony víz.
"Ennek ellenére ez már nem az a nedves, trópusi éghajlatú Mars volt, mint évmilliárdokkal korábban" - hangsúlyozta Roger Phillips, hozzátéve, hogy a valamikori folyékony víz jelenlétéről a korai Mars felszínén kanyonok, patak- és folyómedrek árulkodnak.
A brit Open University csapata szerint ötmillió évvel ezelőtt egy katasztrofális esemény hatására került víz alá a hatalmas terület, majd a megrekedt víztömeg megfagyott. "Szerintünk a víz valamilyen katasztrofális esemény következtében elárasztotta a területet, majd a víz felszíne megfagyott, később szétdarabolódott, végül az egész tömeg szilárd jéggé vált" - állította a földre küldött Mars-képek elemzése alapján -Peter Muller, a londoni University College professzora. "A területet nagy mennyiségű por fedte be, belepve a jég felszínét, ez magyarázza a színárnyalatbeli különbségeket a jég és az azt körülvevő terület között."
Ekkora víztömeg, ami geológiai időléptékkel nézve viszonylag még fiatalnak is számít, tovább erősítheti az életről alkotott spekulációkat. "A tény, hogy meleg és nedves helyek léteztek a Mars felszíne alatt még mielőtt a Földön kialakult volna az élet, és annak eshetősége, hogy még mindig létezhetnek, felveti a lehetőséget, hogy a bolygón ma is élnek primitív mikro-organizmusok" - mondta Murray professzor. "Ez a küldetés számos a Marsról alkotott, szilárdnak hitt nézetemet változtatta már meg. Oda kell mennünk és meg kell győződnünk róla" - hangoztatta.
A legújabb kutatások alapján valószínűtlen, hogy a Mars légköre barátságosabbá váljon. Bár a most felfedezett szárazjég tömege soknak tűnik, a vörös bolygó túlnyomórészt szén-dioxidból álló légköre sokkal ritkább, mint a Mount Everest tetején. Ezért még ha ki is szabadulna a "tározó" szén-dioxidja, mennyisége aligha "sűrítené" be olyannyira a Mars légkörét, hogy felszíne felmelegedjen, és "stabilizálja" a folyékony vizet a Marson.
