Hamarosan lezuhan a Masat-1
BUDAPEST. A végéhez közeledik az első magyar fejlesztésű űrszonda, a Masat-1 küldetése, amely a vártnál is sikeresebb volt. Eközben a szintén magyar közreműködéssel készült Rosetta űrszonda tovább vizsgálja a Csurjumov-Geraszimenko üstököst.
Az újkori űrkutatásban való magyar részvétel első nagy sikere a Masat-1 űrszonda fellövése és teljesített missziója. Az alig 10 centiméter élhosszúságú, kocka alakú műszer kifejlesztését a Budapesti Műszaki Egyetem hallgatói kezdeményezték, a megvalósításban több tanszék, oktatók és számos külső cég is részt vett.
A Masat célja az volt, hogy olyan rendszert integráljanak hozzá, amely képes túlélni a felbocsátással járó rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez, illetve legalább három hétig képes működni és kommunikálni a földi vezérlőállomással.
A szonda ezen kívül, VGA-felbontású képeket is készített a Földről. Élettartamát eredetileg három hónapra tervezték, ehhez képest mintegy ezer napja működik – mondta korábban Dudás Levente, a Masat földi állomásvezetője.
Az eszközt 2012. február 13-án helyezték föld körüli pályára, amely három év után már csökken, most 511 kilométeres magasságban van a kisműhold, és a prognózisok szerint január végén zuhan bele a légkörbe. A Masat-1 nem válik tehát űrszemétté, miután esése közben elég.
Részben szintén magyar érdem, hogy az űrkutatás történetében először sikeresen landolt űrszonda egy üstökösön. A Rosetta űrszonda leszállóegysége, a Philae a Csurjumov-Geraszimenko nevű égitesten huszonegy eszközzel vizsgálja az üstököst, a jeleket pedig a Földre sugározza. Az üstökösön mért adatokból nemcsak a naprendszer, hanem a földi élet kialakulásáról is új információkat tudhatnak meg a kutatók.
Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondta, négy magyar kutatóintézet vett részt a leszállóegység kifejlesztésében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tisztségviselője szerint egészen kivételes teljesítményről van szó, jórészt a magyar tudósoknak, kutatóknak volt köszönhető, hogy megtörtént ez a történelmi lépés.
A Rosetta missziója már az első napokban meghozta a remélt eredményeket, az eszköz a többi közt vizet és különböző szerves vegyületeket talált az üstökösön, amely a földönkívüli élet lehetőségével is kecsegtethet. A szonda a tervek szerint 2015 végéig tovább követi az üstököst a Nap körüli útján.
A Masat célja az volt, hogy olyan rendszert integráljanak hozzá, amely képes túlélni a felbocsátással járó rázkódást, alkalmazkodik a szélsőséges környezethez, illetve legalább három hétig képes működni és kommunikálni a földi vezérlőállomással.
A szonda ezen kívül, VGA-felbontású képeket is készített a Földről. Élettartamát eredetileg három hónapra tervezték, ehhez képest mintegy ezer napja működik – mondta korábban Dudás Levente, a Masat földi állomásvezetője.
Az eszközt 2012. február 13-án helyezték föld körüli pályára, amely három év után már csökken, most 511 kilométeres magasságban van a kisműhold, és a prognózisok szerint január végén zuhan bele a légkörbe. A Masat-1 nem válik tehát űrszemétté, miután esése közben elég.
Részben szintén magyar érdem, hogy az űrkutatás történetében először sikeresen landolt űrszonda egy üstökösön. A Rosetta űrszonda leszállóegysége, a Philae a Csurjumov-Geraszimenko nevű égitesten huszonegy eszközzel vizsgálja az üstököst, a jeleket pedig a Földre sugározza. Az üstökösön mért adatokból nemcsak a naprendszer, hanem a földi élet kialakulásáról is új információkat tudhatnak meg a kutatók.
Solymár Károly Balázs infokommunikációért felelős helyettes államtitkár elmondta, négy magyar kutatóintézet vett részt a leszállóegység kifejlesztésében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tisztségviselője szerint egészen kivételes teljesítményről van szó, jórészt a magyar tudósoknak, kutatóknak volt köszönhető, hogy megtörtént ez a történelmi lépés.
A Rosetta missziója már az első napokban meghozta a remélt eredményeket, az eszköz a többi közt vizet és különböző szerves vegyületeket talált az üstökösön, amely a földönkívüli élet lehetőségével is kecsegtethet. A szonda a tervek szerint 2015 végéig tovább követi az üstököst a Nap körüli útján.
Forrás
Híradó.hu
