2015. november 12., 12:10

Háromszáz határőrt és rendőrt küldenek a V4-ek Görögországba

VALLETTA. Több mint 300 határőrt és rendőrt küldenek a visegrádi négyek (V4: Magyarország, Csehország, Lengyelország és Szlovákia) Görögországba, hogy "a görög déli határoknál meg tudjuk állítani a menekülthullámot" - nyilatkozta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön az M1 aktuális csatornának a máltai fővárosban, Vallettában rendezett EU-Afrika-csúcstalálkozó helyszínén.
201511121214240.03.jpg
Galéria
+2 kép a galériában

A V4-ek arról is megállapodtak Máltán, hogy közösen hozzájárulnak azoknak a pénzügyi alapoknak a feltöltéséhez, amelyek a migrációs hullám megfékezéséhez szükségesek - közölte a kormányfő.

A visegrádi tagállamok megbeszéléséről tájékoztatva azt is elmondta, hogy decemberben V4-csúcstalálkozó lesz Prágában, ahol a dél-koreai elnök is jelen lesz. A cseh fővárosban emellett megvitatják majd az EU megreformálására vonatkozó brit javaslatokat.

A máltai EU-Afrika-csúcstalálkozóról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott: fájdalmas, de be kell ismerni, hogy "néhány görög komphajókapitány a migráció elleni küzdelemben hatékonyabb, mint a 28 (uniós) miniszterelnök többszöri találkozó után". Szemben azzal, amit az EU-s kormányfők rendszeresen mondanak, vagyis hogy a menekültáramlat nem állítható meg, kiderült: amint a görög hajós kapitányok úgy döntöttek, nem szállítják át a migránsokat a szigetekről a szárazföldre, rögtön megszakadt a migrációs hullám. "Tehát több bizonyítékunk is van a magyar határkerítésen túl arra, hogy az akarat hiányzik ma az unióból, hogy megállítsa ezt az áramlást" - mondta.

A miniszterelnök a szerdai vallettai tanácskozás kockázatos pontjának nevezte, amikor "az egybegyűltek pozitív összefüggésben kezdtek beszélni a migrációról", úgy vélekedve, hogy a migráció, ha jól menedzselik, rendkívül sok előnyt hoz azoknak az országoknak is, ahonnan eljönnek az emberek, valamint azoknak is, ahová érkeznek.

Jelezte, ő mindezzel nem ért egyet, ennek hangot is adott, szerinte ugyanis a migrációs helyzet ma Európában nem egy győztes-győztes, hanem egy vesztes-vesztes szituáció, vagyis mindenkinek rossz: azok az országok, ahonnan jönnek a migránsok, elveszítik a fizikailag legjobb állapotban lévő, legértékesebb munkát végezni képes embereiket, "mi pedig kapunk egy olyan közösséget a nyakunkba, amelyet képtelenek vagyunk integrálni". Ezért Máltán is próbálta felhívni a figyelmet arra, hogy a migráció ma Európának elsősorban veszélyeket rajt magában.

Orbán Viktor elmondta, csütörtök délután Vallettában a 28 EU-s kormányfő külön is találkozik, és ezen a - szerinte nehéznek ígérkező - megbeszélésen tisztázniuk kell, mit akarnak Törökországtól. A magyar álláspont úgy szól: "mi nem akarjuk, hogy az EU úgy üljön le tárgyalni Törökországgal, hogy azt a benyomást kelti, Törökország fogja őt megmenteni. Úgy nem lehet tárgyalni, hogy a másik fél azt gondolhatja, ő az utolsó reménye az egyik tárgyalófélnek".

Az EU-nak először ki kell építenie saját védelmi vonalait, "meg kell védeni saját magunkat a törökök nélkül", és ha ez megvan, utána kell egy ésszerű megállapodás Törökországgal - ismertette javaslatát Orbán Viktor. Hozzátette, azt végképp nem tartja szerencsésnek, hogy hárommilliárd eurót adnának a törököknek ahelyett, hogy ezt a pénzt inkább Bulgária és Macedónia kapná saját határai megvédésére, "ha már a görögök a saját déli határaikat nem hajlandóak megvédeni".

Újabb szakértőkkel segíti a külső határok védelmét Magyarország, Szlovákia és Csehország

Magyarország, Szlovákia és Csehország további hetvenöt szakértővel járul hozzá az uniós határvédelmi ügynökség (Frontex) és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) munkájához - jelentette be a három uniós tagállam kormányfője csütörtökön az EU-Afrika csúcstalálkozón a máltai Vallettán.

Schengen külső határainak védelme kulcsfontosságúvá vált a menekülthullám megfékezése érdekében - olvasható a kormányfők által kiadott közös nyilatkozatban. A negyedik visegrádi ország, Lengyelország még nem döntött a felajánláshoz való csatlakozásról. A nyilatkozat szerint a három tagállam az eddig felajánlott összegen felül összesen hárommillió euróval járul hozzá a csütörtökön aláírt, Afrika megsegítésére létrehozott pénzügyi alaphoz.     

Az Európai Bizottság csütörtökön kiadott dokumentuma alapján Magyarország ötszázezer eurót fizet be az unió sürgősségi Afrika-alapjába.     

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, az Európai Unió több más intézményének vezetője és számos tagország kormányának képviselője írta alá csütörtökön a máltai Vallettában azt a dokumentumot, amelynek alapján az unió 1,8 milliárd eurós sürgősségi pénzalapot hoz létre azzal a céllal, hogy a régió stabilitását, az illegális migrációt kiváltó okok kezelését, valamint a kiutasítottak támogatását segítse Afrikában.

frissítve 17:20

201511121214240.03.jpg
Galéria
+2 kép a galériában
Megosztás