Határozottan csökkenteni kell a menekültáradatot az osztrák külügyminiszter szerint

A politikus hangsúlyozta: mindhárman kiállnak az uniós megoldás mellett, azonban jelenleg nemzeti intézkedésekre van szükség.

Az Österreich című osztrák lap újságírójának felvetésére, miszerint Magyarország nem fogad vissza menekültet, a külügyminiszter úgy válaszolt: ez is mutatja, Ausztriának mennyire fontos, hogy maga biztosítsa a határait. Sebastian Kurz egyúttal az uniós határok védelmének fontosságáról is beszélt.  

Kurz kiállt a múlt heti, nagy vitákat kiváltó javaslata mellett, amely szerint Európának is az ausztrál modellt kellene alapelveiben követnie. Eszerint a tengeren át érkező illegális menekülteket vissza kell küldeni, vagy egy szigeten, például Leszboszon kialakított menekültszálláson kell elhelyezni.

"Európához közeli menekültközpontokra van szükség az illegális embercsempészet megakadályozására" - jelentette ki Kurz a vasárnapi interjúban. "Aki Lampedusa szigetére érkezik, azt vajon tovább kellene engedni a Brenner-hágóhoz?" - tette fel a kérdést a tárcavezető.  

Az Österreich című lap összefoglalója szerint jelenleg mintegy 8500 menekült él görögországi szigeteken, négyezren Leszboszon, 2600-an Híosz szigetén, további 1200-an Számoszon, hetente néhány százan érkeznek más égei-tengeri szigetekre.

A Kurier című osztrák lap vasárnapi számában a külügyi tárcavezető kijelentette, a menekültekkel szemben őszinteségre van szükség, hiszen ha tisztában lennének azzal, hogy nem tudnak megérkezni a kontinensre, akkor nem indulnának el Európa irányába. Felidézte, hogy korábban az embercsempészek még mentőmellényt adtak a menekültekre, azonban már ezt sem teszik, holott az emberek 90 százaléka nem tud úszni. Az embercsempészek egyre gátlástalanabbak - jelentette ki a miniszter.

A belügyminisztérium által közölt legfrissebb adatok szerint az embercsempészek közvetítésével érkezők száma tavaly megháromszorozódott a 2014-es adatokhoz képest. Míg 2014-ben 21 ezer, addig 2015-ben 72 ezer, csempészek segítségével érkezőt fogtak el Ausztriában. Továbbá míg 2014-ben 500, addig 2015-ben több mint 1100 embercsempészt tartóztattak le az országban. A legtöbb közülük, 190 szerbiai volt, 141 romániai és 139 pedig magyar állampolgár.

Az embercsempészek révén Ausztriába érkező legtöbb illegális bevándorló szíriai, mintegy 21 500 fő. Afganisztánból 20 500-an, Irakból 13 ezren, Iránból és Pakisztánból összesen mintegy 5300-an érkeztek.

Német lap: erősödik az illegális migráció Németországba Lengyelország és Svájc felől

Erősödik a Németországba irányuló illegális migráció Lengyelország és Svájc felől - írta a Welt am Sonntag című vasárnapi német lap. A határőrizetért felelős szövetségi rendőrség egy belső jelentése szerint a német-lengyel határon fekvő Odera menti Frankfurtban működő kapitányság erősödő migrációs nyomást tapasztal a balkáni útvonal lezárása óta, és kifogásolja, hogy a leépítések miatt nincs elég ember a folyamat feltartóztatására. A jelentés szerint főleg orosz állampolgárságú, csecsen nemzetiségű személyek lépik át illegálisan a határt - írta a Welt am Sonntag.

A lap név nélkül nyilatkozó rendőrségi forrásai szerint a 460 kilométeres német-lengyel határszakasz igazgatásáért felelős egységnél rossz a hangulat, mert már járőrözésre is alig van elég ember. "A határ kelet felé teljesen nyitva áll", és "az embercsempészek csak nevetnek rajtunk" - mondta egyikük.

A Welt am Sonntag szerint senki sem tudja, hogy mennyien lépnek be illegálisan Németországba Lengyelország felől. Az egyik forrás azt mondta, hogy akár ezren is lehetnek naponta, de a lap szerint ez bizonyára túlzás. Az biztos, hogy májusban 116 illegális határátlépést regisztráltak, de ez nem irányadó adat, mert alig van ellenőrzés.

Ha az elővárosi gyorsvasutakon (S-Bahn) megszüntetnék a jegyellenőrzést, papíron megszűnne a bliccelés, holott a jegy nélkül utazók száma valószínűleg emelkedne - mondta ezzel kapcsolatban Wolfgang Bosbach, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezető belügyi szakpolitikusa, aki szerint előre lehetett látni, hogy a balkáni migrációs útvonal lezárása után nemcsak Líbián keresztül, Málta és Olaszország felé, hanem a Kelet-Európán és Lengyelországon keresztül irányuló illegális migráció is felerősödik, ezért meg kell erősíteni az ellenőrzést.

Ezt sürgeti a CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) parlamenti frakcióvezetője, Thomas Oppermann is, aki szerint főleg a határ mentén fekvő övezetben végzett mélységi ellenőrzést kellene erősíteni.

Lengyelország felől nemcsak embercsempészek szervezésében érkező menedékkérők, hanem bűnözők is beléphetnek Németországba. Erre utal egy májusi eset, amikor megállítottak egy belga rendszámmal Berlin felé közlekedő autót, amelyben belga tartózkodási engedéllyel rendelkező csecsenek mellett utazott egy csecsen illegális határátlépő is, akiről megállapították, hogy kapcsolatba hozható terrorista cselekményekkel - írta a Welt am Sonntag.

Az utóbbi hetekben Svájc felől is erősödik az illegális migráció, ami elsősorban az osztrák-olasz határon fekvő Brenner-hágó megerősített ellenőrzésével hozható összefüggésbe. Június első hetében háromszor annyi illegális határátlépést regisztráltak, mint április végén, az érkezők főleg afrikaiak - többnyire eritreaiak, szomáliaiak és gambiaiak -, és számuk a következő hónapokban várhatóan tovább emelkedik - írta a Welt am Sonntag számadatok ismertetése nélkül.

Németországban egyre több menedékkérő perli be a menekültügyi hivatalt

Németországban egyre több menedékkérő perli be a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatalt (BAMF) ügyük elhúzódása miatt. Hét végi sajtójelentések szerint a BAMF ellen menedékkérők által benyújtott úgynevezett intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetek száma a tavaly év végi 2299-ről március végéig 3271-re emelkedett.

A BAMF-hoz a menekültválság tavaly nyári elmélyülése óta több ezer embert vettek fel, a hivatalban így már több mint hatezren dolgoznak, de a kérelmek elbírálása tovább lassult. Az átlagos átfutási idő a tavaly augusztusi 4,9 hónapról 5,8 hónapra emelkedett, és a legtöbb menedékkérőnek arra is hónapokig kell várnia, hogy benyújtsa kérvényét. Az ügyek így valójában még hosszabbak, nem ritka, hogy a BAMF egy évvel azután dönt egy ügyben, hogy az adott személy Németországba érkezett.

Az átfutási idő főleg azért növekedett, mert a hivatal a szír menedékkérők esetében az év elejétől az egyszerűsített eljárás helyett ismét teljes körű, a kérelmező személyes meghallgatására is kiterjedő eljárást folytat.

Az ügyhátralék így tovább emelkedett, annak ellenére, hogy az év eleje óta a 2-3 ezerről az 500 körüli szintre csökkent az országba naponta érkező menedékkérők átlagos száma. A BAMF-nál május végén már 460 ezer kérelem várt elbírálásra.

A német államigazgatás terheit az illegális határátlépés miatt hivatalból, automatikusan indított eljárások nagy száma is erősen növeli. Egy hét végén megjelent kimutatás szerint tavaly és az idei első negyedévben csaknem 700 ezer ilyen eljárást indított a határellenőrzésért felelős szövetségi rendőrség, és 360 ezret a jogszabálysértés csekély súlyára hivatkozva az ügyészség már meg is szüntetett.

Több tartomány kormánya a bürokratikus terhekre hivatkozva kezdeményezi az illegális határátlépés dekriminalizálását. Bajorország azonban elutasítja a felvetést. A dekriminalizálás - az illegális határátlépés átsorolása a bűncselekmények közül az egyszerű szabálysértések közé - "teljesen rossz jelzés" lenne - idézték hírportálok Winfried Bausback tartományi igazságügyi minisztert, aki hangoztatta, hogy biztosítani kell az állam határának megvédéshez szükséges jogi eszközöket, és rámutatott, hogy most ugyan csekély számban jönnek menedékkérők Németországba, de a Földközi-tengeren ismét egyre többen érkeznek az EU területére.