Helyeslik a NATO-tagságot a csehek
PRÁGA. Csehország lakosságának majdnem háromnegyede helyesnek tartja, hogy az ország másfél évtizede belépett a NATO-ba - derült ki abból az országos felmérésből, amelynek eredményét szerdán hozták nyilvánosságra Prágában.
Az évforduló alkalmával készített felmérésből kiderült, hogy a NATO-tagságot leginkább a jobboldali és a jobbközép pártok választói támogatják, míg a legkevésbé a kommunista párt hívei.
Csehország csatlakozását a NATO-hoz a megkérdezettek 70 százaléka minősítette helyes lépésnek. A jobboldali pártok választói körében ezt a lépést a megkérdezettek több mint 80 százaléka minősítette jónak, míg a kommunista párt választói körében ez az adat szintén pozitív, de mindössze 53 százalék. A megkérdezettek 68 százaléka úgy vélte, hogy a NATO tagság megerősítette a Cseh Köztársaság biztonságát. Azt a tényt, hogy Csehország 1999 márciusában belépett a NATO-ba, a megkérdezettek 21 százaléka ismerte.
A felmérés szerint a csehek több mint háromnegyede támogatja a NATO aktív fellépését a nemzetközi terrorizmus ellen. A csehek részvételét a nemzetközi missziókban a megkérdezettek 58 százaléka támogatta. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint 80 százaléka jónak tartja, hogy Csehországban végül is nem épült fel az amerikai rakétavédelmi ernyő egyik európai pillére, a Brdy katonai körzetbe tervezett radarállomás. A megkérdezettek fele úgy látja, hogy ez nem okozott problémát a cseh-amerikai viszonyban.
A cseh államfőnek nem tetszenek az alacsony védelmi kiadások
Nem tetszik Miloš Zeman államfőnek, hogy Csehország egyre alacsonyabb összegeket költ a hadseregre, amely azonban még ezzel a pénzzel sem gazdálkodik ésszerűen. "A kölcsönösen garantált biztonság azt jelenti, hogy a képzeletbeli védelmi ernyőt nem egy vagy néhány tag, hanem mindenki tartja" - jelentette ki Zeman szerdán Prágában Csehország NATO-csatlakozásának 15. évfordulója alkalmával rendezett konferencián.
A NATO azon feltételét, hogy Csehország a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát költse a védelemre, Zeman szerint Prága csak 2003-ig teljesítette. "Ezt követően folyamatos csökkenés állt be, és sajnálattal kell megállapítanom, hogy ma a védelmi kiadások a GDP egy százaléka felett mozognak" - mutatott rá az államfő, aki ezt a helyzetet veszélyesnek nevezte. Bírálta, hogy a hadsereg még ezzel a pénzel is rosszul gazdálkodik. "Több mint 60 L-159 típusú vadászgép a hangárokban porosodik, mert nincs mire használni őket. Hasonlóan sikertelen a T-72-es tankok felújítása és több más befektetés is" - sorolta a problémákat Zeman. Hozzátette: ezek a projektek mind "felesleges pénzkidobások" voltak. Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Zeman "biztonsági kockázatról" beszélt. Szükségesnek nevezte a mielőbbi választásokat, s kijelentette, hogy támogatja Ukrajna föderalizációját. Beszédében Oroszországot nem említette.
A cseh államfő bízik abban, hogy az ukrajnai válság tapasztalatai alapján felgyorsulhat a közös európai hadsereg létrehozása, amit ő személyesen támogat. "Szükség lenne létrehozni a NATO második pillérét az észak-amerikai pillér mellett, mégpedig a közös európai fegyveres erők kialakítása által, ami összhangban lenne az Európai Unió integrációs törekvéseivel" - fejtette ki a politikus.
Hasonló véleményt fogalmazott meg szerdán Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter is. "A transzatlanti biztonság európai pillérének megerősítését alapvető fontosságúnak tartom. Képesnek kell lennünk arra, hogy Európában nagyobb felelősséget viseljünk szomszédságunk biztonságáért is" - olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet a cseh diplomácia vezetője adott ki a NATO-csatlakozás évfordulója alkalmával.
Csehország csatlakozását a NATO-hoz a megkérdezettek 70 százaléka minősítette helyes lépésnek. A jobboldali pártok választói körében ezt a lépést a megkérdezettek több mint 80 százaléka minősítette jónak, míg a kommunista párt választói körében ez az adat szintén pozitív, de mindössze 53 százalék. A megkérdezettek 68 százaléka úgy vélte, hogy a NATO tagság megerősítette a Cseh Köztársaság biztonságát. Azt a tényt, hogy Csehország 1999 márciusában belépett a NATO-ba, a megkérdezettek 21 százaléka ismerte.
A felmérés szerint a csehek több mint háromnegyede támogatja a NATO aktív fellépését a nemzetközi terrorizmus ellen. A csehek részvételét a nemzetközi missziókban a megkérdezettek 58 százaléka támogatta. Ugyanakkor a megkérdezettek több mint 80 százaléka jónak tartja, hogy Csehországban végül is nem épült fel az amerikai rakétavédelmi ernyő egyik európai pillére, a Brdy katonai körzetbe tervezett radarállomás. A megkérdezettek fele úgy látja, hogy ez nem okozott problémát a cseh-amerikai viszonyban.
A cseh államfőnek nem tetszenek az alacsony védelmi kiadások
Nem tetszik Miloš Zeman államfőnek, hogy Csehország egyre alacsonyabb összegeket költ a hadseregre, amely azonban még ezzel a pénzzel sem gazdálkodik ésszerűen. "A kölcsönösen garantált biztonság azt jelenti, hogy a képzeletbeli védelmi ernyőt nem egy vagy néhány tag, hanem mindenki tartja" - jelentette ki Zeman szerdán Prágában Csehország NATO-csatlakozásának 15. évfordulója alkalmával rendezett konferencián.
A NATO azon feltételét, hogy Csehország a bruttó hazai termék (GDP) két százalékát költse a védelemre, Zeman szerint Prága csak 2003-ig teljesítette. "Ezt követően folyamatos csökkenés állt be, és sajnálattal kell megállapítanom, hogy ma a védelmi kiadások a GDP egy százaléka felett mozognak" - mutatott rá az államfő, aki ezt a helyzetet veszélyesnek nevezte. Bírálta, hogy a hadsereg még ezzel a pénzel is rosszul gazdálkodik. "Több mint 60 L-159 típusú vadászgép a hangárokban porosodik, mert nincs mire használni őket. Hasonlóan sikertelen a T-72-es tankok felújítása és több más befektetés is" - sorolta a problémákat Zeman. Hozzátette: ezek a projektek mind "felesleges pénzkidobások" voltak. Az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Zeman "biztonsági kockázatról" beszélt. Szükségesnek nevezte a mielőbbi választásokat, s kijelentette, hogy támogatja Ukrajna föderalizációját. Beszédében Oroszországot nem említette.
A cseh államfő bízik abban, hogy az ukrajnai válság tapasztalatai alapján felgyorsulhat a közös európai hadsereg létrehozása, amit ő személyesen támogat. "Szükség lenne létrehozni a NATO második pillérét az észak-amerikai pillér mellett, mégpedig a közös európai fegyveres erők kialakítása által, ami összhangban lenne az Európai Unió integrációs törekvéseivel" - fejtette ki a politikus.
Hasonló véleményt fogalmazott meg szerdán Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter is. "A transzatlanti biztonság európai pillérének megerősítését alapvető fontosságúnak tartom. Képesnek kell lennünk arra, hogy Európában nagyobb felelősséget viseljünk szomszédságunk biztonságáért is" - olvasható abban a nyilatkozatban, amelyet a cseh diplomácia vezetője adott ki a NATO-csatlakozás évfordulója alkalmával.
Forrás
MTI
