Hét évet kapott Ahmed H.
A bíróság határzár tiltott, tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit. A szabadságvesztés mellett a bíróság a vádlottat tíz évre kiutasította Magyarország területéről. A férfi legkorábban a büntetés kétharmadának letöltése után bocsátható feltételes szabadságra. A vádirat szerint a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kihirdetése után, 2015. szeptember 16-án több száz ember gyülekezett a Röszke-Horgos közúti határátkelőhely szerb oldalán. A Magyarországra belépni akaró, kezdetben békés tömeg idővel agresszívvá vált, a kerítést feszegette, próbálta kidönteni, majd néhányan kövekkel dobálták a magyar oldalon felsorakozott rendőröket, akik közül többen megsérültek.
Kóbor Jenő bíró az ítélet kétórás szóbeli indoklásában kifejtette, a vádlott, a telefonjában talált hangfájlok alapján tudott arról, hogy a magyar határ le van zárva, a kerítés átlépése, megrongálása bűncselekmény. A helyszínen készült felvételek szerint a vádlott többször a határátkelőt lezáró kapuhoz ment, és látta, hogy a tömegből többen is ki akarják nyitni. Ezután kihangosítón át szólt az összegyűlt emberekhez, és beszélt a rendőrökkel is, de a hangfelvétel alapján konkrét fenyegetést vagy ultimátumot nem fogalmazott meg, hátrálásra szólította fel a tömeget. Ezt követően elhangzottak a rendőrségnek a határ megnyitására öt percet adó követelések, de nem bizonyítható, hogy a vádlott mondta ezt, viszont hallania kellett az ultimátumot. Tisztában kellett lennie azzal, hogy fennáll a kordon és a rendőrök megtámadásának lehetősége – mondta a bíró.
Ahmed H. bármi áron át akarta lépni a határt
Egy rendőr közölte a vádlottal, hogy az átkelő le van zárva, a tranzitzónába kell menniük, a férfi mégis ott akarta átlépni a határt. Ahmed H. ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a tömeget. A felvételeken egyértelműen látszik, a vádlott követ tört, és hatszor megdobta a rendőröket. Később a vádlott a mások által megrongált kerítésen keresztül magyar területre lépett, de a rendőrök kiszorították a tömeget, így a vádlott is visszatért szerb oldalra. Csak három nappal később, Győrben vették őrizetbe.
A bíró kifejtette, a történtek jogi minősítése szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy a vádlott konkrét határidőt szabott-e a határ megnyitására. A terrorcselekmény elkövetéséhez elegendő annak megállapítása, hogy a vádlott személy elleni bűncselekmény elkövetésével – a szolgálatukat ellátó rendőrök megdobálásával – akarta elérni, hogy megnyissák a lezárt határszakaszt. A férfi célja mindvégig a határ bármi áron való átlépése volt. A Cipruson élő vádlott hiába léphetett volna jogszerűen Magyarországra, a lezárt átkelőnél ezt nem tehette meg.
Az ítélet nem jogerős
A bíróság súlyosbító körülményként értékelte a társtettességet, enyhítő körülményként a vádlott büntetlen előéletét, az elkövetéskor beszűkült tudatállapotát, az időmúlást és azt, hogy külföldiként hosszú ideje van előzetes letartóztatásban. A bíróság minden körülményt figyelembe véve a büntetési tétel alsó határát jelentő tízéves szabadságvesztést túl súlyosnak találta, ezért enyhítő szakaszt alkalmazott – mondta Kóbor Jenő. Az ügyész súlyosítás, a vádlott és védője eltérő minősítés és enyhítés érdekében fellebbezett, így az ítélet nem jogerős. A bíróság fenntartotta Ahmed H. előzetes letartóztatását.
Völner: Karácsony vonja ki a politikai erővonalból Bárándy Pétert
Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az Ahmed H. perében hozott ítéletre reagálva kifejtette: a kulcskérdés az volt a megismételt eljárásban a Szegedi Törvényszéken, hogy az ügyészség által emelt vád szerint terrorcselekményről beszélhetünk-e, vagy a védelmet képviselő Bárándy Péter volt szocialista igazságügyi miniszter által képviselt álláspont szerint hatóság elleni erőszak kísérletéről. A bíróság az ügyészségnek adott igazat, tehát a megismételt eljárásban is hasonló ítélet született – emlékeztetett.
Völner Pál kiemelte: „valóban nem lehet büntetlenül Magyarországon a határzárat áttörni”, tömegzavargás keretében a rendőröket dobálni. A jogállamisághoz az is hozzátartozik, hogy a bűncselekményeket büntetés követi – mutatott rá. Az államtitkár felszólította Karácsony Gergelyt, MSZP–Párbeszéd miniszterelnök-jelöltjét, hogy a politikai erővonalból vonja ki a korábbi igazságügyi minisztert, és döntse el, hogy ügyvédként vagy politikusként szerepel ezekben az ügyekben. „A Soros-szervezetek képviselői a Szabadságot Ahmed H.-nak feliratú kitűzővel voltak jelen a tárgyaláson, pedig itt egy bűncselekményről van szó, nem állhatnak az ellenzéki pártok és az úgynevezett civilek a bűnözők oldalára” – fogalmazott Völner Pál.
Amnesty: Az igazságszolgáltatás megcsúfolása az ítélet
A szervezetnek az MTI-hez eljuttatott közleményében idézték Eda Seyhant. Az AI terrorizmus elleni “kampányosa” szerint az ítélet “ismét megmutatja, hogy ha keverik a drákói terrorizmus elleni törvényeket a menekültek és migránsok elleni uszításokkal és jogsértésekkel, az borzalmas következményekkel jár”. Az Ahmed H.-val szembeni vádakat a fellebbezés során hatályon kívül kell helyezni, és azonnal szabadon kell őt engedni – vélekedett.
Az ellene folyó megismételt elsőfokú eljárásban szerdán a Szegedi Törvényszék hét év fegyházbüntetéssel sújtotta Ahmed H.-t. A bíróság a határzár tömegzavargás résztvevőjeként elkövetett tiltott átlépése és társtettesként elkövetett terrorcselekmény bűntettében mondta ki bűnösnek a férfit.
