Hetven éve indult a füleki vár feltárása
Az elmúlt héten a füleki Oppidum Fileck polgári társulás, a vármúzeum, illetve a ságújfalui faluszépítők szervezte várszépítő táborban diák önkéntesek tisztították meg a füleki várat az özönnövényektől. Kipucolták a középső vár ágyúállásait, vízelvezető csatornáit, de előkészítették az alsó várban a kutatóárkot a régészeti ásatáshoz is - mondta Titton Viktória, a múzeum régésze, aki a feltárást a Szlovák Tudományos Akadémia Régészeti Intézete zólyomi kirendeltségének felügyelete alatt vezeti.
Elmondta, negyedik éve az alsóvár erődítményrendszerét tárják fel, az idei ásatáson eddig 16. századi pénzérmék és kerámiák kerültek elő. de a tavalyi kutatási eredményekből kiindulva réz- és bronzkori anyag előkerülésére számítanak.
A vár régészeti feltárását 1944-ben a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai kezdték el Kalmár János vezetésével. A fellegvárat és a középső várat kutatták akkor, majd évtizedeken át régészeti és turisztikai szempontból is elhanyagolták Fülek várát, csak az ezredfordulót követően történt lényegi változás, amikor is a szlovákiai régészek a Műemléki Hivatallal és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Kutatóintézetével közösen folytatták a feltárásokat - tette hozzá Agócs Attila, a Füleki Vármúzeum igazgatója.
Az igazgató hozzátette: negyedik éve kapcsolódott be a város által finanszírozott Füleki Vármúzeum a feltárási és helyreállítási munkákba. Az ásatásokra a megyei önkormányzattól ugyan nem jutnak forráshoz, viszont a kulturális minisztérium révén évente 10 ezer euró körüli összeghez jutnak, amit műtárgyvásárlásra, állagmegóvásra fordíthatnak. Ez az összeg ugyanakkor töredéke annak, amelyet az észak-magyarországi várak helyreállítására fordítanak. Agócs Attila attól tart, ha jelentős uniós forrásokat nem tudnak a vár régészeti kutatására, a leletanyagok restaurálására, illetve a helyreállítására fordítani, az észak-magyarországi várakhoz képest Fülek néhány éven belül komoly lemaradásba kerül.
A Füleki Vármúzeum saját gyűjteményében vannak 12.-14. századi fehér kerámiák, de legértékesebb része a persi avarkori leletegyüttes, állandó régészeti kiállításuk zömét pedig a losonci Nógrádi Múzeumtól kölcsönbe kapták - számolt be a Híradó.hu portál.
