Helyhatósági választásokat tartanak Lengyelországban
Lengyelországban vasárnap tartják a helyhatósági választások első fordulóját, a szavazás a 2020-ig tartó lengyelországi választási sorozat első fontos megmérettetésének számít. A közvélemény-kutatások a megszokottnál jóval magasabb választási részvételt jósolnak.
A szavazásra jogosultak két és fél ezer polgármesterről, valamint a háromszintű - községi, járási és vajdasági - önkormányzati szervek mintegy 47 ezer képviselőjéről döntenek.
A CBOS állami közvélemény-kutató e héten közzétett felmérése szerint a szavazásra jogosultak 64 százaléka biztosnak mondja, hogy részt vesz a szavazáson. A rendszerváltás óta a lengyel helyhatósági választásokon a részvételi arány soha nem haladta meg az ötven százalékot.
Az országos pártpreferenciákat a leginkább tükröző vajdasági közgyűlési szavazásban a CBOS szerint a lengyelek 29 százaléka a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt és két kis kormánykoalíciós tömörülés közös listájára adná le voksát.
A legerősebb ellenzéki párt, a Polgári Platform (PO) és a szintén ellenzéki Modern (Nowoczesna) szövetségét, amely a helyhatósági választáson a Polgári Koalíció (KO) néven indul, a választók 16 százaléka támogatja.
A CBOS szeptemberi felméréshez képest a PiS támogatottsága 5 százalékkal csökkent, a KO viszont 1 százalékkal javította választási kilátásait.
A kommentátorok szerint nehéz előre látni, hogy a választási eredmények milyen módon rajzolhatják majd át Lengyelország politikai térképét. Az előző, 2014-es helyhatósági választásokon a PiS országos szinten a legtöbb szavazatot szerezte meg, a 16 vajdaságból viszont csak ötben győzött. Ráadásul az ellenzéki tömörülések több helyen koalíciót alkottak, így a PiS végül csak egy vajdaság irányítását vette át, viszont győzni tudott a 2015-ös parlamenti választáson.
Több elemző szerint a jelenlegi választást a PiS nyolc vajdaságban is megnyerheti, önálló kormányzásra viszont kevesebb helyen kap legitimációt, és koalíciókötési képességei nem egyértelműek.
A választási kampányban sok, a helyi fejlesztésekre vonatkozó ígéret hangzott el, a PiS a gyűléseken a kormány eddig teljesített gazdasági és társadalmi programjával is érvelt. A kampány egyébként a korábbiaknál indulatosabb volt, előkerültek például újra a 2014-es lehallgatási botrány már ismert, a PiS és a PO politikusait egyaránt érintő felvételei.
Fokozott érdeklődés mellett zajlott a választási harc az ellenzék által évek óta irányított nagyvárosokban és a fővárosban is. A Varsóban 2006 óta regnáló, a fővárosi ingatlanok reprivatizációja kapcsán kitört botrányban érintett főpolgármester, Hanna Gronkiewicz-Waltz helyett a KO Rafal Trzaskowski volt külügyminiszter-helyettest jelölte. Elemzők szoros küzdelmet várnak Trzaskowski és a kormánykoalíció jelöltje, Patryk Jaki jelenlegi helyettes igazságügyi miniszter között.
Lengyelországban eddig négyévente rendeztek helyhatósági választásokat, az idén januárban jóváhagyott törvénymódosítások nyomán viszont a ciklus ötéves lesz. Az új előírások szerint polgármesteri tisztségre egy személy legfeljebb egyszer választható újra. Csökkent a választókerületek száma, és lefaragták a községi, a járási és a vajdasági közgyűlésekbe megválasztható képviselők számát is.
A szavazás egynapos, a szavazóhelyiségek reggel hét és este kilenc óra között lesznek nyitva. Az urnazárás után a három legnagyobb hírtévében ismertetik a szavazóhelyiségeket elhagyók megkérdezése alapján összesített eredményeket (exit poll). November 4-én második fordulóra kerül sor azokban a körzetekben, amelyekben a polgármester-jelöltek egyike sem szerzi meg a szavazatok több mint 50 százalékát.
